Ki veszi meg a lucernát?

Tavaly ismét átléptük a 200 ezer hektáros lucernaterületet. Idén viszont csökkent a telepítési kedv. Ezen nem is csodálkozunk: rosszabb piaca van a növénynek, mint a háború előtt volt. Mindig van azonban kiút.

Az agrár-környezetgazdálkodás (AKG) keretében sokan vállalták, hogy a programba bevitt terület 15 százalékán pillangós szálas takarmánynövény – gyakorlatilag lucerna – lesz. Ez a támogatási konstrukció adja a magyarországi lucernaterület gerincét. Erre rakódtak rá 2015-től a zöldítési előírásokkal és a szálas fehérjenövények termeléshez kötött támogatásával létesült újabb lucernahektárok.

A növény termesztésére azóta is erősen hat a támogatáspolitika. Említést érdemel még a gabonapiaci rali 2021-ben, ami zárójelbe tett minden növényt, ami nem tőzsdei termék (lásd visszaeső lucernaterület a grafikonon). Majd 2022-ben meredeken estek a terményárak, plusz az aszály is súlyos helyzetbe hozta a termelőket, így 2023ban – jobb híján – ismét a kisköltségű lucerna kapott bizalmat, és a területe átlépte a 200 ezer hektárt.

Nehezebb eladni

A növény értékesíthetősége ma azonban rosszabb, mint a válságok előtt volt. Időközben ugyanis csökkent az állatállomány és az üzemek száma is. 2023. június 1-jén 196 ezer agrárgazdaság működött az országban a KSH-adatok szerint, 45 ezerrel (19%-kal) kevesebb, mint három évvel korábban, azaz a válságsorozatban minden ötödik üzem eltűnt. Eközben a kérődző állatállomány 6–7 százalékkal zsugorodott. Magyarán egyre kevesebb állat található egyre kevesebb gazdaságban. A koncentrálódás pedig azt jelenti, hogy fogynak azok az állattartók, akik lekaszálják és elhordják a szántóval rendelkező gazdatársak lucernatermését. A nagygazdaságok már csak végszükség esetén fordulnak ilyen külső forrásokhoz. „60–70 hektárt fed nálunk a lucerna. A saját hízómarháinknak szánjuk, semmi nem kerül ki belőle a piacra. 2022 kivételével vennünk sem kellett takarmányt” – jelzi egy Békés vármegyei példa, ahol még az esők előtt sikerült lekaszálni és bebálázni az első növedék javát.

A kisgazdaságok fogyásával egyre nehezebb megtalálni azokat, akiknek kevés a földjük az állatok számához mérten. „Itt most alakult egy gazdakör 15 taggal. Összedolgozunk, segítünk egymásnak” – mondja egy fiatal gazdálkodó a Nyírségben, ahol még szerény a tőkekoncentráció. A megszólított termelő az agrár-környezetgazdálkodás miatt vállalt 17 hektárnyi lucernát, ennek szénáját évek óta a szomszédjánál helyezi el barterben. „Egy hektárnyi lucernaszénáért három hektárnyi szántóra való szerves trágyát kapok a marhái alól, ez nagyjából 150 tonnát jelent. A kaszálás időpontját ő határozza meg, vannak gépei is hozzá, de ilyenkor mi is ott vagyunk a magunkéval, hogy minél gyorsabban haladjon a munka. A tárolásban is tudok egy ideig segíteni.”

A lucernatermesztők többsége nem ilyen szerencsés. E cikk írásakor, május első napjaiban egymást érik a bálahirdetések a neten. Sokan még a tavalyi felesleget próbálják eladni, mások a közelgő kaszálásra igyekeznek vevőt szervezni. Ugyanis megtorpantak a munkák az április végén betört esős hidegfront hatására.

A gombhoz venni kabátot

Sokan már azon gondolkoznak, hogyha a lucerna nem megy a marhához, akkor a marhának kell mennie a lucernához: „Talán tartani kellene valamennyi jószágot, mert így semmi értelme a takarmánynak…” – hangzik el Zala vármegyében, ahol korábban nem volt gond a lucerna eladásával, de a tavalyi év nehézségei miatt sok kisgazdaság tönkrement, amit a növénytermesztő is megérez. Itt 15 hektár termését szeretnék eladni, de még a tavalyi, ponyva alatt tárolt, tömör, 125 × 120-as körbálák iránt sem érdeklődnek a meghirdetett 10 ezer forintos áron. 14 hektárról 150–200 darab csomagolt bálát tud elkészíteni 130 centis átmérővel egy Nógrád vármegyei gazdaság vezetője.

Úgy gondolja, a létező legolcsóbb ajánlatot tette fel a netre: 12 ezer forintot vár egy báláért. „A tavalyról megmaradt 100 bálát szeretném eladni, de egyelőre nincs érdeklődés. Az idei kaszálás a szemerkélő esők miatt még nem indult el, de ha kisüt a nap, bármikor tudnék 4 nap alatt 200 darab, jó minőségű bálát csinálni. Egyelőre viszont úgy tűnik, több a lucernánk, mint a marhánk” – jut el az állománybővítés gondolatáig ez a termelő is.

Hajdú-Bihar vármegyében viszont meglepő hírt hallunk: a magyar átlagnál kevesebb állatot tartó lengyel gazdaságok nem inogtak meg 2022/23 folyamán, hanem lucernát keresnek nálunk. Az elért gazdaságban már az április végi kaszálás előtt sikeresen eladták a 60 hektárról várható szénamennyiséget egy lengyelországi cégnek. „Még kevesellték is a 800 bálát. Harmadik éves, első vágású táblákról van szó, amit igyekszünk I. osztályú minőségben kaszálni, és tömör, 150 cm-es körbálákban azonnal átadni a vevőnek. Mióta kitört a háború, nincs jobb ötletünk, mint lucernázni. Csak az a baj, hogy ennek is hektikus a piaca, és sok múlik a betakarítás körüli időjáráson, tehát ez is kockázatos termék.” Egy bálát 15 ezer forintnak megfelelő összegért értékesítettek.

Fapelletgyártóka takarmánypiacon

A fentiek miatt Magyarországon most nem az állattartók mutatják a legnagyobb érdeklődést a lucernabálák iránt, hanem a pelletgyártók. Sokan közülük a faforgács feldolgozásáról álltak át a lucernára. A 2022-es energiaválság után ugyanis mindenki alaposan betárolt tüzelőanyagból, a felhalmozást viszont két extrém meleg tél követte. Magyarán nincs igény a tüzelőre, így most a fapelletgyártók is a takarmánypiacra dolgoznak. A Pel-lett Kft.-t 2010-ben alapították, a cég alapvetően lakossági és ipari pelletkazánok, illetve -kandallók forgalmazásával foglalkozik, de elő is állítja az ezekhez szükséges fűtőanyagot. A csigás behordó által kezelhető, 4–6 centi hosszúságú pelletet gyártanak a legkülönfélébb alapanyagból: fűrészporból, napraforgóhéjból, egyéb termények ocsújából, papírhulladékból, energianádból. Az automata biomasszakazánok képesek bármilyen fűtőértékkel bíró agripelletet a megfelelő mennyiségben behordani, levegővel elkeverni, majd a hamuját kitermelni. „A 10 kW-ostól kezdve a 250 kW-osig mindenféle teljesítményű kazánunk van. Ezek már majdnem olyan kényelmesen üzemeltethetők, mint egy gázkazán” – állítja a cég ügyvezetője, Kókai István.

Most ők is a takarmánypellet-gyártás felé fordultak. Ennek egyik oka, hogy nincs kereslet fűtőanyagra, a másik pedig összefügg ezzel: a megemelkedett gyártási költségekhez olyan végterméket kell párosítani, ami kompenzálja ezt. A fapellet ára nagyjából 120 forint körül mozog kilónként. A lucernapelletet is nagyjából ennyiért árulják a különféle gyártók, de nagy a szórás. Minőségtől, állatfajtól, kiszereléstől függően 90 forinttól akár 300 forintig terjed a Magyarországon kínált termékek ára. „Eddig pár tonna lucernapelletet adtunk el kísérleti jelleggel. Ennek 15% volt a fehérjetartalma, 32–35% a nyersrosttartalma, 9% a nedvesség- és az illóanyag-tartalma. Bevezető áron mindössze 90 forintért hirdettük meg kilóját. Valószínűleg könnyebb lenne a prémium szegmensben külföldi vevőt találni, mint a kommerszben itthon tolakodni a piaci helyért… Ehhez azonban megfelelő termelőket kellene találnom” – töpreng a cégvezető.

A pelletspecialista

A szegedi Karotin Kft. 2021 nyarán indította el azt a másfél milliárd forintból megépített pelletáló és bálahidratáló üzemet, amelyikkel éves szinten 15–20 ezer tonnára nőhetett volna a lucernatermék-kibocsátásuk. A működés energiaigényét a telep biogázüzemének hulladékhője, egy saját alapanyaggal dolgozó agripelletkazán, valamint vezetékes földgáz fedezi. Amikor az üzem tervei készültek, arra számítottak, hogy az arab piacra szállíthatnak főként dehidratált bálákat, de a logisztikai problémák és költségek miatt most nem jutnak el az árukkal ilyen távolságba. Így lényegében pelletet gyártanak hazai takarmányforgalmazóknak és a környékbeli országokba. A takarmányosok egyike elmondja, hogy havi szinten 4–6 kamionnyi lucernapelletet vásárolnak fel, amit főként nyulaknak és kocáknak adnak az állattartók. A 16–17% fehérjetartalmú pelletért kilónként 100 forintot fizetnek.

Sáringer Sándor, a Karotin Kft. vezetője a legnagyobb problémát az időjárásban látja. „60 mm eső esett az elmúlt 3 hónap alatt, siralmas állapotban vannak a növények. 1400 hektárt fed nálunk a lucerna, de nem számítok többre az első kaszálásból, mint 1 tonna szénára a potenciális 3 helyett. És ez már sorozatban a harmadik év, amikor nem sikerül a tankönyvi adatokat hozni. 2022-ben történelmi aszály volt, tavaly óriási pocokkár, idén pedig megint az aszállyal küzdünk.” Tavaly nagyjából fele-fele arányban értékesítettek belföldre és a szerbeknek, bosnyákoknak, horvátoknak, de nem tudták a teljes készletet eladni. Csökken az állatállomány, ezért a takarmányforgalmazók is visszafogottan vásárolnak. „Nem tudunk mit tenni, legyártjuk a pelletet. Ez a takarmány évekig eláll minőségromlás nélkül, ami a benne álló pénzünkről, sajnos, nem mondható el…”

Nem a méret a lényeg

1400 hektár sok ahhoz, hogy mindig időben a lucerna sarkában legyünk. Ha a gépek gazdaságos működtetését tekintjük, akkor legalább 50 hektárnyi szálastakarmány-termő területre van szükségünk a saját kasza és bálázó kihasználására. Ha viszont az a célunk, hogy abban az ideális, háromnapos időablakban vágjuk le a lucernát, amikor a legjobb a beltartalma, akkor ezt 20 hektárral nagyobb eséllyel tudjuk teljesíteni. Mint azt a fenti példákból is láttuk, a hazai gazdaságokban többnyire 15–20 hektárt foglal el a növény, ami szakmai szempontból ideális méret a kifogástalan minőség eléréséhez. Egy gépkörben két-három gazdaság lucernásával is időben végezhetnének a termelők. Mégsem ez történik. Tömegterméket készítünk a kommersz piacra. Akár széna, akár pellet, mindkettőre igaz, hogy 20% fehérjetartalom felett ugrik meg az áruk.

Az ennél gyengébb lucernáért 50–70 dollárt fizetnek, vagyis nagyjából annyit, mint a fentebb emlegetett lengyel vásárló, aki vagy megtalál minket, vagy sem. Stabil vevőkört csak a prémium kategóriára lehet kiépíteni. A szép, zöld, 20–25%-os fehérjetartalmú árut az arab állattartók és a kínai tehenészetek keresik leginkább, 200 dollárt (74 ezer forint) is megér egy tonnája. Pelletből pedig 200–270 dollárig kúszik fel a csúcsminőség értéke. A dilemma az, hogy vagy sokat és gyenge minőséget gyártunk, vagy jót, de keveset az exporthoz. A fenti példák arra is rávilágítanak, hogy 60–100 hektárnyi lucernával már láthatóvá lehet válni a közép-európai térségben. Vagyis 5-6 termelő 2 gépsorral – főként öntözött körülmények között, igényes betakarítási technológiával és kockabálákkal – már sikeres lehetne, illetve bárki, aki ebben a méretben a prémium minőséget hozni tudja. Másrészt nemcsak lucernában érdemes gondolkodni. A réti széna vagy a réti komócsin is jó választás lehet. Az utóbbi ára olykor még a lucernáét is veri az arab piacon.

Gönczi Krisztina