Miután 2018-ban megrázta a kínai sertéságazatot az afrikai sertéspestis, a szektor nemcsak magára talált, hanem turbulens növekedésbe kezdett. Mostanra elérkezett az a szakasz, amikor a mennyiség helyett a hatékonyság növelése került előtérbe – ez pedig a takarmány-alapanyagok és a sertéshús-beszállítók piacán is érezteti majd a hatását.
Helyreállítás turbulenciával
Az Agribusiness Rabobank elemzése szerint Kína sertéságazata új szakaszba lépett: a gyors terjeszkedés után immár a hatékonyságra összpontosít. 2010-ben kezdődött a nagyméretű, iparosított sertéshústermelés, ám az ágazat akkor még az ország iparának kis részét képviselte. 2019 és 2022 között, az afrikai sertéspestis utáni helyreállítás időszakában turbulencia és piaci konszolidáció zajlott: számos kisebb termelő szűnt meg, helyükre nagyobb konglomerátumok léptek. A harmadik szakaszban már a hatékonyságjavítás és az új technológiák alkalmazása került előtérbe, amelyet a lassuló kereslet és az intenzívebb termelés kényszere is ösztönzött.
Tulajdonosi átalakulás-ok
A Rabobank szerint 2025 után markáns tulajdonosi átalakulás jöhet. Hogy miért? Míg a sertéspestis előtt a nagyüzemek (10 ezer kocánál nagyobb állomány) a teljes sertéslétszám mintegy 10 százalékát, a kisgazdálkodók pedig akár 40 százalékát adták, a jövőben a termelés 40 százaléka már nagyüzemekben zajlik majd. A kisgazdaságok (50 koca alatt) várhatóan csak 10 százalék körül részesednek a készletből.
Érdekes ellentmondás, hogy a kínai termelési költségek magasabbak, mint a legtöbb versenytársé. A magas gabonaárak, a gyenge takarmány-konverziós arány, a genetikai anyag minőségi problémái és a biosecurity hiányosságai mind hozzájárulnak ehhez. A jövőben a fokozott automatizálás és az intelligens gazdálkodási rendszerek mérsékelhetik a költségeket.
Következmények a globális piacon
A hatékonyság növekedésével párhuzamosan Kína önellátási szintje erősödik, ami az importőr szerep fokozatos átalakulásához vezethet. A Rabobank előrejelzése szerint a szójabab és más takarmányok iránti kereslet lassul, a sertéstáp-fogyasztás stagnál, majd mérséklődik. Ez jelentős hatással lesz mind az amerikai kontinens takarmány-beszállítóira, mind az európai sertéshúsexportőrökre.
2018-ban az afrikai sertéspestis drasztikusan visszavetette a kínai állományt: a korábbi 440 millióról 2019-re 260 millióra zuhant. Azóta a létszám folyamatosan nő, tavaly már a válság előtti szintet közelítette, és idén is enyhe növekedés várható az USDA, vagyis az USA agrárminisztériuma és a MARA, vagyis a kínai sertésszövetség szerint. Az anyakocák száma ugyancsak a járvány utáni mélypont után stabilan emelkedik, elérve a 40 millió feletti szintet, ami azonban már olyan növekedés, amire válaszul a kínai agrár-közigazgatás már a mennyiség egymillió állattal való kurtítását határozta el. A növekedés azonban nem lineáris, az ágazat átalakulásával, hatékonyságnöveléssel és a kormányzati szabályozásokkal összefüggően történik.
Agrárágazat Tudástár: kínai sertéságazat – A Rabobank elemzése szerint Kína sertéságazata a mennyiségi bővülésből a hatékonyságra vált, ami átalakítja a globális takarmány- és sertéshúspiacot.
