A grafikon félreérthetetlenül jelzi: csodának kell történnie ahhoz, hogy a hazai kisgazdaságok megérjék 2030-at. A magyar mezőgazdaság teljesítményének túlnyomó többségét a cégek elenyésző hányada állítja elő.
Újra erősödik a nagybirtok-rendszer
Akárcsak az elmúlt 150 évben, a mezőgazdasági szerkezet ma is kedvez a nagygazdaságoknak. A támogatási rendszer, a piaci kihívások, a drasztikus klímaváltozásra való felkészülés technológiai követelményei mind a nagyléptékű, méretgazdaságos gazdálkodási rendszereket segítik, követelik meg. Ebből eredően nem csoda, hogy 2013 és 2023 között a legkisebb, a 4000 eurónál kevesebb standard termelési értékkel (STÉ) rendelkező gazdaságok száma csökkent a legnagyobb mértékben. Magyarul: az ilyen kisgazdaságok több mint fele megszűnt. Nincsenek sokkal jobb helyzetben a középgazdaságok sem: a 4 és 8 ezer euró közötti kibocsátással rendelkező gazdaságok majdnem harmada számolta fel a tevékenységét.
Kicsiből kevesebb, nagyból több van
Ugyanakkor a három legnagyobb méretkategóriába tartozó gazdaságok száma jelentősen nőtt az utóbbi 11 évben. A 100 ezer és 500 ezer euró közötti STÉ-vel rendelkező gazdaságok számának több mint kétszeres (135%-os) bővülése. Ezek a változások jelentősen átalakították a gazdaságszerkezetet. Míg 2013-ban még a két legkisebb méretkategóriába tartozó gazdaság dominálta a magyar mezőgazdaságot (80%-uk ilyen volt), addig tavaly már ez az arány 61%-ra csökkent. Ezzel szemben a 15 ezer eurónál nagyobb STÉ-vel rendelkező gazdaságok részesedése 12-ről 27%-ra emelkedett.
Ha csak az utóbbi 3 évet vesszük, látjuk, mennyivel élet- és profitképesebb a nagygazdasági szféra: 2020-ban a 4 ezer euró alatti STÉ-t előállító gazdaságok 45%-a szűnt meg a vizsgált három év során, ezzel szemben az 500 ezer euró felettieknek csupán a 3,7%-a – írja a KSH nemrég kiadott, a tavalyi évet összegző jelentése.
Minden 2. gazdaság 4 ezer euró STÉ alatt
A leginkább figyelmeztető tény mégis az, hogyan oszlik meg az összes gazdaság tekintetében a méret (vagyis az STÉ-potenciál). Tavaly a 4 ezer euró STÉ alatti gazdaságok tették ki az összes magyar agrárvállalkozás 46,7%-át, vagyis majdnem minden 2. gazdaság ebbe a körbe tartozik (lásd a KSH grafikonját!). A legnagyobb gazdaságok – amik 500+ ezer euro STÉ-t állítanak elő, csupán a gazdaságok 1,1%-át képviselik. Vagyis a hazai mezőgazdasági kibocsátás bő 70%-át az agrárcégeknek csupán 7%-a állítja elő.
Az utóbbi 10 évben egyébként is a gazdaságok számának nagyarányú, egyharmados(!) csökkenése ment végbe. Különösen gyors a gazdaságok megszűnése, beolvadása 2020 óta, és természetesen elsősorban ez is a kisebb mezőgazdasági területet művelő és csak néhány állatot tartó gazdaságot érintette. Igaz ugyanakkor, hogy – részben a földtörvény, részben a támogatás- és adópolitika eredményeként – a koncentráció ellenére ma kevesebb föld van a gazdasági szervezetek használatában, mint 10 éve. A szabályozás kedvez a közepes méretű, saját tulajdonban és családi kezelésben lévő földhasználatnak, ami hozzájárult, hogy az egyéni gazdaságok által művelt mezőgazdasági területek aránya 53%-ról 63%-ra, 3,2 millió hektárra nőtt.
