A mikroorganizmusok és növények kapcsolata már egy régóta ismert és kutatott jelenség, azonban ezt a kapcsolatot sokan nem tekintik elég jelentősnek. Ha a mikróbák és a növények kapcsolatára gondolunk, a legtöbb gazdának a kórokozó gombák és baktériumok jutnak először az eszébe, miközben a növényeket hasznos mikróbák is körül veszik.
A növények életében a mikróbák alapvető szerepet töltenek be, nélkülük a ma ismert növényi élet, és így a modern mezőgazdaság sem létezhetne. Gondoljunk csak például a mikróbák talajképző tevékenységére, tápanyagforgalmat befolyásoló hatására vagy a növényekkel szimbiózisban élő mikróbák pozitív hatásaira.
A növények fejlődésére a velük együtt élő mikroorganizmusok különböző jótékony hatással vannak. A hasznos mikroorganizmusok változatos módokon segítik a velük együtt élő növények fejlődését, és így a nagyobb hozamok elérését.
A legismertebb növényi szimbionta mikroorganizmus-csoport a pillangós virágú növények gyökérgümőiben élő nitrogénkötő baktériumok, melyek életfolyamatuk során képesek légköri nitrogént megkötni, és azt a növények számára felvehető formává alakítani. Nitrogénkötő baktériumokból ugyanakkor léteznek szabadon élők is, melyek a talajban, a rhizoszférában élnek, és ott végzik el jótékony hatásukat.
Más rhizoszférában élő baktériumok képesek növényi növekedést serkentő anyagokat, vagy nyálkaszerű anyagokat, úgynevezett poliszacharidokat termelni, melyek fontosak a jó szerkezetű és víztartó képességű talaj kialakulásához. Más, talajban élő mikroorganizmusok a humuszképzésben vagy a tápanyag-feltáródásban nyújtanak fontos szerepet.
Léteznek olyan szimbionta mikroorganizmusok is, melyek a növényekben, azok szöveteiben élnek, és ott különböző jótékony, növekedést segítő anyagokat, például növényi hormonokat termelnek, ezeket a mikróbákat endofitáknak hívjuk. Ilyen baktériumcsoport például a növekedést elősegítő rhizobaktériumok csoportja (PGPR).
Gombák közül is ismerünk növényi szimbionta fajokat, mint például a különböző mikorrhiza gombákat, melyek gombafonalai kapcsolódnak a növény gyökeréhez. A szimbiózis lényege, hogy a gomba a gombafonalai révén plusz vizet és tápanyagokat ad át a növénynek, cserébe a növény szerves anyagokkal látja el a gombákat. Az ily módon megnövelt felszívófelület akár többszöröse is lehet az eredeti, mikorrhiza nélküli gyökérfelületnek.
Ezek a mikroorganizmusok segítik a növényeket az aszályos időszakokban, különösen a kritikus fejlődési szakaszokban, mint például a virágzás időszaka.
A növekedésserkentés és táplálás mellett a mikroorganizmusoknak kórokozó-ellenes hatásuk is ismert. A mikorrhiza gombák, illetve a gyökerek közelében vagy azok felületén élő baktériumok már nagy tömegben való jelenlétükkel is csökkentik a kórokozó gombák életterét, megnehezítik azok megtelepedését a növényen. Más gombafajok aktívan képesek csökkenteni a kórokozók számát, például a kórokozó gombák parazitálásával vagy azok szaporodását gátló anyagok termelésével. Egyes baktériumoknál ismert jelenség a sziderofórtermelés, mely olyan kisméretű szerves molekulákat jelent, melyek képesek megkötni a vasionokat, így azok felvehetetlenné válnak a kórokozó gombák számára, ezzel csökkentve azok szaporodását. A sziderofórhoz kötött vas ugyanakkor a növények számára könnyen felvehető marad.
Manapság Magyarországon is általánosan elmondható az a globális probléma, hogy a termőtalajok mikrobiális talajélete nem a megfelelő szinten van. Ennek oka többek között a talajromboló talajművelés, a szármaradványok elvitele a termőföldről és az ebből adódó humusztartalom-csökkenés. Ezeken a talajokon a lecsökkent mikróba szám miatt azok jótékony hatása sem érvényesül olyan mértékben, mint az egészséges talajokon.
Napjainkban a világ legtöbb országában, így az Európai Unió országaiban is erős törekvések vannak a környezetbarát mezőgazdasági termelés fejlesztésére, a klímaváltozás, környezetszennyezés mérséklése érdekében. Fontos tényező még az élelmiszerbiztonság kérdése. A mai modern fogyasztói társadalomban jogos elvárás az élelmiszerekkel kapcsolatban, hogy azok egészségesek legyenek, lehetőleg minél kevesebb mennyiségű vegyszermaradványt tartalmazzanak. Az Európai Unió által létrehozott Európai Zöld Megállapodás (más néven Green Deal) éppen ezeknek a céloknak az elérését segíti elő. A 2023-ban induló uniós Közös Agrárpolitika (KAP) részeként megvalósuló Agro-ökológiai Program (AÖP) a Green Deal-ben megfogalmazott célok elérését szolgálja. Az Agro-ökológiai Program egy területalapú támogatási forma, melyben a támogatás megszerzéséhez a gazdálkodónak minden művelési ágban legalább két pontot kell megszereznie. Az AÖP független az AKG-tól, azzal párhuzamosan fut, azonban a programban való részvétel nem kötelező, hanem választható támogatási forma, ugyanakkor már néhány egyszerűbb vállalással is jelentős támogatáshoz juthat a gazdálkodó. Ilyen vállalások lehetnek például a különböző biológiai növénykondicionáló, talajmikrobiológiai vagy egyéb növekedést serkentő, növényvédelmi célú mikrobiológiai készítmények alkalmazása, mely készítmények széles választékban elérhetők a KITE kínálatában. Ezek a készítmények megfelelnek a Green Deal-ben megfogalmazott célok eléréséhez, mint a talajállapot javítása, a talajok szénmegkötő képességének a növelése, illetve az egészségesebb, kevésbé környezetterhelő élelmiszerek előállítása.
A KITE elhivatott az új biológiai készítmények tesztelésében, forgalmazásában és azoknak a technológiába való beillesztésében. A KITE portfóliójában ma már számos olyan biológiai termék és technológiai ajánlás megtalálható, melyek környezetbarát módon, vegyszermentesen képesek javítani a talajok állapotát, szénmegkötő képességét, segítik a növénytáplálást, illetve növelik a növények kórokozókkal szembeni ellenállóságát, vagy akár képesek a kártevők kártételét a vegyszeres kezelésekhez hasonlóan aktívan csökkenteni.
A biológiai szerek esetében alapvetően két típusú készítményről beszélhetünk. Az első esetben a termékek különböző biológiai eredetű anyagokat tartalmaznak, például növényi kivonatokat, mikróbák által termelt anyagokat, melyek növénytáplálást vagy kórokozó-ellenes hatást fejtenek ki. A második típusú készítményekben a természetben is előforduló, nem GMO mikroorganizmusok találhatók, melyek a környezetre vagy az emberi egészségre semmilyen veszélyt nem jelentenek. Ezekben a készítményekben aktív vagy nyugvó (spórás) állapotban lévő mikroorganizmusok találhatók, melyek élő formában fejtik ki pozitív hatásukat. Ezek között találhatunk növényi szimbionta mikroorganizmusokat, talajállapotot javító szabadon élő mikroorganizmusokat, illetve kártevőellenes hatású mikroorganizmusokat is. Léteznek még továbbá makroszkopikus élőlényeket tartalmazó készítmények is, melyek különböző élősködő vagy ragadozó rovarokat, fonálférgeket tartalmaznak, melyek kártevőgyérítő hatást fejtenek ki.
A biológiai szerek használatánál fontos megemlíteni, hogy ezeket a készítményeket nagyobb odafigyeléssel kell tárolni és kijuttatni, mint a hagyományos kémiai szereket. Fontos szem előtt tartani, hogy ezek egy része élő szervezeteket tartalmaz, melyeknek vannak bizonyos környezeti igényeik. Ezen készítmények hatékonysága nagyban függ a környezeti tényezőktől, mint például talajnedvességtől, hőmérséklettől, talajállapottól stb., így a kijuttatásukat szigorúan a leírás alapján, azok maximális betartásával célszerű elvégezni.
Bővebb információkért keresse bizalommal agronómiai szaktanácsadóinkat!
Következő cikkünkben megismerhetik legújabb mikrobiológiai készítményeinket!
Varga Zsolt, fejlesztőmérnök
