Pár perc, pár óra alatt katasztrofális károkat szenvedhetnek el nemcsak a szántóföldek és erdők, hanem a mind drágább mezőgazdasági gépek tulajdonosai is az agrártüzekben. A klímaválság fokozódásával a kockázat is nő.
Számszerűen bizonyítható
A hazai klímában tapasztalható felmelegedés és szárazodás fokozza a tűzkockázatot, miközben a 2000-es évek elejéhez képest ma kevesebb szabadtéri tűz látszik a statisztikákban. Ez a visszaesés nem a környezet javulásából, hanem főként a szigorúbb szabályozásból és a lakosság tudatosabb magatartásából következik (tűzgyújtási tilalmak, tarlóégetés visszaszorítása, egységes tűzvédelem). A talajfelszín tényleges szárazodását ugyanakkor számszerűen is látjuk: a Keetch–Byram szárazságmutató a nyári tűzszezonban 2005–2024 között átlagosan 56 mm-ről 73 mm-re nőtt (≈+30%). Míg a 2000-es évek elején voltak hónapok, amikor a 5×5 km-es rács minden 20. cellájában észleltek növénytüzet, 2022–2024-ben ez a gyakoriság a tizedére, nagyjából minden 200. cellára esett vissza – döntően az „elkerülhető” emberi eredetű tüzek mérséklődése miatt. Amikor az emberi tényezőt kivesszük a képből, a modellek világosan mutatják: minél szárazabb a környezet, annál több a tűz.
Ötször annyi tűz várható, és már sejtjük, hogy hol
Előretekintve a pesszimista kibocsátási forgatókönyv szerint 2050-re megduplázódhat, a század végére pedig akár ötszörösére emelkedhet a ma még csak 25 évente előforduló, szélsőséges tűzgyakoriság. A 2076–2100 közötti szélsőséges években szinte az egész országban nő a kockázat: sok helyen 0,5–1% éves valószínűséggel, nagyobb térségekben 3% fölött, néhol elérve az 5%-ot. Kiemelten veszélyeztetett a Duna–Tisza köze déli fele, a Balaton nyugati vidéke és a Hortobágy tágabb térsége. A „zöld” pálya – gyors kibocsátáscsökkentéssel – látványosan mérsékli ezt a növekményt.
Kritikus gyújtóanyaggal dolgozunk az agráriumban
A szántóföldi gazdálkodásban a száraz biomassza (leégő gabonatáblák, tarlók, szármaradvány) már ma is kritikus gyújtóanyag. Friss szezonális adatok jól illusztrálják a kitettséget: egy nyári hónapban közel ezer (971) szabadtéri tűz, 47 kigyulladt gabonatábla és 338 hektár leégett terület szerepelt a jelentésekben; a szabadtéri tűzesetek 54%-a érintette közvetlenül a mezőgazdaságot. Év/év alapon előfordult, hogy a leégett mezőterület nagysága nagyságrenddel nőtt, és miközben összességében kevesebb munkagép égett ki, a kombájnesetek száma másfélszeresre emelkedett egyes szezonokban. Ezek a minták a hőség és aszály által „felkészített” környezet gyúlékonyságát, valamint a betakarítási időszak fokozott kockázatát jelzik.
Miért lehet több géptűz és mit tehetünk?
Miután az egyre professzionálisabb mezőgazdasági gépek egyre nagyobb értéket képviselnek, egy-egy gépleégés pillanatok alatt sok(tíz)milliós kárt okozhat. Mit tehetünk? Extrém hőségben a mezőgazdasági gépek több irányból is könnyebben gyulladhatnak: a magas üzemi hőmérséklet túlterheli a motort, turbót és hidraulikát, a poros légszűrők és eltömődő hűtők pedig forró gócpontokat képeznek. A kiszáradt szármaradványok, fücsomók forró felületekhez (kipufogó, fék, csapágy) érve egyetlen szikrától lángra kaphatnak. Közben nő az elektromos rendszer hőterhelése is, így hibás csatlakozóknál könnyebben jön létre zárlat vagy ívképződés. A kenőanyagok melegben hígulnak, romlik a kenés, nő a súrlódás és a helyi túlmelegedés esélye. Az UV, a hőhullámok és a por gyorsítják az anyagfáradást: tömítések, szigetelések öregszenek, repedeznek, ami meghibásodáshoz, végső soron tűzhöz vezethet.
Védekezésként betakarításkor érdemes óránként portalanítani és tisztítani a gépet (légszűrő, hűtő, kipufogó-környék), hőségriadóban sűríteni a karbantartást. Minden gépen legyen víz- vagy ködoltó és poroltó, a tábla szélén pedig vízforrás; műszak elején hőkamerával célszerű „forró pontokat” ellenőrizni. Csökkentsük a fém–fém súrlódás kockázatát (kések, csapágyak állapota), távolítsuk el a szenesedő szármaradványt. Időzítsük a munkát kora reggelre vagy estére, vezessünk szél- és hőhullám-protokollt, alakítsunk ki tűzvédelmi sávokat. Kövessük a tűzveszély-indexet (pl. KBDI), és működtessünk gazdálkodói riasztási rendet!
Összkép: a múltbeli emberi eredetű tüzek visszaszorítása siker, de a fizikai kockázat – a felmelegedés és szárazodás miatt – nő. A következő évtizedekben különösen a betakarítási szezonban kell a kockázatmenedzsmentet fejleszteni: megelőzés (karbantartás, tisztítás), üzemeltetési fegyelem, felszereltség, valamint a tábla- és gépüzemeltetési protokollok hőségre optimalizált frissítése.
Agrárágazat Tudástár: mezőgazdasági géptűz – a klímaváltozás miatt nő a tarló- és géptüzek kockázata; hőségben fokozott figyelmet igényel a karbantartás, tisztítás és tűzmegelőzés.
