Fordulat helyett további, érdemi árcsökkenést hozott a gabonapiacokon a 2024-es év januárjának első fele. A rekordtermésekhez stagnáló vagy csupán mérsékelten emelkedő felhasználások társulnak, az így kialakult kínálati többlet változatlanul nyomás alatt tartja a két legfontosabb gabonaféle, a búza és a kukorica nemzetközi tőzsdei jegyzéseit.
Kukorica
Az elmúlt közel fél évben talán már megszokhattuk, hogy az USA Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) által kiadott, havi rendszerességű – a piaci szereplők által kiemelt figyelemmel kísért – riport (WASDE) rendre felfelé korrigálja a várható terméssel és készletekkel kapcsolatos prognózisait. A január 12-én elérhetővé vált jelentés mégis tudott meglepetést okozni, hiszen az aktuális előrejelzés, az előző havi kulcsadatokat jelentősen megemelve, felülmúlta a legtöbb piaci-elemzői várakozást. A jelzett 1,235 millió tonnányi globális termés új rekord lehet, mint ahogyan rekord a közel 390 millió tonnányi amerikai és a 289 millió tonnás kínai kukoricavolumen is. Az Egyesült Állomok esetében a rekordmennyiséghez társuló hozam meghaladja a 177 bushel/acre, azaz a 11 tonnás hektáronkénti átlagot (sic!).
Az előző hónap tükrében a riport szerint a termés 13,6, míg a fordulókészletek szintje 10 millió tonnával emelkedett, ezzel szemben a felhasználás mértéke csupán 4 millió tonnányi mennyiséggel került feljebb, így a globális kereslet-kínálat aránya tovább javul. Tovább árnyalják a képet a várható felhasználás körül kialakult bizonytalanságok: fontos kérdés, hogyan alakul a különböző szektorok (feldolgozóipar, takarmányipar) teljesítménye, illetve milyen hatásai lehetnek a gabonakereskedelem pólusai között körvonalazódó átrendeződésnek. Míg Kína folyamatosan törekszik az Egyesült Államoktól való importfüggőségének leépítésére (bár ez a szója esetén hangsúlyosabb), addig Brazília és Argentína exportaktivitása töretlenül emelkedik immáron a világ már „csak” második legnépesebb országa felé.
Miután Ukrajna a háború ellenére is sikeresen megőrizte a világ egyik vezető gabonaexportőr státuszát, az Európai Unióhoz való közeledése és a külföldi közvetlen tőkebefektetések (FDI) liberalizációja akár további jelentős hozamemelkedéseket hozhat a mezőgazdasági szektorban, addicionális kínálatot generálva az EU (és természetesen Magyarország) szomszédságában.
Mindezen tényezők egyaránt megjelentek az irányadó rövid és a középtávú árazásokban: a párizsi árutőzsde (MATIF) front havi (márciusi) lejárata már decemberben a 200 eurós, lélektaninak nevezhető szint alá esett, majd további, trendszerű csökkenést követően január közepére a 190 eurós támasz is „elesett”.
Hasonló forgatókönyv valósult meg a chicagói jegyzések esetében is: a márciusi határidős árak a decemberi480-ról egészen a bushelenkénti 450 dollárcent alá csúsztak. Ehhez hasonló árakkal legutóbb 2020 év végén találkozhattunk.
Nem szabad megfeledkeznünk a felfelé mutató kockázatokról sem: a globális konjunktúra alakulása kulcsmomentum lehet – a 2009 óta kisebb megszakításokkal emelkedő nemzetközi részvénypiacok és az azokat reprezentáló indexek (S&P 500, NASDAQ, DAX etc.) jövőbeli teljesítményével kapcsolatban egyre több elemző lát intő jeleket. Amennyiben a globális pénzügyi piacok irányultságában trendforduló következik be, az rányomhatja a bélyegét az általános növekedési kilátásokra. Nem enyhülnek a fennálló geopolitikai feszültségek: sem az orosz-ukrán háború, sem a gázai harcok nem kerültek nyugvópontra, ellenben a Vörös-tenger mentén (mely fontos hajózási útvonal) eszkalálódó, már-már háborús helyzet akár jelentős hatással lehet a különféle alapanyagok áraira.
A fentiek tükrében áremelkedés a magyarországi kukoricapiacon sem következett be, sőt, a stagnáló árak némileg meglepőek is lehetnek a MATIF-jegyzések folyamatos csökkenésének tükrében.
Exportkereslet praktikusan nincs, vevőként a feldolgozók és a takarmányfelhasználók közölnek árakat. Az eladói aktivitás alacsony, vélhetően a termelők továbbra is várnak az értékesítéssel, a magasabb árak reményében.
Búza
A kukoricával összevetve talán kevésbé volt mozgalmas az USDA búzával kapcsolatos aktuális prognózisa, a legfontosabb adatok korrekciójának iránya azonban itt is felfelé mutatott. Az előző havi adatokkal szemben emelkedett a globális termés, a felhasználás és a fordulókészletek szintje is, azaz a búza esetében sem történt érdemi változás a fundamentumokban.
Az árak mindkét benchmark (CBOT, MATIF) tőzsde esetén lefelé mozogtak, még úgy is, hogy az elmúlt hetekben több vevő is aktív volt: Egyiptom, Algéria, Tunézia és Japán is jelentős tételeket vásárolt, jellemzően február-márciusi teljesítéssel. Nem következett be érdemi változás az exportőrök árazásaiban sem, az orosz és ukrán búza versenyképessége a legtöbb tender esetén megkérdőjelezhetetlen, egyéb forrás (francia, amerikai, ausztrál) csupán a fuvardíjak szignifikáns különbsége esetén lehet alternatíva.
A belföldi piacon a vevők exportra a jó minőséget keresik, míg a gyengébb minőségre a hazai malmok adnak ajánlatokat, jellemzően már május-júniusi teljesítés mellett. A kereskedők a korábbi években új termésre vonatkozóan januárban már közöltek árakat, idén egyelőre nehéz 2024-es termésre ajánlatot kapni.
Fokozódnak a várható termés mennyiségével kapcsolatos bizonytalanságok: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jelentése szerint a vetésterület csökkent, a decemberi minősítés szerint az elvetett búzák általános állapota jelentősen elmaradt az előző évben tapasztaltaktól. Az állományban mind belvíz, mind fagykárok felmerültek, egyre inkább úgy tűnik, az idei évben a betakarításra kerülő mennyiségek elmaradnak a tavalyi kiváló eredményektől.
Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató