Agrárgazdasági elemzések – 2023. december

A kukorica betakarításának végéhez közeledve egyre pontosabb képet láthatunk a várható termésmennyiségekről, melyek rendre kedvezőbben alakulnak a várakozásoknál. Olyannyira, hogy az Egyesült Államok esetében ez akár rekordtermést is jelenthet. A tekintélyes kínálathoz társuló kereslet körüli bizonytalanságok megmutatkoznak a hónapok óta csökkenő-oldalazó árakban.

Kukorica

A FAO által havi rendszerességgel publikált élelmiszer-árindex (FAO Food Price Index – FFPI), amely öt árucsoport – gabona, cukor, tejtermékek, hús és növényi olajok – árváltozását követi, fontos indikátora a globális élelmiszer-gazdaság teljesítményének. Az index az elmúlt három hónapban csökkent, utoljára 2021 márciusában láthattunk az októberi, 120,6 pontos értékhez hasonlóan alacsony szintet. Az árindexben bekövetkezett határozott korrekció jól mutatja az elmúlt évek turbulens globális gazdasági és geopolitikai folyamatainak következményeit. Az orosz-ukrán háború, az energiaválság, a globális konjunktúra lassulása, valamint a magas inflációskörnyezet összefonódó hatásainak eredményeként az élelmiszer-fogyasztás növekedése „megakadt”, míg a kínálat – a jó terméseknek köszönhetően – a világ minden jelentősebb gabonatermelő országában emelkedett.

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának novemberi riportja (USDA WASDE) a globális kukoricatermés mennyiségét felfelé korrigálta: az 1,22 milliárd tonnányi várható volumen továbbra is meghaladja a felhasználást, így a fordulókészletek 315 millió tonnára emelkednek. Az egyes országok közül az előző gazdasági év tükrében hasonló vagy azt meghaladó termésvárakozásokkal találkozhatunk többek között az USA-ban, az EU-ban, Kínában, Argentínában, Oroszországban és Ukrajnában.

Az Egyesült Államokat mint a világ legnagyobb kukoricatermelőjét, a fent említett jelentés kapcsán azért is érdemes kiemelni, mert amennyiben az előrejelzésben közölt 386 millió tonnás termés megvalósul, újabb rekord születik. Így a némileg emelkedő felhasználás mellett az exportálható árualap mennyisége is növekedhet.

A nemzetközi gabonakereskedelem másik jelentős szereplője Kína, amely amellett, hogy a globális szójaimport közel 2/3-a felé irányul, jelentős búza- és kukoricabehozatalt is bonyolít. Úgy tűnik azonban, a világ második legnagyobb gazdaságának lassulása kihat gabonaimportjának aktivitására is. A korábbi évek dinamikus bővülését megtörő COVID-járványt követően nem történt meg a kereslet újbóli felfutása, az alacsonyabb növekedési pályához (és a népességnövekedés csökkenő dinamikájához) visszafogottabb gabonaimport társul.

Az EU közel 60 millió tonnás kukoricatermése jelentősen felülmúlja az előző évi gyenge hozamokat, a várható eredmények azonban – részben az alacsonyabb vetésterületnek köszönhetően – így is az 5 éves átlag alatt maradnak. Az importkitettség mértéke az Európai Bizottság aktuális adatai alapján 20 millió tonna körül alakul, ennek az igénynek a döntő részét változatlanul Ukrajna fogja fedezni. A második éve tartó háború ellenére idén az ukrán termelők közel 30 millió tonna kukoricát takarítanak be, mely felülmúlja a 2022-es év 27 millió tonnás termését. Az alacsony belső felhasználás miatt a többlet az exportpiacokon jelenhet meg, a kérdés csupán az, milyen logisztikai megoldással tudja Ukrajna az árut a piacra juttatni. Bár a korridor megszűnését követően jelentősen csökkent a tengeri kikötők forgalma, a szárazföldi átrakókapacitások alkalmasak lehetnek akár havi 1–1,5 millió tonnányi gabona fogadására.

Miután mind a globális, mind az európai gabonapiacok kínálata meghaladja a keresletet, a vezető határidős tőzsdei jegyzések árainak alakulásában nem következett be érdemi fordulat: a hónapok óta tartó csökkenő trendet az elmúlt időszakban legfeljebb kisebb kilengések törték meg.

Vélhetően az árak irányában változást a kereslet jelentős emelkedése hozhat, mely praktikusan a fogyasztás növekedését jelenti – amely az infláció csökkenésével és a konjunktúra felfutásával kéz a kézben jár. Továbbá áremelkedést okozhat egy nem prognosztizált piaci sokk vagy akár egy jelentős geopolitikai esemény. Sajnos az utóbbira az elmúlt időszakban láthattunk példákat.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara november 8-ai betakarítási jelentése szerint a gazdák a vetésterület közel 90%-át már learatták, az országos termésátlag meghaladja a 8 tonnát hektáronként. Ez kifejezetten jó eredménynek tekinthető, különösen úgy, hogy az egyes üzemi átlagokban ismét tapasztalható volt egy erőteljes szórás: míg a termelők a délkeleti területeken gyengébb, addig a dunántúli és észak-alföldi régiókban kedvezőbb terméseredményekről számoltak be.

A piaci aktivitás a betakarítás végéhez közeledve jelentősen csökkent. A szükséges eladásokon felül jelentős készletek kerültek betárolásra, vélhetően a későbbi, magasabb áron történő értékesítés reményében. A kereskedők és feldolgozók árajánlataiban megjelenik az alacsonyabb kereslet, a folyamatosan dráguló logisztikai megoldások, valamint az elmúlt időszakban bekövetkező forinterősödés is. Változatlanul erős figyelem irányul a tavalyi terméssel történő esetleges „összekeverés” kiszűrésére. Az exportőrök és feldolgozók, valamint a takarmány-előállítók érdekei egy irányba mutatnak: minden olyan tételt, amely esetén felmerül, hogy aflatoxinnal fertőzött árut kevertek az idei, jó minőségű termésbe, vissza kell utasítani. Ez nem üzleti kérdés, ebben az esetben az egészségünkről van szó.

Búza

A különböző nemzetközi elemzőházak havonta-negyedévente frissülő globális búzamérleg-előrejelzéseinek kulcsadataiban hónapok óta csupán 1-2 millió tonnás mozgások tapasztalhatók.

Bár az egyes országok terméseredményeiben láthatók jelentősebb eltérések, összességében a globális búzapiacon változatlanul kiegyensúlyozott kereslet-kínálati viszonyok érvényesülnek. Példaként, míg az USDA szerint az orosz termés 5 millió tonnával, 90 millió tonnára emelkedett, addig Argentína 15 millió tonnányi búzavolumene 1,5 millió tonnával csökkent az előző hónap adataival összevetve.

Az Európai Unió változatlanul az egyik legnagyobb felhasználó, és ezzel párhuzamosan jelentős exportőr is: a 132 millió tonnás termésből 30 millió tonna feletti értékesíthető volumen áll rendelkezésre a folyó gazdasági évben. Miután a termés minősége némileg elmaradt az előző években megszokottól, nagyobb mennyiségű búza kerül takarmányozásra.

Némi bizonytalanságot hozott a piacra az október közepétől csapadékosra fordult időjárás. A közösség legjelentősebb búzatermelője, Franciaország a folyamatos esőzések miatt a vetésekben komoly lemaradásban van. November elejére a tervezett vetések mindössze 67%-át végezték el, szemben az egy évvel korábbi 91%-os aránnyal.

A hazai vetési szándék elmarad a tavaly betakarított 1,05 millió hektártól. Az első becslések közel 80 ezer hektárral alacsonyabb vetésterülettel kalkulálnak, ez azt is jelentheti, hogy a kukorica vetésterülete emelkedni fog.

A piacon az exportvevők voltak aktívak, a hazai malmok a visszafogott lisztkereslet miatt csak elvétve vásárolnak egy-egy tételt.

Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató