Egyre inkább beigazolódnak azok a hírek, hogy Magyarország és Közép-Európa a klímaváltozás legnagyobb vesztesei közé tartoznak. Ez különösen a tavaszi kultúrákra igaz, amikből idén ismét súlyos hozamcsökkenés várható, de például a szója így is megőrzi a jövedelmezőségét.
35-40 fok: súlyos károk a térségben
A 2025-ös kukoricatermés kilátásait egész Európában, de különösen Délkelet-Európában a szélsőséges időjárás határozza meg. A kukorica ideális hőmérsékleti tartománya 24-30 °C – nem csoda, hogy a 35 °C feletti tartós hőhullámok már súlyos stresszt, a 40 °C fölötti órák-napok virágzáskor sterilitást, így terméskiesést okoznak. Magyarország középső és délkeleti területein a forró, csapadékhiányos nyár jelentős termésveszteséget hoz. Hasonlóan súlyos károk sújtották Romániát, Bulgáriát, Görögországot és Törökországot is.
A 4 millió tonnás termést is fenyegeti a toxin
A Stratégie Grains adatai szerint Magyarországon 2025-ben mindössze 4,1 millió tonna kukoricatermés várható, ami 23%-os visszaesést jelent. A legfrissebb hazai előrejelzések szerint azonban az idei 750 ezer hektárról betakarítható mennyiség inkább 4 millió tonna körül alakulhat, a hektáronkénti átlaghozam pedig 6,2 tonna helyett valószínűleg 4-5 tonna körül lesz. Ez gyengébb a tavalyi 6 t/ha-os átlagnál, de még mindig jobb, mint a 2022-es aszályév tragikus 3,4 t/ha-s eredménye.
Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a hő- és szárazságstressz miatt fokozódik a növényvédelmi kockázat: már most megjelent a fuzárium-fertőzés a csövek végein, augusztus közepére pedig az Aspergillus gombafaj okozta aflatoxin is komoly gondot okozhat.
A globális terméskilátások ugyanakkor kedvezőbbek: az USDA előrejelzése szerint 2025/26-ban a világ kukoricatermése 1289 millió tonna lehet (+5%), de ennek hasznát a délkelet-európai régióban aligha élvezhetik a gazdák, ahol a klímaváltozás okozta forró nyarak egyre súlyosabb kockázatot jelentenek.
A szója megint a legstabilabb
A MezőHír érdekes, beszédes friss összesítése világosan rámutat a tavaszi vetésűek helyzetére. Magyarországon az idei kukoricahozam várhatóan legalább 10%-kal elmarad az elmúlt öt év átlagától, az országos termésátlag 5,6 t/ha lehet, így a teljes termés biztosan 5 millió tonna alatt marad. Napraforgóból a hozam kevesebb mint 2,5 t/ha, de a nagy termőterület miatt elérhető az 1,8 millió tonnás össztermés. Szójából 150–160 ezer tonna közötti termés várható. Ez utóbbi valamelyest elmarad az utóbbi 8-10 év átlagától, de a 2,3-2,4 tonnás átlag a támogatások révén várhatóan stabilan jövedelmező marad. Ráadásul a szójának stabil a piaca is – erről ebben a cikkben írtunk részletesen.
Agrárágazat Tudástár
Szója jövedelmezősége a klímaváltozásban – A szója az egyik legstabilabb tavaszi szántóföldi kultúra Magyarországon, különösen a klímaváltozás sújtotta években. Míg a kukorica és a napraforgó hozama erősen visszaeshet a hő- és vízstressz miatt, a szója mérsékeltebb vízigénye és jobb alkalmazkodóképessége miatt kiszámíthatóbb termést ad. Átlagos években 2,3–2,4 t/ha hozam érhető el, amely a támogatásokkal együtt stabil jövedelmezőséget biztosít a termelőknek. Fontos előnye, hogy fehérjenövényként stratégiai szerepe van az állattenyésztés takarmányellátásában és az EU fehérjenövény-stratégiájában. A szója piaca kiegyensúlyozott, kereslete hosszú távon biztosított, így a klímaváltozás közepette is a legbiztonságosabb tavaszi kultúrák közé tartozik.
