Miután napvilágot látott az AKI első féléves, agrár-külkereskedelmet elemző kiadványa, kiderült, meglendült a kivitelünk egyik alapját képező gabonaexport, ami meg is látszott az aktívum 47,4 százalékos javulásán. Sok lesz a szám, de közülük előbújnak majd a jövőre utaló üzenetek.
Javuló egyenleg
Mivel tavaly – az aszályos év után – jó termésünk volt, látványosan bővült a gabonafélék exportja, ami pozitív nyomot hagyott az agrár-külkereskedelem első félévi számain. Az AKI kiadványa szerint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 7019 millió eurót, behozatalának értéke 4844 millió eurót tett ki 2024 első félévében, az agrár-külkereskedelem aktívuma 2175 millió euró volt, 699 millió euróval több, mint 2023 első hat hónapjában. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke 5,8 százalékkal nőtt, importértéke 6,1 százalékkal mérséklődött, az egyenleg 47,4 százalékkal javult a 2023. első félévi értékhez képest. Nem mellesleg, eközben a nemzetgazdasági export értéke 5,6, az importé 10,9 százalékkal csökkent. Ez azt jelenti, hogy agrárexport felfelé húzta és növelte részesedését abban. Éppen húszéves EU-tagságunk kapcsán érdemes kiemelni, hogy a többi tagállam dominanciája kiemelkedő agrár-külkereskedelmünkben. Az első félévben az EU-tagországok által exportált termékek értéke 5,7 százalékkal, az import értéke 1,1 százalékkal emelkedett, az egyenleg 1403,4 millió eurós értéke 23,8 százalékkal több, mint a bázisidőszakban volt.
Ennek üzenete az, hogy az európai agrárpiacok igényére kell koncentrálnunk, amikor fejlesztésben gondolkodunk. Ennek kulcsa a fenntarthatóság, a környezettudatosság és a magas minőség, mindez versenyképes árakon. Napjainkban, amikor az agrárium alapját adó szántóföldi növénytermesztés szerkezeti változásai felgyorsulnak, ebbe az irányba kell lépéseket tenni. Eközben figyelemmel kell lenni arra, hogy (1) az idő sürget; (2) a többi európai termelő is ugyanilyen lépéskényszerben van; (3) az egységes exporttételek növelése létkérdés.
Hogyan tovább?
Hogy folytatódik-e a kedvező tendencia az év második felében? A válasz nagy valószínűséggel nem. Kisebb búza-, kukorica- és napraforgóterméssel számolhatunk, és a minőség terén is komoly gondjaink vannak. Javaslom, hogy ennek hátterét mindenki gondolja át! Mennyit foghatunk az időjárásra, és mennyit esetleg a költségek visszafogására. Megtettünk-e mindent a talajélet, a vízmegőrzés javításáért… A szakmához tartozik az is, hogy hogyan, meddig tárolom, mikor értékesítem a terményt. Mivel ezek a növények az export nagyon fontos elemei, várhatóan visszafogják az első félévi lendületet. Ami pedig igen erős volt: 84,7 százalékkal több, 4,3 millió tonna gabonát értékesítettünk a külpiacokon, amelyből a kukorica 1,5 millió, a búza 2,2 millió tonnát tett ki.
A kukorica exportmennyisége mintegy kétszeresére, a búza kivitt mennyisége pedig 80,9 százalékkal bővült 2024 első félévében az egy évvel ezelőtti exportvolumenhez képest. Az árpakivitel 526,8 ezer tonna volt, ami 38,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Így a gabonafélék exportértéke 23,1 százalékkal, kivitt mennyisége 84,7 százalékkal emelkedett az előző évihez képest. A gabonaimport volumene közel tizedére, értéke harmadára csökkent 2024 első hat hónapjában. A kukoricánk a korábbi évekhez hasonlóan leginkább Olaszországba került, a kivitel kétharmada (969,2 ezer tonna) jutott erre a piacra. Mennyiségét tekintve további nagy piacunk volt még Ausztria (258,8 ezer tonna) és Németország (151,7 ezer tonna). A búzakivitel 96,5 százaléka, azaz 2,1 millió tonna irányult az EU-tagországokba, Olaszország és Németország bizonyult a legnagyobb vásárlónak, 42,8, illetve 27,3 százalékos részesedéssel. Ausztriába a bázisidőszakhoz képest 8,6 százalékkal bővült a búzakivitel, 329,9 ezer tonnát tett ki, ami 15,1 százalékos részesedést jelentett a piacon. A Horvátországba irányuló búza exportvolumene (65,4 ezer tonna) 38,4 százalékkal bővült 2023 első félévéhez képest. Az EU-n kívüli országok közül Bosznia-Hercegovinába került 55,6 ezer tonna búza, ami a célpiacok között az ötödik helyen szerepelt.
Takarmány, zöldség, gyümölcs
Az elkészített állati takarmány kivitele ugyan az elmúlt két évben mennyiségi csökkenést mutatott, de 2023 után 2024 első hat hónapjában is a legnagyobb kiviteli értékkel rendelkező termékkör volt. Hobbiállat-eledel terén igazi nagyhatalomnak számítunk. A termékcsoport exportértéke 8,5 százalékkal, 637,9 millió euróra bővült. Az állati takarmány exportvolumenének 87 százalékát értékesítették a gyártók az EU-ban, és az árbevétel 80,2 százaléka realizálódott az uniós piacon. Elsődleges célpiac Románia (126,6 millió euró) volt, de Németország (61,2 millió euró), Olaszország (52,5 millió euró) és Lengyelország (49,8 millió euró) is fontos partnernek számított. Harmadik országok közül nagyobb értékben az Egyesült Királyságba (27,4 millió euró), Ukrajnába (23,5 millió euró) és Szerbiába (16,7 millió euró) került állati takarmány Magyarországról. Ha az exportbővülés sorrendjében tekintjük, a zöldség- és gyümölcskészítmények (KN20) árbevétele 69 millió euróval, az ital, szesz, ecet (KN22) árucsoport 66,6 millió euróval, a különböző ehető készítményeké (KN21) 63,5 millió euróval bővült kivitelét kell kiemelni. A csökkenő kivitel oldalán az állati és növényi zsír és olaj (KN15) árucsoport (-105 millió euró) áll, elsősorban a napraforgómag-olaj árának 20 százalékos visszaesése révén. A húsfélék (KN02) exportértéke 27 millió euróval volt kevesebb a bázishoz viszonyítva, mivel a baromfihús-kivitel értéke 13,3 százalékkal csökkent. Az árak csökkenése miatti baromfiexport-csökkenés – a szektor amúgy is magas koncentrációjában – további folytatódását fogja hozni. Pedig a 44 cégből már ma is 5 adja az export háromnegyedét.
Rövid import-összefoglaló
Importoldalon a dohánytermékek (KN24) értéke nőtt a legnagyobb mértékben (+103,3 millió euró). A kakaókészítmények (KN18) importértéke 30,3 millió eurós emelkedést mutatott. A zöldség- és gyümölcskészítmények (KN20) importértéke 24,9 millió euróval nőtt. A kávé, tea, fűszer árucsoport behozatalának értéke ötödével (+19 millió euró), a cukrászati termékeké 4,4 százalékkal (+14,7 millió euró) növekedett a bázisidőszakhoz viszonyítva. Importérték-csökkenés nagyrészt a gabonafélék (KN10), valamint az olajos magvak (KN12) esetében történt 65,7 és 40,1 százalékos (-245,4 millió, illetve -123,6 millió euró) mértékben.
Húsok, tej
A húsfélék kivitele 4,3 százalékkal csökkent, amit a baromfi- és marhahúsexport csökkenése okozott. Ezt a sertéshúskivitel bővülése nem tudta ellensúlyozni. Különösen fájdalmas a barom‑húsexport értékének 13 százalékos esése. E sebre csekély tapasz, hogy az importja is 20 százalékkal zsugorodott. A kivitt mennyiség ugyanis 2,5 százalékkal nőtt. Nemzetközi szinten is jelentős csirkehús-integrációink versenyképessége komoly megmérettetés elé került. Az áresések nem náluk, sokkal inkább a víziszárnyas-feldolgozóknál okoztak súlyos árbevétel- és jövedelem-visszaesést. A magas készletek és az EU-ba érkező import nyomása alatt senyvedő árak még mindig nem igazán mozdultak el felfelé, bár az év végéhez közeledve a mennyiségi igények már nőnek. A tejtermékek körében a tej, a tejsavó, illetve a sajt és túró kivételével az összes termékcsoport exportárbevétele elmaradt az előző évi értéktől. A tojáskivitel kisebb volt, mint a behozatal. A mézexport egy igen alacsony bázisról tudott mennyiségben 22 százalékkal nőni, de értékben ez 5 százalékos visszaesésnek számít.
Zsírok, olajok
Az olajos magvak külkereskedelmét a repce- és a napraforgómag határozza meg: az árucsoport exportértékének háromnegyedét fedte le a két növény 2024 vizsgált időszakában. Az olajos magvak kivitele 13,2 százalékkal, 364,9 millió euróra bővült, behozatala pedig 40,1 százalékkal, 184,9 millió euróra csökkent 2024 első félévében. Ennek eredményeként az árucsoport aktívuma jelentősen javult, 180 millió eurót tett ki.
A napraforgó exportvolumene kétszeresére, 213,6 ezer tonnára bővült 2024 első félévében, exportértéke a bázisidőszakhoz mérten 21,9 százalékkal nőtt, így az exportárbevétel 130,5 millió eurót tett ki.
A repce exportmennyisége 69,7 százalékkal, értéke mintegy negyedével emelkedett, az exportátlagár 25 százalékkal volt kevesebb 2024 első hat hónapjában 2023 első félévéhez képest. A repceexport szinte teljes egészében az EU belső piacára került, ezen belül 57,2 százaléka (181,8 ezer tonna) Németországba, 29,6 százaléka (93,9 ezer tonna) pedig Ausztriába irányult.
Az állati és növényi zsírok és olajok külkereskedelmi többlete 246,1 millió euró volt 2024 első hat hónapjában. Az aktívum 2,5 százalékos növekedését az exportérték 19,7 százalékos és az importérték 38 százalékos visszaesése okozta. Az árucsoport kivitelének négyötödét a napraforgómag-olaj tette ki, ami a negyedik legnagyobb külkereskedelmi aktívummal és exportárbevétellel rendelkező élelmiszeripari termék volt a megfigyelt időszakban. A napraforgómag-olaj exportvolumene 16,9 százalékkal, 362,9 ezer tonnára nőtt, az exportérték 20,1 százalékos visszaesése 349,7 millió eurós árbevételt eredményezett.
Összességében: az alacsony árak ellenére agrárexportunk jelentős növekedést tudott az első félévben felmutatni, az import csökkenése mellett. A javuló egyenleg azonban nagyban az ó termésnek köszönhető. A kisebb idei termés miatt a második félévben már nem számíthatunk ilyen kedvező külkereskedelmi számokra. A mezőgazdasági árak az év első felében ötödükkel a tavalyiak alatt voltak. Csak a zöldségek és gyümölcsök ára nem csökkent. A legnagyobb csökkenés ebben az időszakban a gabonaárakban volt, egyharmados. Mivel fordulatra az elkövetkező hónapokban sem számíthatunk, nemcsak az idei mezőgazdasági kibocsátás, hanem a külkereskedelmi egyenlegünk is meg fogja szenvedni ezt az év második felében.
Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Erste Agrár Központ,
