Partnertalálkozó és születésnap – 25 éves a hazai KWS

Szántóföldi bemutatóval és ünnepi hangulattal várta partnereit a KWS Magyarország Kft. szeptemberben Szentgáloskéren és Debrecenben, hogy az idei eredmények mellett a negyedévszázados születésnapját is megünnepelje.

A körülmények izzasztóak mostanában

A mai növénytermesztésnek és a gazdáknak olyan kihívásokkal kell megküzdeni, mint a klímaváltozás, ami ráadásul nemcsak egy-egy száraz évet, hanem UV-sugárzást, egyre több hőségnapot, időben és térben szélsőségessé váló csapadékelosztást jelent. Mindennek a háttérvizsgálatára, az ok-okozati összefüggések megértésére és leginkább az alkalmazkodás kidolgozására a KWS Magyarország és a Debreceni Egyetem együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a partnertalálkozó debreceni helyszínén. A közös munkában kulcsszerepet fog játszani a vízgazdálkodási teendők kidolgozása, amihez tartamkísérletek, stresszfaktormérések, egyedi azonosítású hibridek fognak a kutatók rendelkezésére állni. A környezeti tényezőkön túl még mindig komoly fejtörést okoz a termelőknek az energiaárak alakulása és az értékesítést is nehezítő orosz-ukrán háború is – foglalta össze a nehezített pálya elemeit a szántóföldi bemutató előtti megnyitójában Szanyi István ügyvezető.

Nem kell a kukoricát temetni

Megismétlődött a 2022-es rémálom, hatalmas aszály lehetetlenítette el az ország egy részén a kukoricatermesztőket, több hónapig egy csepp csapadék sem hullott, ami már a legjobb hibrideknek is feladta a leckét. 100 év alatt 2-2,5 ^oC-kal emelkedett a hőmérséklet és bár a csapadék nem feltétlen csökkent, az eloszlása annál több problémát okoz, így jut bizonyítási feladat a KWS ClimaControl³ hőstressz- és szárazságtűrő hibridjeinek, intenzív termesztéstechnológiában pedig a Plus4Grain kiemelkedő termőképességű hibrideknek is. A hibridek mellett az agrotechnológiai tudásunkat is le kell ilyen körülmények között porolni, hisz egy-egy jól időzített elemmel gyorsabban reagálhatunk, mint a nemesítők. Ilyen pl. a vetésidők előrehozatala, vagy több hibrid kiválasztása ahhoz, hogy a virágzási idővel az aszályt beelőzzük, a betakarításkori szemnedvességet pedig „egálba” hozzuk.

A kukoricakísérletek elvileg elméleti, mégis tanulságos példája a Nagy János professzor által Debrecenben indított potenciálkísérlet, ami a legoptimálisabb körülmények biztosításával keresi a kukorica elméleti potenciálját, a növényből kihozható maximális termésmennyiséget. Ehhez persze csepegtető öntözés, tápanyag-utánpótlás, valóban intenzív technológia kell, ami a mindennapi realitástól ugyan távol áll, de a növény megismeréséhez mindenképp hozzájárul. A tavalyi 20 t/ha-os eredményt hozó KWS Forturio valószínűleg idén is hozza a „formáját” a mezoparcellás kísérletben – tudtuk meg dr. Illés Árpád és dr. Bojtor Csaba parcellabemutató előadásából.

Már a termelői gyakorlatot alátámasztó kukoricabemutatón többek között olyan hibrideket láthattunk, mint a generatív növényhabitusú, kevés szármaradványt adó KWS OLTENIO, amely idén 9,9 tonnát produkált egy KWS-termelőnél, 11,4% szemnedvesség mellett 43 hektár átlagában. De nem mehettünk el a kompakt, alacsony, korán virágzó KWS GIRO mellett sem, ami 2022-ben megnyerte a TOP20-at a 400-as éréscsoportban, és jól vizsgázik extenzív körülmények között is, hisz rendkívüli alkalmazkodóképességgel rendelkezik. Találkoztunk a szinte minden termesztési körülmény közé ajánlható KWS KASHMIR-ral, ami már 3 földrész 21 országában sikeres, a TOP10 legnagyobb területen vetett hibridje volt Európa-szerte tavaly és tavalyelőtt is.

Már ismerkedik a szakma a MODERN hibrid fogalmával, így nevezzük azokat, amik versenytársaikhoz képest magasabb hozamot és gyorsabb vízleadást tudnak produkálni. Ilyen a potenciálkísérletben már említett KWS FORTURIO is, ami az idei évben pl. 15,6%-os szemnedvesség mellett 13,4 t/ha termésátlagot hozott termelői mérésben. De ugyanilyen sikeres a KWS HYPOLITO is, ami már 2021-es bevezetésekor rögtön a korai csoport első helyezettje lett a TOP20-ban.

Ha mégsem kukorica

Az aszályra hivatkozva egyre többször hangzik el alternatív megoldásként a cirok. A választás nem véletlen, hisz a hőségnapokat jól bíró növény az növekvő UV-sugárzást is jobban tolerálja, és még a mostani aszályban is tudott vizet tartalékolni, amit a bemutatón felhasított cirok szárán a résztvevők is jól láthattak. Az átlagos körülmények között 10-15 tonnát produkáló cirok az idei aszályban is tudott termelői beszámoló szerint 8 t/ha termésátlagot adni, ráadásul jelentős vadkár mellett, ami a vadak és az egyre gyakrabban megjelenő güzüegér nélkül sokkal több lehetett volna. A debreceni kísérletben a jól prosperáló Lupus, Nemesis és Rubinus fajákat láthattuk még betakarítás előtt.

A KWS portfoliójában stratégiai növénynek számító napraforgó vetésterülete növekszik hazánkban, becslések szerint 700.000 hektárnál tartunk úgy, hogy közben a világ növényolajpiaca is növekedésben van. A már jól ismert KWS ACHILLES CLP mellett két új SU toleráns hibrid is megjelenik a kínálatban, a SUVEX és az ARNETES SU. Bár jelenleg a linolsavas hibridek dominálnak 70-30 arányban a köztermesztésünkben, a KWS új magas olajsavas hibriddel jelenik meg a piacon, a középérésű, intenzív és félintenzív technológiába illeszthető, középmagas ARNOLDES HO CL jövőre lesz elérhető.

KWS 25, avagy egy születésnap margójára

A KWS vetőmagspecialistának számít a cukorrépa, kukorica, kalászosok, napraforgó, és más szántóföldi és zöldségnövényekben is. A sikertörténet azonban sokkal régebbre nyúlik vissza: 168 évvel ezelőtt kezdődött, Németországban, valahol Magdeburg közelében egy cukorrépaföldön. A nemesítési munkák eredményei azóta több mint 70 országban érhetőek el, a cég pedig világszinten a 4., európai szinten a 2. helyezett a vetőmagértékesítési rangsorban. Magyarországon 1999. december 6-án jegyezték be a hazai céget, akkor még Hybrid Kft. néven, győri székhellyel, 2001-től pedig már együttműködéssel KWS RAGT Hybrid Kft. néven 50-50% tulajdonrésszel. 2006-tól különválva, már a mai KWS Magyarország Kft. néven folytatták tevékenységüket. A cukorrépa és kalászos üzletág kiválásától a BETAMAG-Trade Kft.-vel együttműködve, mégis külön végzik munkájukat.

2002-óta önálló nemesítési munka is folyik Magyarországon, Muronyban kukorica-, Kozármislenyben pedig napraforgó-nemesítésbe fogtak, vetőmag-értékesítésük sikerét pedig a 2015-óta elért (és tartott) repce piacvezető pozíció is igazolja.

Hova tovább?

A KWS Magyarország jövőképét a már Hajdúszoboszlón folytatódó születésnapi gálán Szanyi István fogalmazta meg. Elmondása szerint a kukoricapiaci pozíciójukat tovább szeretnék fejleszteni, amihez biztos alapot adnak szerencsére a MODERN KWS hibridek. Repcében a piacvezető szerepet meg kívánják tartani, ehhez már most is kiváló hibridek vannak a portfólióban, de jelenleg is folynak a fejlesztések. A napraforgó és ciroknemesítésben komoly kutatásokba fogtak, épp a klímaváltozást jól toleráló megoldások fejlesztése érdekben. Emellett a kor adottságait is ki kell használni, ezért egyre több digitális eszközzel igyekeznek támogatni a termelést és az új hibridek bevezetését. Mivel a KWS eredeti álmát már tejesítették, és meglett a 100 ezer zsák kukorica vetőmag értékesítése egy szezonban, most emelik a tétet: egy KWS hibridből szeretnék megugrani ugyanezt a lécet. Kíváncsian várjuk, melyik hibrid lesz az, ami egyedül is teljesíti a 100 ezer zsákos célkitűzést …

Addig pedig egy kis ismétlés: tavaly a szentgáloskéri őszi fajtabemutatón jártunk a KWS-nél, videónkat itt láthatják.