Újabb magyar sajt elnevezését jegyezte be az Európai Bizottság, ezzel 86-ra emelkedett az uniós oltalom alatt álló magyar földrajzi árujelzők száma: 33 élelmiszer, 38 bor és 15 pálinka elnevezése védett az EU területén.
A Lajta sajt nevét a Lajta folyóról kapta
Győr-Moson-Sopron vármegyében, Mosonmagyaróvárnál ömlik a Mosoni-Dunába ez a folyó. Ezen a földrajzi területen a 20. század első felében szerencsésen találkozott a magas színvonalú tejtermelés a kiváló szellemi tudásbázissal, ennek köszönhetjük az 1930-as években kidolgozott egyedi gyártástechnológiáját.
A Lajta sajt tehéntejből, készített, sózott és Brevibacterium linens kéregflórával két hétig érlelt, zsíros, kissé lágy állományú, röglyukas sajt. A fő érlelő mikroflóra a termelőhelyen döntően természetes módon szaporodik.
A minősége szempontjából meghatározó művelet a sajt földrajzi területen történő, speciális szaktudást igénylő érlelése. A magas páratartalom és a kizárólag fenyőfából készített deszkákon történő, 2 hétig tartó érlelés garantálja a „rúzsflóra” kifejlődését a friss sajtokon. A Lajta sajt hírnevét egyedülálló ízének, zamatának, rendkívül kellemes, szájban elomló állományának, valamint állandó minőségének köszönheti.
A sajtkedvelő ínyencek kedvelt csemegéje, amely számos szakmai elismerésben részesült, 2011 óta viseli a HÍR védjegyet.
Az oltalommal bíró áru versenyképesebb
A földrajzi árujelző oltalom a jogi védelmen túl növeli a termék megkülönböztethetőségét a kereskedelemben, valamint segíti a fogyasztót a vásárlási döntés meghozatalában, az előállítót pedig terméke népszerűsítésében.
Az előző körben három magyar agrártermék, a Borzag pálinka, a Sárréti kökénypálinka és a Szabolcsi alma kapta meg a földrajzi árujelzők uniós oltalmát.
A további információk érhetők el az Agrárminisztérium által fenntartott „Földrajzi árujelzők” oldalon.
Forrás: AM Sajtóiroda
