II. Klímabarát szénipar és fenntartható energiaipar konferencia Bükkábrányban
A talajállapot megőrzésében és javításában fontos szerep jut a talajkondicionálóknak, így pl. a lignitporból kivont huminsav alapú termékeknek is. Javítva a talajszerkezetet, sőt, növelve a talaj mikrobiológiai aktivitását ezek a készítmények elősegíthetik a vízmegtartó képességet is. Így a lignit lehet a mezőgazdaság következő innovatív, sőt a fenntarthatóságot is szem előtt tartó eszköze – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter a II. Klímabarát Szénipar és Fenntartható Energiaipar Konferencián, Bükkábrányban 2025. jan. 7-én.
A lignit mezőgazdasági felhasználásának erősödéséhez elengedhetetlen a jó minőségű, megfizethető és a gazdálkodók által keresett lignitalapú termékek elérhetősége. A miniszter szerint ezek az innovatív megoldások nemcsak a magyar agrárium fenntarthatóságát támogatják, hanem hozzájárulhatnak a mezőgazdasági termelés környezeti hatásainak csökkentéséhez is.
(Fotó: Horizont Média Kft.)
Van bőven
A rendezvénynek helyszínt adó, a hazai lignitbányászatot biztosító Mátrai Erőmű Magyarország második legnagyobb villamosenergia-termelő kapacitása. Az 1969 óta üzemelő erőmű a lignitre épül, éves bruttó villamosenergia-termelése 2,838 TWh. Kormányhatározat értelmében pedig ezentúl nemcsak villamosenergia-termelésre használják az egyébként gyenge fűtőértékű szenet, hanem kutatni kezdték egyéb hasznosítási lehetőségeit, így többek között a mezőgazdaságban kiaknázható előnyeit. A több mint 100 évre elegendő lignitvagyonnal rendelkező bányák, gépei ugyan nem újak, de 10, egyesek akár 30 évre is biztosítani tudják a precíz kitermelést, így az új lehetőségek irányába nyitott az erőmű – hangsúlyozta a vezérigazgató.
Ha a Bükkábrány, Mezőnyárád és Vatta térségében kitermelt lignit alternatív felhasználását nézzük, az alábbi előnyeit lehet kihasználni a mezőgazdaságban:
- a lignitpor alkalmas a műtrágyák felszívódását elnyújtani, ezzel növelve a hatékonyságukat,
- magas hamu- és szárazanyagtartalma hozzájárul a tápanyag-utánpótláshoz, a kijuttatott hatóanyagokhoz könnyebben hozzájutnak a növények.
- az állattartás fenntarthatóságát is növeli, mivel a hígtrágyakezelésben használva a lignitpor csökkenti a metán- és ammóniumkibocsátást,
- csökkenti egyes állatbetegségek megjelenésének gyakoriságát, mivel magas a gázmegkötő-képessége, így az ammónia kipárolgásának csökkentésével javul az állat életminősége.
Nem lehet ész nélkül
Bár valóban van talajjavító hatása a lignitpornak, mégsem lehet gondolkodás nélkül kijuttatni, mert felboríthatja a talaj addigi rendszerét – hangsúlyozta előadásában dr. Dobos Endre, a Miskolci Egyetem professzora, a Magyar Talajtani Társaság elnöke. A talajállapotról, a talajvédelemről és a talajmeliorációról szóló prezentációjában az EU SOIL OBSERVATORY legfrissebb adataira is felhívta figyelmünket, miszerint Európa talajainak jelenleg 61%-a tekinthető „betegnek”. Ebben a helyzetben viszont nemcsak a talajjavításon kell elgondolkodnunk, hanem annak okán is, hogy vajon miért építünk ipari parkokat a legjobb csernozjom talajainkra (is). A legfontosabb erőforrásaink „leradírozásával” ugyanis nemcsak termőtalajaink mennyisége csökken, hanem a klímaváltozás negatív hatása is erősödik.
Már működik
A lignit felhasználása nem feltétlen újkeletű a mezőgazdaságban. A szabályozott hatóanyagleadású organominerális műtrágyák (CRF-ek) alkotórészeként pedig az AltoTerra Kft. egyes műtrágyáiban is megtalálható lesz hamarosan – tudtuk meg Patyi Rolandtól, a cég ügyvezetőjétől. Ezeknek a műtrágyáknak a fejlesztésénél épp az jelenti a kihívást, hogy a felhasznált alapanyag ugyan alacsonyabb költségszintű, de a kész CRF termék gazdasági hatása nagyobb legyen, mint a felhasznált alapanyagoké külön-külön, fizikailag is legyártható legyen, a késztermék fajlagos költsége mégse legyen több mint az eredeti műtrágyáé. Miután általánosságban elmondható, hogy a kijuttatott műtrágyák max. 30%-a hasznosul, akkor a CRF termékek elnyújtott felszívódásával ez az arány növelhető, ezzel terméstöbblet generálható. A cégvezető mégsem a terméstöbblet irányába vitte el a hangsúlyt előadásában, hanem az alapműtrágyák hatékonyságának növelésével akár a kijuttatandó mennyiség csökkentésében látott lehetőséget – költséghatékonysági szempontból. Az új termékek várhatóan ez év végére kerülnek kereskedelmi forgalomba.
Nemcsak növénytermesztésben van lehetőség a lignit felhasználására. Szolnoky Tamás, az Agrogeo Kft. ügyvezetője a szennyvíziszapkezelésben (hígtrágyakezelésben) betöltött szerepre, eddigi eredményeire hívta fel a bükkábrányi konferencia jelenlévőinek figyelmét. A lignit előnyeit kihasználva készült granulált és pelletált szervestrágyakészítmények ugyanis közvetlenül a magágyba bedolgozva a kapásnövények tápanyag-utánpótlását szinte a teljes vegetáció alatt tudják segíteni. A hazai közel 50 termelő kis biogáz erőműben évente 500 000 tonna fermentációs maradékanyag (biogáz trágya) keletkezik, aminek szárazanyagtartalma 2-8%, ami 14 000 tonna szervesanyagot jelent, ami ráadásul egész évben folyamatosan rendelkezésre áll. Az eredetileg jelentős szaghatással, ammónium-túlsúllyal és csírázásgátló tulajdonsággal rendelkező anyag viszont megfelelő kezelés után magas huminsavtartalmú talajjavító anyaggá alakítható. Míg 1 m3 biogáz trágya átlagosan 2-4 kg huminsavat tartalmaz, lignittel kezelve 15 liter huminsav alapú professzionális készítményt tud kiváltani.
A lignit energetikai célú felhasználásának megszűnése után tehát az egyik haszonélvező a mezőgazdaság lehet. A bükkábrányi konferencia viszont a másik lehetséges felhasználási szektort is megszólította, a lignit hazai hidrogénstratégiában betöltendő szerepéről a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont és az OPUS GLOBAL Befektetési Alapkezelő munkatársai adtak az ipar részéről érkezőknek felvilágosítást.
Z:\FÉNYKÉPEK\2025\2025.01.07. Bükkábrány Szénkonferencia
