Izmosodott tavaly a magyar mezőgazdasági export, sőt

Míg 2023-ban romlott, addig tavaly újra erősödött a magyar mezőgazdaság külkereskedelmi egyenlege. Nagyon jó hír, hogy a növekedés döntően már nem (csak) alapanyag-értékesítésből ered.

Így erősít a magyar agrár-külker

A magyar mezőgazdaság tartósan pozitív külkereskedelmi mérleget produkál – azaz többet és nagyobb értékben adunk el külföldön, mint amennyit veszünk külföldről. Ugyanakkor a 2022-2023-as években az egyenleg romlott, vagyis a behozatal-kivitel pozitív aránya csökkent. 2023-ban például a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiviteli értéke csaknem elérte a 10 milliárd eurót, míg a behozatal értéke durván 7,4 milliárd eurót tett ki. Vagyis akkor bő 2,5 milliárd eurónyival többet adtunk el, mint amennyit vettünk – ám fontos, hogy ez a pozitívum 450 millió euróval kevesebb, mint 2022 első három negyedévében volt, vagyis az értékcsökkenés 15%-os volt (az adatok a 2023-as I-III. negyedévet tükrözik). Csökkent a mennyiség is, de szerencsére ez is kedvező mérleggel: kivitele 6, a behozatal majdnem 7%-kal esett vissza. Tavaly már jelentősen javított a mezőgazdasági, agrár- és élelmiszeripari kereskedés a külfölddel. A kivitel értéke meghaladta a 10,3 milliárd eurót, a behozatal viszont 7,2 milliárd euróra csökkent (szintén októberig mért adatok összevetésével), vagyis az agrár-külkereskedelem aktívuma 3,1 milliárd euró volt, 637 millió euróval több, mint 2023 azonos időszakában. A termékek értékében is pozitív volt az olló: az exportértéke 4,2%-kal nőtt, az importérték viszont 3%-kal csökkent, így az értékegyenleg 26%-kal javult. A mennyiség is impozáns mértékben, 30%-kal nőtt, míg az import volumene 19%-kal visszaesett.

Létérdek jóban lenni az EU-val

Ami változatlan a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari külkereskedelemben, az a szinte totális Európa-függőség. Az utóbbi években rendre 95% körüli az európai országok részesedése a magyar kivitelből. Ázsia részesedése 3,1, Amerikáé 1,1, Afrika és Ausztrália részesedése pedig az 1% alatti. Ráadásul az európai, főleg az Európai Unióhoz tartozó tagállamokkal folytatott kereskedés nagyon jövedelmező is. Az EU-tagországokba exportált termékek értéke csak tavaly 3,6%-kal nőtt, jobban tehát, mint ahogyan import (2,9%). Nem véletlenül hangzott el nemrég, a Zsendülés kertészeti konferencián: Magyarországnak, a magyar agráriparnak létérdeke kedvező viszonyban lenni az Európai Unióval. Nemcsak a beruházási és működési támogatások, a tudományos és élelmiszerlánc-biztonsági háttér miatt, hanem a kereskedelem miatt is.

Nő a magasabb értékű termékek aránya a kivitelben

Hazánk európai uniós tagsága óta sürgetett törekvés és növekvő trend a magasabb hozzáadott értékű agráripari termékek exportja is. Miután a nagy gabonakibocsátó országokkal szemben mennyiségben nem bírjuk a versenyt, a feldolgozott termékek kivitele szintén létérdek. A MAGOSZ minapi összesítése ennek kapcsán emlékeztet: az Agrár-külkereskedelmünk az elmúlt évtized alatt több mint kétszeresére növekedett. Ennek hátterében többek között a feldolgozott termékek exportjának növekedése áll, ami az export 74%-át jelentette (2023-ban). Nyersanyagban a legfontosabb exporttermékeink a gabonák (búza, kukorica, árpa stb.), az elsődleges feldolgozottságú termékek közül a napraforgóolaj, a baromfihús és a bioetanol, a másodlagos feldolgozottságú termékek közül az állateledel, az étrend-kiegészítő és a húskészítmények.