Dél-Magyarországon, szeptember 29-én átvonuló szupercella súlyos jégkárokat okozott a mezőgazdaságban és a lakossági ingatlanokban egyaránt. A felhőzet olyan irányból közelítette meg a déli településeket, melyen a kezelőket ért halálos fenyegetések miatt több generátor nem működött, ezáltal romlott a védekezés hatékonysága.
Heves záporokkal és zivatarokkal érte el Magyarországot egy frontrendszer
Az Országos Meteorológia Szolgálat riasztásának megfelelően a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szeptember 29-én délelőtt 11:30-tól a Somogy megye – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vonaltól keletre fokozatosan bekapcsolta a jégkármérséklő rendszer generátorait, kivéve azokat, amelyeket korábban a kezelőket ért halálos fenyegetések miatt le kellett állítani.
A frontrendszer legintenzívebb, szupercellává fejlődött felhőzete az ország déli területein haladt végig. Szupercellák esetén a jégkármérséklő rendszer sem tud teljes védelmet nyújtani, az érintett területen a védekezés hatékonyan mérsékelte a kialakuló jégszemek méretét. Kivétel volt ez alól Orosháza: a települést nyugati irányból olyan vonalon érte el szupercella, melyen a fenyegetések miatt néhány generátor nem működött. A kikapcsolt generátorok következtében ezen a területen romlott a védekezés hatékonysága, ezért Orosháza környékén nagyobb szemű, dió nagyságú jég esett, amely jóval komolyabb károkat okozott, mint azokon a területeken, ahol teljes kapacitással zajlott a védekezés.
Alaptalan tévhitet, hogy a jégkármérséklő rendszer okozza az aszályt
A tudományos bizonyítékok és a több évtizedes működési tapasztalatok is cáfolják a tévhitet. A jégszemek méretének mérséklésén túl a rendszer az időjárás egyéb paramétereit, legfőképp a csapadék eloszlását, intenzitását, a felhők kialakulását, mozgását nem tudja befolyásolni.
Az idei év szeptemberében minden 3. napon, azaz hetente legalább kétszer működtek a jégkármérséklő rendszer generátorai a Dél-Alföldön, miközben a Dunától keletre és a délkeleti területeken az elmúlt 30 napban több eső esett az ilyenkor szokásosnál (130-150 mm csapadék hullott), a Tiszántúlon nagy területen az 50 mm-t is meghaladja a csapadéktöbblet.
A szakemberek tudományos bizonyítékain túl a gyakorlat is cáfolja, hogy a klímaváltozás miatti extrém időjárási viszonyok és a jégkármérséklő rendszer között összefüggések lennének.
A NAK bízik benne, hogy a tudományos tények mellett az utóbbi hetek esős időjárása is meggyőző érv az álhírek és a tévhitek ellen, és ezáltal megszűnik a generátorkezelők fenyegetettsége.
Az Országos Jégkármérséklő Rendszer működésével kapcsolatos információk, az aktuális meteorológiai adatok elérhetők a NAK tematikus oldalán.
Forrás: NAK/Sajtóközlemény