Új a napi csapadékrekord, pedig működött a jégkármérséklő

Írta: Barna Ferenc - 2022 augusztus 05.

Jégeső veszélye miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat szinte az ország teljes területére riasztást adott ki a 2022. július 30-án a hazánkban megjelent hidegfront miatt. Ez alapján – az események függvényében, időben eltolódva – néhány járás kivételével majdnem mindenütt működött a jégkármérséklő rendszer. Ezen a napon az ország keleti és északi megyéiben rövid idő alatt 30-50 mm-t meghaladó csapadék esett, valamint megdőlt a napi csapadékrekord. Ez is kiválóan cáfolja azt a minden alapot nélkülöző tévhitet, mely szerint az országos jégkármérséklő rendszer felelőssé tehető az aszályért.

Egy eleme a rendszernek (JÉGER)
Több generátorkezelő kapott halálos fenyegetést, ezért a rendszer néhány eleme nem is működik

Nagy területen hullott jelentős mennyiségű csapadék

2022. július 30-án egy markáns hidegfront hatására sorra alakultak ki zivatarok hazánkban az északi, dunántúli és középső tájakon, majd később az Alföldön, ahol heves esőzések is voltak. Nagy területen hullott jelentős mennyiségű, 30-50 mm-t meghaladó csapadék. Volt, ahol kéthavi csapadékmennyiség zúdult le, a legtöbb esőt, 123,2 mm-t Tiszakarádon mérték. Ez új napi csapadékrekord, ami közel 20 mm-rel haladta meg a 2014-ben Fertőrákoson regisztrált 105,8 mm-t.

A front hatására jégveszélyes zivatarok alakultak ki. Ezen a napon az Országos Meteorológiai Szolgálat riasztása alapján szinte az ország teljes területén működött a jégkármérséklő rendszer: a hajnali óráktól előbb a Dél-Dunántúlon, Közép- és Észak-Magyarországon, majd a késő délelőtti óráktól délutánig az Alföldön is üzemeltek a talajgenerátorok; ennek köszönhetően nem alakult ki kárt okozó, nagyobb szemű jég hazákban. A jégkármérséklő rendszer működtetése közben az Alföldön hullott jelentős mennyiségű csapadék is minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a jégkármérséklőnek semmi köze sincs az aszályhoz. Az Európa termőterületeinek már majdnem felét sújtó extrém csapadékhiány hátterében globális időjárási viszonyok állnak.

Az alaptalan tévhitet tudományos bizonyítékok és a több évtizedes működési tapasztalatok is cáfolják

Mint ismeretes, néhány héttel ezelőtt több generátorkezelő kapott halálos fenyegetést, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a megfenyegetett generátorkezelők körzeteiben leállította a jégkármérséklő rendszert. Az alaptalan tévhitet – mely szerint a jégkármérséklő rendszer okozza az aszályt – a tudományos bizonyítékok és a több évtizedes működési tapasztalatok is cáfolják.

A jégszemek méretének mérséklésén túl a rendszer az időjárás egyéb paramétereit, legfőképp a csapadék eloszlását, intenzitását, a felhők kialakulását, mozgását nem tudja befolyásolni. Ezt többek között a meteorológia tudományában elismert szaktekintély, prof. dr. Geresdi István, az MTA doktora is megerősítette.

A gyakorlati tapasztalatok ugyanezt mutatják. A Dél-Dunántúli megyékben mintegy 3 évtizede zajlik jégkármérséklés, ezen időszak alatt az időjárás változatosságának megfelelően voltak csapadékos és aszályos esztendők is, mint ahogy az egyébként Közép-Európa időjárására jellemző.

Idén januárban és februárban is rendkívül kevés csapadék hullott, pedig csak április 15-től üzemel a jégkármérséklő rendszer. Továbbá 2020-ban – amikor már harmadik éve működött országos lefedettséggel a jégármérséklő –, júniusban az Alföldön a szokásos (átlagos) csapadékmennyiség három-négyszerese hullott le.