A mesterséges intelligencia már a földeken is dolgozik

A mesterséges intelligencia (MI) néhány évvel ezelőtt még a sci-fi filmekből ismert fogalom volt, mára azonban egyre több területen válik kézzelfoghatóvá. Sokan még mindig csak az önvezető autók vagy a csevegőrobotok kapcsán gondolnak rá, pedig az MI már a mezőgazdaságban is forradalmi változásokat indított el. Az AgMonitor platform példáján keresztül mutatjuk be a trendeket.

Adatalapú gazdálkodás: amikor a föld beszél

A mezőgazdaságban mindig is kulcsfontosságú volt az időzítés, a víz és a tápanyagok megfelelő elosztása. Az AgMonitor platform egy mesterségesintelligencia-alapú döntéstámogató rendszer, amely ezeket a komplex folyamatokat egyszerűsíti le. A rendszer fejlett szenzorok és adatelemző algoritmusok segítségével figyeli a talaj nedvességtartalmát, az időjárási viszonyokat és a növények fejlődését, majd ezek alapján javaslatokat tesz az öntözés, műtrágyázás és energiafelhasználás optimalizálására.

Az eredmények önmagukért beszélnek: 2019 és 2023 között az AgMonitort használó gazdaságokban az öntözés pontossága 70%-ról több mint 90%-ra nőtt. Ez nem csupán vízmegtakarítást jelent – hiszen Kaliforniában minden csepp számít –, hanem jelentős költségcsökkenést is. Az Olam Farming Inc. például egyetlen nyár alatt 100 000 dollárt spórolt azzal, hogy az MI által javasolt csúcsidőn kívüli öntözést választotta.

A hétköznapi mesterséges intelligencia a mobilunkban van

A klímaváltozás és a vízhiány miatt a fenntartható vízgazdálkodás minden eddiginél fontosabbá vált. Kaliforniában például egy törvény is előírja a felszín alatti vízkészletek felelős kezelését, így a pontos mérés és jelentés komoly kihívás a gazdák számára. Az AgMonitor ebben is segít: olcsó, pontos és könnyen használható eszközöket kínál a vízhasználat nyomon követésére. A Terranova Ranch például több mint 22 millió köbméter vizet tudott visszatáplálni a talajba, és ezt az MI-alapú rendszer pontosan dokumentálta. Felmerül a kérdés: vajon az MI mindenhová be fog szivárogni? Rab Árpád jövőkutató szerint nem, hiszen a technológia még mindig drága, és nem mindenhol térül meg azonnal. Ugyanakkor, ahogy a mobiltelefonok is néhány évtized alatt mindennapossá váltak, úgy az MI is egyre olcsóbb és elterjedtebb lesz.

Ma még milliárdokat költenek a fejlesztésre, és a legismertebb MI-k sem hozzák vissza a befektetett pénzt – de a fejlődés üteme gyorsul, a modellek egyre kisebbek, olcsóbbak, és már akár mobiltelefonon is futtathatók egy egyszerű applikációval. A technológia hétköznapivá válása csak idő kérdése. Senki sem gondolta volna harminc éve, hogy a zsebében hordja majd a világot.

Nem elveszi, hanem átalakítja a munkánkat

A mesterséges intelligencia megjelenése a munkaerőpiacon már most is érezhető. A legnagyobb félelem, hogy az MI elveszi az emberek munkáját. Rab Árpád szerint azonban nem maga az MI lesz a „munkahelyrabló”, hanem azok a kollégák, akik képesek hatékonyan használni ezeket az eszközöket. Az emberi tényező továbbra is kulcsfontosságú lesz: az MI csak eszköz, amit jól kell tudni használni. Az MI terjedése felveti az alapjövedelem kérdését is: mi lesz azokkal, akik nem tudnak lépést tartani a technológiai fejlődéssel? Sokaknak a mezőgazdaságban (is) első reakciója a tagadás, amikor az MI szóba kerül. De az ellenállás helyett érdemesebb megtanulni, hogyan lehet ezeket az eszközöket a saját munkánkba integrálni. Az MI nem elveszi a munkát, hanem új lehetőségeket teremt. A mezőgazdaságban már számos helyen lehet alkalmazni a MI-t, például a vízgazdálkodásban, növényvédelemben. Az állattenyésztésben, a tehenek fejésénél a fejőrobotok, vagy akár az istállót pásztázó kamerák segítségével a MI pontosan nyomon tudja követni az állatok jóléti állapotát, jelez, ha be kell avatkozni, és így akár a tejhozam, vagy húshozam is növelhető.

Nem a tagadás lesz a jó megoldás

A legfontosabb, hogy ne minden részletet akarjunk megtanulni, hanem ismerjük fel, mit és hogyan tudunk használni az elérhető eszközökből. Egy zenész, grafikus vagy újságíró számára ma már az a legfontosabb készség, hogy megtanulja integrálni az MI-t a munkájába. Minden szakma felfedezheti saját határait, és új lehetőségeket nyithat meg magának, bármely hihetetlen, az agrármérnök vagy az agronómus is.

Az AgMonitor példája is mutatja, hogy a mesterséges intelligencia már ma is kézzelfogható eredményeket hoz – a mezőgazdaságban, a munkaerőpiacon, a mindennapokban. A változás elkerülhetetlen, de nem kell félnünk tőle: ha megtanuljuk okosan használni az új eszközöket, az MI nem elveszi, hanem gazdagítja az életünket. A kérdés csak az, hogy készen állunk-e a változásra – vagy hagyjuk, hogy mások írják meg helyettünk a jövőt.

Fesztóry Ottó