Három év alatt lényegében harmadára csökkent a méz ára Magyarországon, de a gazdák nemcsak ezért frusztráltak. Úgy érzik, nincs fellépés a hamis kínai dömping ellen, továbbá az időjárási szélsőségek is egyre nagyobb kihívás elé állítják a szegmenst.
Az utóbbi években 1800-2000 forintról 500-700 forintra csökkent a leggyakrabban forgalmazott vegyes mézek ára, miközben a méhészek költségei, az őket érő kihívások egyre nagyobb anyagi ráfordítást igényelnek. A termelők 500-700 forintos árakkal kalkulálnak (az akác, a galagonya stb. természetesen ennél drágább), de azt mondják: ha 1000 forintra nőne az ár, az is kevés lenne a költségeikre és némi nyereségképzésre. Az árakat nem támogatja az a trend sem, hogy bajlódik az exportorientált szektor külkereskedelme is. A magyar mézexport értéke 5,3 százalékkal immár 30 millió euró alá csökkent. Az itthon termelt méz 60-70 százaléka exportra megy, ugyanakkor 2022 elejéhez képest felére zuhant a méz ára az EU-ban. Ennek oka döntően az olcsó, jellemzően hamisított kínai, illetve a jobb minőségű, de olcsó kelet-európai import jelenléte az európai piacokon. Még szerencse, hogy nyáron lépett az EU: Brüsszel vámmal védi az európai piacot az ukrán árutól. Árgyelán János, az Országos Méhészeti Egyesület Békés vármegyei szaktanácsadója szerint jelentősen megrendítette a méhésztársadalmat a tíz éves mélypontra süllyedt felvásárlási árak és a Távol-Keletről az unióba folyamatosan beérkező méz.
A szegmens az időjárással is küszködik. A Növényvédőszer.hu szerint a nyár nagyon megviselte a méheket, ami miatt sok helyen kevesebb lesz télire a méhcsaládok száma. A hőségben folyamatosan gondoskodni kellett az itatásukról, a családok kaptárát is hűteni kellett. A méheket megviseli a korai februári meleg – vagyis a túl gyorsan bekövetkező klímaváltozás –, ami ráadásul kora tavasszal kemény fagyokkal jár. Sok volt emellett a beteg család is, melyeket el kellett pusztítani, mivel az antibiotikumos gyógykezelés nem megengedett, csak a felszámolás ilyenkor a megoldás.