A nyersrost szerepe nagy szaporodóképességű kocák takarmányozásában

A kocák nyersrostszükségletével kapcsolatban megoszlanak ugyan a vélemények, de azzal kapcsolatban egyetértés van, hogy a kocák, különösen a nagy szaporodóképességű egyedek, szükséglete nagyobb a korábban általánosan elfogadott és a hazai takarmányozási gyakorlatban alkalmazott értékeknél.

A nyersrost a növényi sejtfalat alkotó anyagok összessége, amelyet a klasszikus nyersrost-meghatározás módszere alapján a takarmányozástanban három nagy csoportra osztanak. Ennek értelmében a nyersrost a hemicellulózok, a cellulóz és a lignin összessége. A módszerek fejlődésével három, a korábbitól eltérő csoportot alakítottak ki. A hemicellulóz, a cellulóz és a lignin együttese az ún. neutrális detergens rost (NDF), a cellulóz és lignin együttesen a savdetergens rost (ADF), a harmadik csoport pedig a savdetergens lignin (ADL). Az analitikai módszerek fejlődésével lehetővé vált a nyersrostot alkotó egyéb vegyületcsoportok meghatározása is. Ilyen például a vízben oldhatatlan pektin (WIP), a β-glükánok és az arabinoxilánok, amelyeket az ún. nem-keményítő poliszacharidok (NSP anyagok) közé sorolják. Az NSP-anyagoknak elsősorban az antinutritív hatását emelik ki, holott jelentős és nem kizárólag kedvezőtlen szerepük van a nyersrost takarmányozás-élettani hatásainak kialakításában. Így például ma már jól ismert, hogy a rostalkotó anyagok egy része, így például a hemicellulózok (NDF-ADF) és az NSP-anyagok közé sorolt vízben oldhatatlan pektin (WIP) a kocák vastagbelében hatékonyan fermentálódik, emiatt ezeket a nyersrostkomponenseket fermentálható rostnak nevezik. A glükánok és xilánok fermentációja az előbbieknél kisebb hatásfokú ugyan, de enzimkiegészítéssel ez hatékonyan növelhető. Tekintetbe kell azonban venni, hogy NSP-bontó enzimekkel érdemi hatás csak akkor érhető el, ha a nagy NSP-tartalmú alapanyagot vagy alapanyagokat 20%-ot meghaladó mennyiségben keverik a takarmányba. Fontos tekintetbe venni azt is, hogy az egyes takarmány-alapanyagok NSP-anyagai eltérőek, ezért az enzimkiegészítést az adott takarmány-alapanyagokhoz kell igazítani (1. táblázat).

 

sertés

 

A vastagbélben zajló fermentáció eredményeként illó zsírsavak (ecetsav, propionsav és vajsav) keletkeznek. Az ecetsav és propionsav a vastagbélből felszívódva közvetlenül bekapcsolódhat a kocák energiatermelő folyamataiba, ezzel a napi energiaszükséglet akár 15%-át is fedezhetik, de csak abban az esetben, ha a fermentálható rost mennyisége ehhez elegendő. A vajsav szintén felszívódik, de energiaforrásként főképp a bélhámsejtek hasznosítják. Ennek jelentősége abban van, hogy a vastagbélben nagyobb arányban fordulnak elő potenciálisan patogén baktériumok, amelyek toxinjai károsíthatják a bélhámsejteket. A sérült bélhámsejteken keresztül viszont nagyobb mennyiségű bakteriális toxin juthat a sertés szervezetébe. A vajsavval biztosított optimális energiaellátottság esetén viszont gyorsítható a bélhámsejtek megújulási sebessége, és így fenntartható a sejtek integritása. Az ép bélhámsejteken keresztül pedig a bakteriális toxinok csak kisebb mértékben szívódhatnak fel. Általánosan elfogadott, hogy a koca energiaellátottságának a korábban említett 10-15% mértékű biztosításához a takarmánynak 8-10% nyersrostot kell tartalmaznia. A szükséges mennyiségű nyersrost biztosításához viszont a nagy szaporodóképességű kocák napi takarmányadagját még az ellést megelőzően sem szabad 2,8 kg/napmennyiség alá csökkenteni.

 

NSP-bontó enzimek kedvező hatása
1. táblázat. Egyes NSP-bontó enzimek kedvező hatása különböző takarmány-alapanyagokra

 

 

Lehetőség a nagy szaporodóképességű kocák nyersrostigényének a kielégítésére

A nagy szaporodóképességű kocák nyersrostigényének a kielégítése napjainkban nem könnyű feladat, mert a rostforrások skálája ugyan széles, de számos problémával terhelt. A gabonamagvak nyersrosttartalma általában kevés, de azok korpái nagyrészt megfelelőek. Problémaként merülhet fel a gabonamagvak korpáinak, elsősorban a búzakorpának a mikotoxin-szennyezettsége. Mikotoxin-szennyezettségtől mentes nyersrostforrások lehetnek egyes faipari melléktermékekből előállított rosthordozók, amelyek fermentálható rosttartalma viszont elhanyagolható, így azok kizárólag a bélcsatorna megfelelő működésének, ezenbelül a gyomor-bél perisztaltika és a bélhámsejtek megújulásának fenntartására alkalmasak. Ezek alkalmazása a kocatakarmányokban azonban kevéssé terjedt el, elsősorban az áruk miatt. Nagy fermentálható rosttartalma miatt a szárított cukorrépaszelet és a szójababhéj tekinthető a kocák számára a legjobb nyersrostforrásnak. Szóba jöhetnek emellett a bioetanol- és keményítőgyártás melléktermékei is, így például a DDGS és a kukoricaglutén. Ezek nyersrosttartalma ugyan csak közepes, de azon belül viszonylag jelentős fermentálható rosttartalommal rendelkeznek. Alkalmazásuknak azonban a sertéstakarmányozásban korlátja fehérjéik jelentős lizin- és triptofánhiánya.

Az egyes takarmány-alapanyagok nyersrost- és ezen belül fermentálhatórost-tartalma eltérő (2. táblázat), amit a kocák számára készített keveréktakarmányok összeállítása során célszerű figyelembe venni.

Fontos kiemelni, hogy a takarmányipari műveletek, így például a granulálás, a nyersrost fermentálható anyagainak vastagbélben zajló fermentációját nem befolyásolják, mert azok nagyfokú hőstabilitással rendelkeznek. A táblázat adataiból látható, hogy a szárított cukorrépaszelet és a szójababhéj rendelkezik a legnagyobb fermentálhatórost-tartalommal. Emellett viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz fermentálható rostot a napraforgódara is, amelyet azonban a sertéstakarmányokba való bekeverés előtt liszt finomságúra kell darálni, hogy elkerülhető legyen a hegyes és éles maghéjfrakciók által előidézett bélhámkárosodás.

 

kocatakarmány-alapanyagok nyersrost- és fermentálhatórost-tartalma táblázat
2. táblázat. Egyes kocatakarmány-alapanyagok nyersrost- és fermentálhatórost-tartalma

 

A nyersrost hatása a kocák egészségi állapotára és egyes élettani folyamataikra

A nyersrost hatásai közül jól ismert, hogy fenntartja a gyomor-bél perisztaltikát, azaz biztosítja a takarmányrészek folyamatos továbbhaladását a bélcsatornán. Nyersrost hiányában emiatt bélrenyheség és bélsárpangás alakul ki. Bélrenyheség esetén a bélhámsejtek megújulásának, emiatt a megemésztett táplálóanyagok felszívódásának a zavara következik be, a pangó béltartalomban pedig felszaporodhatnak a patogén baktériumok. Az ezek által termelt bakteriális toxinok a vastagbélből felszívódhatnak, ami egyik kiváltó tényezője lehet az MMA (Mastitis, Metritis, Agalactia) szindróma kialakulásának. Bélsárpangás következtében emellett megváltozik a bélsár állaga, így annak ürítése nagyobb mennyiségű energiát igényel. A pangó bélsár miatt romlik a kocák komfortérzete is, amely kihat az ellés lefolyására, a tejtermelésre és a tejleadásra. A nyersrost vastagbélben történő fermentációja során keletkező illó zsírsavak kedvező hatása, hogy csökkentik a potenciálisan patogén baktériumok növekedését és szaporodását. Ennek oka, hogy az illó zsírsavak csökkentik a béltartalom kémhatását, ezzel kedvezőtlen viszonyokat teremtenek a patogén baktériumok számára. A nyersrost egyes alkotóelemeinek a probiotikumokkal összevethető kedvező hatása pedig abban van, hogy a fermentáció során keletkező egyéb vegyületeket a patogén baktériumok nem, vagy csak kismértékben képesek tápanyagként hasznosítani.

Számos megfigyelés támasztja alá azt is, hogy a megnövelt nyersrosttartalmú takarmányok etetésének hatására átlagosan 30 perccel csökken az ellési idő. Ennek különösen a nagy szaporodóképességű, emiatt nagyszámú malacot ellő kocáknál van jelentősége, mert ennek révén csökkenthető a halvaszületett malacok száma. Azt is megfigyelték, hogy ellést követően a nagyobb nyersrosttartalmú takarmány hatására gyorsabban beindul a tejtermelés és a tej leadása, ezzel elkerülhető a tej pangása az emlőmirigyben. A szakirodalomban ellentmondó adatok találhatók a nagy mennyiségű nyersrostot tartalmazó takarmányozás hatásáról a kolosztrum minőségével, elsődlegesen annak csökkent immunglobulin-tartalmával kapcsolatban. Nagy szaporodóképességű, modern genotípusú kocáknál ilyen kedvezőtlen hatást azonban eddig még nem tapasztaltak.

 

sertés

 

Jól ismert, hogy a nyersrost mennyiségének növelésével csökken a táplálóanyagok, ezen belül különösen a fehérje emészthetősége. A fehérjét alkotó aminosavak közül a treonin ileális emészthetősége 10%-kal csökkenhet, amely azonban aminosav-kiegészítéssel kompenzálható. Mérsékelten ugyan, de csökken a zsír emészthetősége is, amelynek oka, hogy a nyersrost jelentős mértékű epesavas sót köt meg, ezzel csökkentve a zsírok emulzifikációját. Ez a probléma olyan módon csökkenthető, hogy a kocatakarmányok nyerszsírtartalmán belül növelni kell a telítetlen zsírsavak arányát, amelyek emésztésükhöz és felszívódásukhoz kevesebb epesavas sót igényelnek, mint a telített zsírsavak. A nyersrost csökkenti a glükóz felszívódását is, aminek hatására csökken a zsírszintézis, így a zsírdepók kialakulása. Összességében tehát a nyersrost, a bekeverési aránytól függően csökkenti a takarmány metabolizálhatóenergia-tartalmát. A csökkenő metabolizálhatóenergia-tartalom ugyanakkor nagy telítetlenzsírsav-tartalmú olajokkal kompenzálható. Más oldalról viszont a nagy nyersrosttartalmú takarmány etetése jóllakottsági érzést kelt az állatokban, amely növeli a komfortérzetüket. Ennek vemhes vagy szoptató kocáknál kifejezetten kedvező hatása van a vemhesség során a magzati fejlődésre, elléskor annak lefolyására, a laktáció során pedig a tejtermelésre. A nyersrost emésztése és metabolizmusa során viszont jelentős mennyiségű hő is keletkezik, ami hőstressz esetén okozhat problémákat. Hőstressz hatására ugyanis csökken a kocák takarmányfelvétele, szoptató kocáknál például már 25 oC-on is átlagosan 0,5 kg-mal, amelyet a fokozott hőtermelésből adódó testhőmérséklet-emelkedés még tovább ronthat. Ehhez társul, hogy a testhőmérséklet 1 oC-kal való növekedése 20-30%-kal fokozza az anyagcsere-intenzitást, amely növeli az életfenntartó energiaszükségletet. Ez azonban fedezhető a korábban már említett módon, azaz a takarmányok nagy telítetlenzsírsav-tartalmú zsírkiegészítésével, amely növeli a takarmány energiakoncentrációját. Hőstressz során vastagbél-fermentációs zavarok is bekövetkezhetnek, ezért ilyenkor nagy fermentálható nyersrost-tartalmú takarmányok etetése javasolt.

 

Mézes Miklós
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Takarmánybiztonsági Tanszék

 

agrár állattenyésztés ellés emésztés energiaforrás fermentálható koca mezőgazdaság NSP nyersrost nyersrostszükséglet sertés szaporodóképesség takarmányozás
..