Készüljünk a tavaszi betakarítási szezonra I.

Írta: Szerkesztőség - 2015 március 25.
A gazdaságos és költséghatékony tejtermelés kulcsa továbbra is a jó minőségű tömegtakarmány. Különösen igaz ez 2015-re. A tejpiaci kilátások nem bíztatóak. De még időben vagyunk… A fehérje a szó szoros értelmében a lábunk előtt hever, és kizárólag rajtunk múlik, hogy lehajolunk-e érte! A szója kétségkívül az egyik legértékesebb, és egyben a legdrágább fehérjehordozó. De csak egy komponens az adagban. Miközben a lucernafehérjét évtizedek óta pazaroljuk! Ott spóroljunk ahol lehet, de ott ne, ahol kárt okozva bevételtől esünk el.
A tejágazat jövőjét és sok telep ezévi életben maradását jelenti, hogy a növénytermesztés tud-e előre tervezve, az állattenyésztés szempontjait (legalább 2015-ben) előtérbe helyezve, rendszerben gondolkodni és dolgozni. A differenciált termesztési technológiára (a kétlábon állás most nem elég) és betakarításra (egymenet-kétmenet) differenciált silózási technológiának kellene épülnie (többféle tömegtakarmány-több siló), ami majd lehetővé teszi a differenciált és (idén feltétlenül) költséghatékony takarmányozást.
Sok múlik a tavaszi szezonban betakarított tömegtakarmányok táplálóanyag-tartalmán és erjedésén. Különös szerepet kap az emészthető fehérje és a lebontható rostból származó energia, mert mindkettő csökkenti az 1 kg tej termeléséhez szükséges abrak felhaszálását. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az erjedését minőségét sem, mert az erjesztett takarmánynak hosszú ideig kell stabilnak lennie, és a tehénnnek nagy mennyiségben kell fogyasztania ahhoz, hogy a tejtermelés valóban költséghatékony legyen.
A három részből álló cikksorozat februártól május végéig öleli fel tennivalóinkat, és segít a döntéshozásban.
Jó időt kívánunk ezen célok megvalósulásához!

Tavaszi tápanyag-visszapótlás (február-március):

Az április utolsó hetében betakarított szálas tömegtakarmányok alá a nitrogén kijuttatását március utolsó hetében be kell fejezni annak érdekében, hogy elkerüljük a takarmány nitrátterheltségét. A műtrágya kijuttatása az egyéves rozs és intenzív füvek esetében célszerűen tavaszra, a hóolvadást követő időszakra tehető. Talajadottságoktól függően a rozs alá megközelítőleg 80-100 kg/ha N-hatóanyag szükséges (hatóanyag, tehát nem termék!) a kielégítő hozamhoz és a megfelelő nyersfehérje-tartalom eléréséhez. A május első hetében kaszálásra kerülő takarmányok esetében április 7-ig kiadható a nitrogén-műtrágya utolsó, korlátozott mennyiségű adagja. A TMR-re vonatkozó nitrát-nitrogén határérték (vemhes üsző, tejelő tehén a tranzíciós időszakban és a vemhesség 180. napjáig): 1500 ppm sza. Efölött a szárazanyag-felvétel csökkenése, a bendőműködés romlása, A-vitamin hiány, progeszteronszint-csökkenés, a szaporodásbiológiai eredmények romlása, súlyosabb esetben vetélés várható.

Tavaszi gabonafélék és tömegtakarmány-keverékek vetése (március 20.):

A különböző zöld keverékek kiváló alapanyagot biztosítanak az erjesztéssel történő tartósításhoz. A zabos borsó és a zabos bükköny szilázs alternatív kiegészítője lehet a hazai takarmánybázisnak. Takarmányozási szempontból a zabos borsó és zabos bükköny keverék zöldtakarmányokból készült szilázsok potenciális komponensei lehetnek a növendék szarvasmarha korszerű takarmányadagjának. Kevés információ áll azonban rendelkezésre a tavaszi keverékek hozamára, táplálóanyag-tartalmára és emészthetőségére vonatkozóan, ami korlátozhatja a tejelő szarvasmarha, vagy növendék üszők takarmányadagjába történő beillesztését. A keverékben vetett kultúrák eltérően viselkednek az egyfajú vetésektől. Az eltérő fajoknak eltérő igényeik vannak, melyek konkurálhatnak egymással a talajban lévő tápanyagokért, de egymást segíthetik is a fejlődésben (a pillangós számára a kalászos partner támasztó szerepet nyújt). A borsós keverékekben például a zab szerepe biztosítani az energia nagyobb hányadát és a támasztékot a borsó számára. A borsó és bükköny fehérjetartalma jelentős (150-239 g/kg sza.), megalapozva a keverék értékét (Caballero és mtsai, 1995; Lunnan 1989). A gabona az öregedéssel gyorsan veszít a fehérjetartalmából, míg a borsó sokáig javítja a fehérjetartalmat a tenyészidő alatt. A borsó és a bükköny hátránya azonban, hogy nagy nedvesség-tartalmúak és lassabban száradnak a renden, mint a kalászosok.
Mindkét növény könnyen megdől, nehezen fonnyad, nagy a pufferkapacitása (lúgosító hatás) és kevés a fermentálható szerves anyag bennük (Kung és mtsai, 1990). Ezzel szemben a gabonafélék megfelelő mennyiségben tartalmaznak könnyen fermentálható szerves anyagot, mely segíti a gyors és intenzív tejsavas erjedést (McDonald, 1981). A kalászosokban azonban korlátozott a nyersfehérje mennyisége (70-100 g/kg sza.) a tejes érés és a viaszérés fázisában (Moreira, 1989; Várhegyi és Várhegyiné, 2000). A kalászos normál időjárási körülmények között nagyobb hozamot ad, mint a borsó a keverékben (Klebesadel, 1969). Csapadékosabb időben (csíraszámtól függően) azonban a borsó aránya megnő. A borsó és a bükköny ugyanis kevésbé szárazságtűrő, mint a kalászosok (Hadjichristodoulou, 1976). A zabra a korai rostbeépítés jellemző, ezért azok a keverékek, amelyekben magasabb a kalászos aránya, általában magasabb rosttartalommal rendelkeznek és nehezebben emészthetőek, mint a nagyobb pillangós arányú keverékek.
A keverékek esetében tehát a hátrányok kiegyenlítődhetnek, a siker a gabona és a pillangós részarányától függ: a keveréknek elég pillangóst kell tartalmaznia a nyersfehérje megfelelő koncentrációjának eléréséhez, de a kalászos részarányának is megfelelőnek kell lennie az erjeszthető szénhidráttartalom szempontjából, illetve annak érdekében, hogy a szilázs nedvességtartalma alacsony legyen egymenetes betakarítás esetében (Panciera és mtsai, 2003).
A tavaszi zöldtakarmány-keverékek a legtöbb talajon sikeresen termeszthetőek közepes nitrogén-, jó foszfor- és kálium-ellátottság mellett. Gyengébb talajokon 80-100 kg/ha N, 60 kg/ha P2O5 és 70-90 kg K2O kijuttatására lehet szükség. A jó termés érdekében lehetőleg március 20-ig vessük el a keverékeket, kihasználva ezzel különösen a zab jó bokrosodó képességét, a legtöbb gazdaságban megtalálható sorvető gépekkel. A sortávolság gabonasortáv, ritkán dupla gabonasortáv lehet. A vetőmagot a tartályba töltés előtt össze kell kevernünk. Ezt követően feltétlen végezzünk leforgatási próbát a helyes gépbeállítás érdekében. A tapasztalatok azt mutatják, hogy évjárattól függően a zabos keverékek esetében 20-35 t/ha zöldhozamra (4,0-6,5 tonna szárazanyag-hozam/ha) számíthatunk. A tavaszi keverékek hozama általában (évjárattól függően) 10-20%-kal elmarad az őszi keverékekhez képest.
A termesztési cél jelentősen befolyásolja a csíraszám és csíraarány megválasztását (1-2. táblázat). Ha fehérjében gazdagabb keverékre van szükség, csökkentsük a gabona komponens csíraszámát, minimálisan emelve a pillangósét. Az adottságainknak megfelelő csíraszámok és arányok kialakításában legyünk kompromisszumkészek.
A borsós keveréket összehasonlítva a bükkönyös keverékkel, általánosan megfogalmazható, hogy a zabos bükköny párosításból nagyobb fehérjetartalmú és kisebb rosttartalmú keveréket tudunk készíteni, mint a zabos borsós alapanyagból. A bükköny azonban könnyebben fülled, nehezebben fonnyad és potenciálisan nagyobb földszennyeződéssel takarítható be, ha a támasztónövény nem elég “gyors” a fejlődésben. A bükköny a hazai kísérletekben nagyobb hamutartalmat eredményezett, mint a borsóval történt párosítás (1. táblázat). A nyershamu-tartalom részben a földszennyeződéstől függ. A hamutartalom, ezen belül pedig a földszennyeződés kedvezőtlenül hat a szilázsok mikrobiológiai állapotára és az erjedés minőségére, ezért fontos szempont az etethetőség oldaláról nézve.
Zabos bükköny termesztésénél a zab könnyen kiszoríthatja a bükkönyt a keverékből. A keverékben ezért érdemes a bükköny csíraszámának túlsúlyát megtartani. Jó adottságok és kedvező tápanyag-ellátottság mellett a zab és a bükköny csíraszáma 2-3 millióig is emelhető.
A zab virágzásában betakarított zabos borsó, valamint zabos bükköny keverékekről megállapítható, hogy nyersfehérje-tartalom tekintetében (143-178 g/kg sza.) egy gyenge minőségű lucernaszilázsnak feleltethetőek meg. A gyenge minőségű lucernaszilázsnak 168 g/kg sza. az átlagos nyersfehérje-tartalma. A mért fehérjetartalom alapján tehát nem helyettesítik 1:1 arányban a lucernát. A zabos keverékek energiatartalma (virágzásban betakarítva) szintén korlátozott, nem éri el a hazai kukoricaszilázsok átlagos nettóenergia-tartalmát. A keverékek fehérje-energia aránya azonban kiegyenlítettebb, mint a lucerna- vagy a kukoricaszilázs esetében. A zab virágzásában betakarított keverékek rostösszetétele pedig rendkívül kedvező a bendőfermentáció szempontjából, a zabos keverékek NDF-tartalmának kedvező ugyanis a bendőbeli lebonthatósága. Részben ezen tulajdonsága révén, részben kiegyensúlyozott energia-fehérje aránya miatt, a növendéknevelésben potenciálisan jó eredményekkel alkalmazható szilázs készíthető a zabos borsóból és a zabos bükkönyből.
Összességében megállapítható, hogy a tavaszi vetésű zabos keverékek takarmányozási szempontból kedvező tulajdonságokkal rendelkező, közepesen erjeszthető szilázs-alapanyagok. Ezért – a fonnyasztás során elért szárazanyag-tartalomtól függően – silózási segédanyag hozzáadása is szükséges lehet az erjedés javítása érdekében. A zabos keverékek falközi silóban, fóliatömlőben és bálaszilázsként egyaránt tartósíthatók.
1.  táblázat Silózási céllal termesztett zabos borsó és zabos bükköny keverékek
hozama és  táplálóanyag-tartalma  (Kaposvár, 2013. március 28. – június 19.)

Zöld hozam Sza. hozam Nyers-

fehérje

Nyers-

hamu

t/ha t/ha g/kg sza. g/kg sza.
Zab Borsó
1.000.000 500.000 22,2a 4,2a 153a 92bc
3.000.000 500.000 18,9c 3,8c 143a 90b
1.500.000 650.000 24,0a 4,2a 166a 107a
2.000.000 650.000 27,5b 4,9b 149a 100ac
2.500.000 650.000 24,4a 4,3a 164a 97ab
3.500.000 850.000 20,6ca 3,9c 164a 94ab
Zab Bükköny
1.500.000 2.000.000 34,9a 6,3a 157a 105a
3.000.000 2.000.000 23,2bc 4,1b 170bc 103a
2.000.000 2.500.000 24,9b 4,6b 159ab 110a
2.500.000 2.500.000 22,2c 3,9b 157a 105a
2.000.000 3.000.000 22,0c 3,9b 178c 103a
2.500.000 3.000.000 24,3bc 4,2b 176c 103a
2.  táblázat Silózási céllal termesztett zabos borsó és zabos bükköny keverékek
táplálóanyag-tartalma  (Kaposvár, 2013. március 28. – június 19.)

Nyersrost NDF ADL NEl
g/kg sza. g/kg sza. g/kg sza. MJ/kg sza.
Zab Borsó
1.000.000 500.000 264a 517a 27a 5,7bc
3.000.000 500.000 271a 523a 30a 5,6ac
1.500.000 650.000 255a 512a 31a 5,8ab
2.000.000 650.000 274a 532a 29a 5,6a
2.500.000 650.000 253a 492a 32a 5,8ab
3.500.000 850.000 258a 488a 33a 5,8b
Zab Bükköny
1.500.000 2.000.000 266ab 528a 28ab 5,5a
3.000.000 2.000.000 274b 532a 26b 5,7ab
2.000.000 2.500.000 258ab 515ab 29a 5,6a
2.500.000 2.500.000 254a 511ab 25b 5,7ab
2.000.000 3.000.000 261ab 522ab 27b 5,9b
2.500.000 3.000.000 256ab 495b 26b 5,9b
Dr. Orosz Szilvia és Dr. Hoffmann Richárd