fbpx

A magyar fűszerpaprika kivitelének és behozatalának konvergálása

Írta: Szerkesztőség - 2013 május 07.

 

Összességében, ma már, az importot mintegy 1,8-szeresen meghaladó, 8,1 milliárd EUR-t közelítő, a csatlakozás óta háromszorosára bővülő agrárgazdasági exporttal rendelkezünk. Külön kiemelendő érdeme a magyar agrár-külkereskedelemnek a rendkívül dinamikusan növekvő export-import szaldó, ami tavaly a nemzetgazdaság külkereskedelmi mérlegének a felét adta, az idei első, januári adat szerint pedig már a 80%-ot is túllépte.

Exportunk 83-84%-a már jó ideje a Közösség piacain talál vevőre, pontosabban fizetőképes keresletre.

Importunknak pedig, legalább is „papíron” mintegy a 91%-a származik az EU belpiacáról.

Ez utóbbi megjegyzés arra vonatkozik, hogy a fejlődő országokból érkező élelmiszerimport zömét az Unió kapujának számító, nagy tengeri kikötőkkel rendelkező, alapító tagnak számító országok többnyire „belföldiesítik”.

Így aztán különösen zöldfülű az, aki elhiszi, hogy a szója, a banán, a pálmaolaj, a brazil csirke Hollandiából, vagy Németországból származik.

A magyar agrárgazdaság versenyképességét, termékeink piacképességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a hazai termelésű agrár- és élelmiszeripari termékek zöme esetében exportunk meghaladja az importot.

Nettó importőri pozíció többnyire olyan termékkörök esetében alakul ki, ahol a természeti adottságok kedvezőtlenek és a hazai termelési háttér, vagy feldolgozó kapacitás fejletlen.

Így érthető, hogy a tengeri halak, rákok, a kávé, tea és az egzotikus fűszerek, a szója, valamint a dohány esetében az import meghaladja az exportunkat.

 

Túl szép lenne azonban a kép, ha nem lennének kivételek.

Ilyen negatív példával szolgál többek között a fűszerpaprika is, hiszen tradícióját, termesztési kultúráját, nemesítési hátterét, fajtakészletét és gasztronómiai elfogadottságát illetően jobb sorsra érdemes kultúrának tarthatnánk.

Mint az alábbi adatokból is kiviláglik, a „hungarikumok hungarikumának”, a magyaros konyha alapfűszerének különösen hányattatott sors jutott osztályrészül az elmúlt 10-15 évben, de kiváltképp a 2004-es uniós csatlakozást követően.

Hozzá kell azonban tenni, hogy nem pusztán az olcsóbb import, értékesítési árakat leverő hatása okozta a termelési háttér gyengülését.

Súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatokat kiváltó, felelőtlen hazardírozás, fogyasztó tévhiteknek való megfelelési kényszer is rongálta és erodálja ma is a fűszerpaprikai iránti fogyasztói bizalmat.

Mindezek ellenére a magyar fogyasztó hazai termék iránti elkötelezettségén nem múlna a fűszerpaprika sorsa.

Ma is 80% fölötti a ragaszkodása a hazai termelésű fűszerpaprika iránt, derült egy fogyasztói szokások alakulását vizsgáló TDK dolgozatból.

Ha ez igaz, illetve a válaszadók szándéka nem puhul a vásárlás során, akkor kérdésként merül fel, hogy ki fogyasztja el, illetve kivel etetik meg az exportunkat lényegesen meghaladó mennyiségű import fűszerpaprikát.

Ha a családi háztartások szintjén ilyen magas a hazai fűszerpaprika elfogadottsága, akkor a szárazáru készítőkkel, közkonyhákkal, a közétkeztetéssel mi a helyzet?

Még mielőtt a fűszerpaprika külkereskedelmének alakulására rátérnék, szükségesnek tűnik a termelési háttér alakulásának nyomon követésére alkalmas statisztikai adatokkal is megismerkedni, nehogy úgy tűnjön, hogy minden a külkereskedelem alakulásán múlik.

 

Fűszerpaprika termelés alakulása

A török közvetítéssel, az 1500-as években hozzánk bekerült fűszerpaprika, lassan a magyar konyha alapfűszerévé vált. Termesztése, különösen a szegedi és kalocsai tájkörzetben vált egyre népszerűbb kultúrnövénnyé és ide, s tova már két évszázada fontos, külpiacainkon keresett exportcikkünkké vált.

Ennek ellenére a hektáronként, átlagosan 7-9 tonnát adó fűszerpaprika termelési háttere igen rapszodikusan alakult az elmúlt egy-másfél évtizedben.

Míg a 70-es évek második felében nem ment ritkaság számba a 12-13 ezer hektáros területlekötés sem, addig 2010-ben már csak ennek, a fénykort idéző termőterületnek alig a 10-12%-án termesztettek Magyarországon fűszerpaprikát.

Az ezredfordulótól vizsgálva a termőterület és termésmennyiség alakulását, az alábbi kép bontakozik ki:

 

Fűszerpaprika termelés alakulása Magyarországon

 

ÉVEK Betakarított terület

(hektár)

Termésmennyiség (tonna) Átlagtermés

(kg/ha)

2000 5.385 39.969 7.422
2001 6.476 59.737 9.224
2002 6.128 57.059 9.311
2003 5.436 37.094 6.824
2004 5.245 52.377 9.986
2005 5.649 49.383 8.742
2006 4.389 32.633 7.435
2007 2.243 13.771 6.140
2008 1.535 12.115 7.893
2009 1.974 19.982 10.123
2010 1.609 14.460 8.987
2011 2.400 20.792 8.663

 

Forrás: KSH

A termőterület és termésmennyiség zsugorodását a számadatoknál szemlétesebben illusztrálja a grafikus megoldás.

 

 

Az ezredforduló környéki termelési nagyságrendnek jószerivel a harmadával számolhatunk napjainkban.

Vonatkozik ez a megállapítás a betakarított területre éppúgy, mint a termésmennyiségre.

Áttérve a fűszerpaprika külkereskedelmi folyamatainak értékelésére, érdemes mélyebbre nyúlni az időben, bemutatva azt az időszakot is, amikor a magyar fűszerpaprika konkurensének számító import még, legalábbis a mai helyzethez képest elenyésző volt.

 

Fűszerpaprika külkereskedelmének alakulása

A számok ugyan önmagukért beszélnek, de indokolt felhívni a figyelmet arra, hogy export és import tekintetében egymással ellentétes folyamatok zajlottak le az elmúlt 18 évben.

Míg fűszerpaprika exportunk az 1995-ös helyzethez képest értékben és mennyiségben közel 40%-kal esett vissza, addig a fűszerpaprika import értékben 65-szörösére, mennyiségben pedig 52-szeresére ugrott.

Egyes információs források szerint a hazai fűszerpaprika fogyasztás fejenként évi fél kilogrammnál nem több, amit a hazai termelés még ilyen körülmények között is fedezni tudna.

Ha a 2011-es termelési és exportadatokat nézzük, akkor a 20.792 tonnás hazai termelés mintegy 11,2%-a, pontosabban 2.336 tonna került exportra.

Visszatekintve a 2000-es évre, az akkori közel 40 ezer tonnás termésnek a 27%-a ment külpiacokra.

A munkahelyteremtésre törekvő Kormányprogram fényében állítható, hogy semmilyen közösséget érintő gazdasági érdek nem fűzhető a fűszerpaprika import ilyen mértékű felfuttatásához.

Különösen annak a fényében állítható, hogy érdemes lenne átfogó nemzeti fűszerpaprika program keretében felfuttatni ismét a hazai termelést, mert a külpiacok fogadóképessége jó és a minőség az exportárban elismertethető.

Másrészt kézi munkaerő intenzív kultúráról lévén szó a hagyományos tájkörzetekben javítható lenne a mezőgazdaság foglalkoztatási készsége.

A külpiaci kereslet élénkülését nem pusztán a fűszerpaprika közvetlen exportjának bővítése révén remélhetjük, hanem a fűszerpaprikával készülő feldolgozott élelmiszertermékeink exportjának tervezett bővítésével is szolgálhatjuk.

A feltételezésem alapja, hogy az uniós csatlakozásunk óta a fűszerpaprika (HS-kód:09042) exportunk közel megfeleződött (a 2003 évi 12.762 ezer EUR-ról 2012-re 6.984 ezer EUR-ra csökkent).

Az import pedig 2003-hoz képest közel megötszöröződött.

Az exportmennyiség megharmadolódott, 5.443 tonnáról 1999 tonnára zuhant, az import pedig 975 tonnáról 2.341 tonnára, 2,4-szeresére nőtt.

Az export átlagárunk kb. 3,5 EUR/kg, míg az importé pedig 2,5. Az import kiszorítja a hazai terméket.

A fenti kérdés úgy is feltehető, hogy ha a közönséges fogyasztó ennyire preferálja a hazai terméket, akkor a feldolgozók (húsipar, konzervipar, közétkeztetési vállalkozások) mivel etetnek minket?

 

Fűszerpaprika exportunk és importunk, valamint a külkereskedelmi egyenleg alakulása

 

EXPORT IMPORT Export-import szaldó
Ezer EUR tonna Ezer EUR tonna (ezer EUR)
1995 11.413,7 5.037,5 84,2 44,7 11.329,5
1996 12.386,8 5.318,1 67,5 33,8 12.319,3
1997 11.976,4 4.355,1 504,8 226,5 11.471,6
1998 12.907,2 4.833,9 447,4 230,3 12.459,8
1999 11.512,0 5.711,6 460,9 218,5 11.051,1
2000 10.857,7 4.557,0 1.181,8 448,3 9.675,9
2001 12.453,8 5.203,5 710,4 306,3 11.743,4
2002 11.615,9 5.176,7 574,9 277,3 11.041,0
2003 12.762,2 5.443,0 1.700,2 975,3 11.062,0
2004 10.153,4 3.513,6 5.313,7 2.513,9 4.839,7
2005 6.497,9 2.049,0 3.084,7 1.342,7 3.413,2
2006 7.335,3 2.822,0 4.029,4 2.078,5 3.305,9
2007 7.862,0 2.923,5 5.457,8 2.526,3 2.404,2
2008 8.436,3 2.676,5 8.972,6 3.982,0 -536,3
2009 7.390,1 2.237,2 7.531,9 3.347,2 -1.418,0
2010 8.120,7 2.420,6 6.730,7 2.943,8 1.390,0
2011 8.120,8 2.331,7 7.956,5 3.152,9 164,3
2012 6.984,0 1.999,0 5.472,0 2.341,0 1.512,0

 

Oszlopdiagram segítségével szemléletesebbé tehetők, megeleveníthetők a számokba rejtett összefüggések, nyomon követhető a címben is megfogalmazott konvergencia.

 

 

Fűszerpaprika exportunk kifejezetten jó kondíciókat mutat 2004-ig.

A kivitel visszaesése egyértelműen az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkra datálódik, ami egyben az import felfutásának kezdeteként is értékelhető.

Miközben a kivitel 2005-re hullámvölgybe került, a behozatal dinamikus növekedésnek indult, így a külkereskedelmi szaldó is zuhanásszerű töpörödésbe kezdett.

Míg a csatlakozás előtt a fűszerpaprika kifejezetten jó egyenlegképző terméknek számított, az új külkereskedelmi térben elvesztette ezt az előnyét.

Érdemes azonban disztingválni és megvizsgálni azt, hogy valójában honnan származik az importpaprika, mely országok konkurenciája áll a zuhanásszerű piaci pozícióvesztés mögött.

 

Export- és importpiacaink

Előre véve a fűszerpaprika exportunk főbb relációit összegző statisztikai adatokat, arra a következtetésre juthatunk, hogy kivitelünk zöme, hozzávetőleg 93%-a 2012-ben mind értékben, mind mennyiségben az európai kontinens piacain talált vevőre.

Ezen belül a fűszerpaprika kivitelünk 86%-a az EU belpiacán értékesült, mégpedig 64%-ban a régi tagállamok, 36%-ban a velünk együtt, illetve utánunk csatlakozott országok piacain.

Hozzá kell azonban tenni, hogy mindkét uniós piaci szegmens igen komoly egyenetlenségeket takar, hiszen az EU-15-ök piacaira exportált fűszerpaprika őrleményünk 80%-át a német piac, az EU-12-ekbe irányuló exportunknak pedig a 60%-át a szlovák piac szívta fel.

Mivel mindkét frekventált piacunkon közel 20%-, illetve 17%-os exportcsökkenés zajlott le 2011-hez képest, ezért a 2012-es kivitel átlagos 14%-os csökkenésében ezek a negatív tételek váltak domináns tényezővé.

Más tradicionális piacainkon is csökkent a magyar fűszerpaprika iránti kereslet, hiszen visszaesett a francia, a román, a svájci piaci fűszerpaprika exportunk is.

Érdemes ugyanakkor megemlíteni, hogy Ausztriába 34%-kal, az USA-ba 30%-kal, Csehországba 12%-kal, Hollandiában 7%-kal, Horvátországba 3%-kal tudtuk növelni a kivitelünket.

 

Importrelációk a fűszerpaprika piacán

A 2011-2012-es behozatali adatokat nézve meglepőnek tűnhet, hogy a fő szállítóink ebben a termékkörben is az európai szállítók, hiszen az import paprika 76%-a Európából, azon belül 78%-ban az EU-27-ek piacáról származik.

Ha sorra vesszük a fő szállítókat tisztább képet kaphatunk, még akkor is, ha ez a kép kissé homályosnak tűnik.

Ragaszkodva a statisztikai adatokhoz a fő szállítókról az alábbi adatok állnak rendelkezésre:

Fűszerpaprika import alakulása ezer euróban, ország-csoportonként(2011-2012)

 

Országok Import (2011) Import (2012) Változás (%)
Összes import 7.957 5.472 68,8
EU-27 4.785 3.220 67,3
EU-15 4.231 3.083 72,9
EU-12 555 137 24,7
EU-n kívüli európai 1.994 931 46,7
Ázsia 1.170 1.321 112,9

 

Amint az elmúlt két év behozatali adataiból is kiviláglik erőteljesen csökkent 2012-ben a behozatal.

Kiváltképp az EU-12-ek tagországaiból és az EU-n kívüli európai országokból származó fűszerpaprika import esett vissza látványosan.

Különlegessége ugyanakkor a fenti behozatali körképnek, hogy a fűszerpaprika importunk mintegy 60%-a az EU országaiból származik, pontosabban érkezik.

De, hogy nem szójátékról van szó, azt az alábbi adatok is bizonyítják:

Fűszerpaprika importunk frekventált országai (Adatok: ezer euróban)

 

Országok Import (2011) Import (2012) Változás (%)
Hollandia 1.416 1.577 111,4
Kína 1.170 1.316 112,5
Szerbia 1.980 911 46,0
Spanyolország 1.523 729 47,9
Ausztria 496 334 67,3
Svédország 475 258 54,3
Németország 302 171 56,6

 

A klímaváltozás itt van a nyakunkon, és mint tudjuk, nem ismer határokat.

Ennek ellenére egy kis szkepticizmussal fogadható, hogy a dunántúlnyi Hollandia, vagy Németország, de legfőképpen Svédország ilyen fűszerpaprika termesztő kapacitással rendelkezne.

Kína, Szerbia, Spanyolország hitelesebb szállítók ebből a szempontból.

 

A statisztika rejtelmei közé tartozik, hogy 2004-óta valójában nem tudjuk a statisztikai adatok szintjén követni az áru útját.

Hiszen jórészt megszűntek a vámhatárok, legalábbis ami az EU belpiacát illeti, így a származási országot láttatni engedő vámáru nyilatkozat sem alapdokumentuma a vámhatárokon beérkező termékeknek.

Az unión belüli forgalom nyomon követésére használt, statisztikai rendszer nem ad képet arról, hogy az egységes piacra valahol beléptetett áru valójában honnan származik.

Ebből következik, hogy a holland, német, vagy svéd felségjelű termék, éppen úgy, mint a Szerbiából, Spanyolországból, vagy Ausztriából érkező tételek is származhatnak harmadik országokból.

De, hogy mennyivel színesebb volt korábban a látható importpaletta, arra álljon itt egy uniós csatlakozás előtti helyzetet is érzékelhető összeállítás, mely a külkereskedelmet mozgató átlagárak alakulásába is betekintést enged.

Export-import folyamatok a fűszerpaprika piacon(fűszerpaprika szárítva, őrölve: 090420)

 

ÉVEK EXPORT IMPORT ÁTLAGÁR
Érték,

ezer EUR

Mennyiség (tonna) Érték,

ezer EUR

Mennyiség (tonna) EXPORT

(EUR /kg)

IMPORT (EUR /kg)
1997 11.976 4.355 505 227 2,75 2,22
1998 12.907 4.834 447 230 2,67 1,94
1999 11.512 5.712 461 219 2,02 2,10
2000 10.858 4.557 1.182 448 2,38 2,64
2001 12.454 5.203 710 306 2,40 2,32
2002 11.616 5.177 575 277 2,24 2,07
2003 12.762 5.443 1.700 975 2,34 1,74
2004 10.153 3.514 5.314 2.514 2,89 2,11
2005 6.498 2.049 3.085 1.343 3,17 2,30
2006 7.335 2.833 4.029 2.078 2,59 1,94
2007 7.862 2.923 5.458 2.526 2,69 2,16
2008 8.095 2.590 7.494 3.042 3,12 2.46
2009 7.061 2142 6.718 2.766 3,30 2,43
2010 8.121 2.421 6.731 2.944 3,35 2,29

 

A 2004. évi import származási kondícióiról az alábbiak mondhatók:

EU: Spanyolország: 1.299 millió EUR értékben 563 tonna, átlagár:2,31 EUR /kg

Hollandia: 504 ezer EUR, 237 tonna (2,13)

EU-n kívüli európai piacokról:

1.690 ezer EUR értékben (771 tonna), átlagár: 2,19,

ebből Szerbia: 1.658 ezer EUR (751 tonna), á: 2,21 EUR /kg

ÁZSIA (KÍNA): 93 ezer EUR, 84 tonna/2004 (á: 1,11 EUR/kg), de 409 ezer EUR, 252 tonna/2005, (á:1,62 EUR/kg)

AMERIKA: 776 ezer EUR (397 tonna), á: 1,95, ebből: Brazília, 81 ezer EUR (48 tonna), á: 1,69 EUR /kg, Peru, 581 ezer EUR (283 t), á: 2,05 EUR /kg, Chile, 114 ezer EUR (65 tonna), á: 1,75 EUR/kg (2005-ben: 411 e EUR, 198 tonna), á: 2,076 EUR/kg

A 2008 évi import legjelentősebb tételei az alábbi piacokról származtak:

Hollandia: 1.569 ezer EUR (897 tonna), á: 1,75 EUR/kg

Spanyolország: 2.626 ezer EUR (1092 tonna), á: 2,4 EUR/kg

Ausztria 336 ezer EUR (87 tonna), á: 3,86 EUR/kg

Szerbia: 2.692 ezer EUR (854 tonna), á: 3,15 EUR/kg

Kína:1.170 ezer EUR (780 tonna), á: 1,5 EUR/kg

India pedig 84 ezer EUR (49 tonna), á: 1,71 EUR/kg

Kisebb tételek érkeztek még a Dél-Afrikai Köztársaságból, Peruból és Chiléből is.

 

 

2009 évi import, származási jellemzői:

A legjelentősebb import Szerbiából érkezett (2,9 millió EUR értékben, 988 tonna mennyiségben, ami a teljes importált őrölt paprika mennyiség 36%-át tette ki.).

Ezt követi Spanyolország 1,9 millió EUR értékben és 897 tonna (32%) mennyiségben.

Majd Kína következik 497 tonnával (18%) 676 ezer EUR értékben. Végül Hollandia következik 475 ezer tonnával (17%) és 864 EUR értékű importtal.

Az importérték és mennyiség mellett az átlagárak is érdeklődésre tarthatnak számot, hiszen míg a Szerbiából származó import paprika átlagára 2,98 EUR /kg-, a Spanyolországból származó pedig 2,13 EUR/kg volt, addig a holland közvetítéssel érkezett paprikáé 1,82-, a kínai pedig 1,37 EUR/kg volt.

Ez a tragikus a magyar piacra nézve, annál is inkább, mert ma már, mint a táblázatból is kitűnik, az import meghaladja az exportot.

Összehasonlításként, a 2009-es exportunk felét felvevő német piacon 3,24 EUR/kg-os átlagárat értünk el!

 

A 2010-es átlagárak is beszédesek

Míg a legjelentősebb importforrásnak számító Szerbiából 2,67 EUR/kg átlagáron hoztunk be paprikát, addig Kínából 1,7 EUR/kg-ért.

Szerbiától a röszkei határ választ el minket ugyanattól a termőtájtól, de a több ezer kilométerre lévő Kínából mégis lényegesen, majd 40%-kal olcsóbban termett itt a konkurens termék.

Export átlagárunk 2010-ben 3,3 EUR /kg fölött volt, míg az import 2,18 EUR /kg-ot tett ki. Az 1 EUR-t is meghaladó különbség nagyon vonzó profitszint azok számára, akiknek nem érdekük a hazai termelési háttér megőrzése.

Ezért lenne fontos élni az EU által biztosított eredetvédelmi jogosítvánnyal.

A Kormány a hazai termékek piacra juttatásának segítését emelte prioritás szintjére, hiszen ez teremt munkahelyeket, megélhetést vidéken és mindemellett ez járna alacsony élelmiszerbiztonsági kockázattal.

A piacfelügyelet, a szabvány és minőségügyi intézményrendszer feladata lenne érvényt is szerezni a kivívott jogosítványnak.