Négynapos munkahét bevezetését tervezik az orosz gazdaság számos területén – kivéve a hadiipart –, mert a civil ágazatokban elfogy a pénz. Ez különösen érinti a mezőgazdaságot és a mezőgép-ipart, ami évtizedes veszteségeket él át már második éve: tízezreket küldenek fizetetlen kényszerszabadságra.
Nem egészen ugyanazt jelenti, mint nyugaton…
Az orosz gazdaság a háború negyedik évére szemmel láthatóan kifullad. A 4 naposra „rövidített munkahét” hivatalos jelszava az oroszoknál az ellenkezőjét jelenti, mint nyugaton. A fejlett világban technikai-technológiai fejlődés, gazdasági növekedés teszi lehetővé, hogy az emberek kevesebbet dolgozzanak. Az oroszoknál fordítva: egyre több nagyvállalat csökkenti a termelést, és a felsőbb politikai aratatól tartva így próbálja elkerülni a nagy leépítéseket. A helyzet hasonlít a kommunista időkre, amikor elrejtették a munkanélküliséget.
A hadiipar szárnyal, a polgári gazdaság szűkül
Az ipari óriások – a vasúttól a cementen és a bányászaton át az autógyártásig – egymás után állnak át a négynapos munkarendre. Ez azonban nem más, mint fizetetlen szabadságolás. Az ok: a belföldi kereslet gyengül, az embereknek nincs pénzük, az exportcsatornák szűkülnek, a háborús költekezés felzabálja az állami költségvetést. A hivatalos munkanélküliségi ráta alacsony, de a nem katonai szektor 2025-ben már zsugorodik, a GDP-növekedés pedig 1% körülire hűl.
A rövidített munkahét különösen látványossá a gépgyártásban vált. Az egyik híres márka július végén jelentette be, hogy augusztus 1-től négynapos munkarendet vezet be a 14 tonna feletti teherautók piacának összeomlása miatt; a cég szerint az év első felében közel 60%-kal esett vissza a kereslet, több tízezer eladatlan járművel a raktárakban. Hasonló lépést fontolgat a több gépgyártó is. Egy másik, a páncélozott járművek és tehervagonok zászlóshajó gyártója is rövidebb munkahétre állította át a civil gyártás egy részét, miután a vasúti szegmensben gyengült a megrendelésállomány.
Negatív eladási rekord, tízezres kényszerszabadságok
A háború és a pénzszűke hatásai legélesebben az agrárgépesítésben rajzolódnak ki. Az egyik legnagyobb orosz mezőgépgyártó májusban egy hónapra leállította a gyártást és 15 ezer embert kényszerszabadságra küldött. Az indokolás: a gazdák egyszerűen kifogytak a pénzből. A cég adatközlése szerint 2021 első négy hónapjához képest 2025 elején 76%-kal zuhant a kombájn-, 49%-kal a silózó- és 48%-kal a nagytraktor-eladás. Nyár végére már a háromnapos munkahét is napirendre került, az idei termelési terv pedig mindössze 2700 kombájn – negyedszázados negatív rekord.
A neves északkeleti traktorgyárnál szintén visszavették a tempót, a hazai traktorkereslet a menedzsment szerint ötödével-negyedével olvadt el. A jelenség nem egyedi: az orosz mezőgépipar 2025 első felében széles körben lassított, kényszerszabadságokkal és rövidített hetekkel reagálva a piac beszűkülésére.
Háború, extrém alapkamat, süllyedő agrárium
A kereslet zuhanásának hátterében egyrészt az orosz állam által indított háború, másrészt az agrárium általános romlása áll. Az európai, de még magyar szemmel is nagyon magas kamatkörnyezet (17-18%-os!) megdrágítja a gépfinanszírozást és a forgóeszköz-hiteleket, miközben a bevételeket az exportvámok, a rubel ingadozása és az inputárak fékezik. Reuters+1 A gabonaágazat a források szerint strukturális válságban van: öt év alatt közel 35 ezer termelő dőlt be, a búzavetések évtizedes mélypont közelébe süllyedtek, a gazdák egy része alacsonyabb tőkelekötésű kultúrák – így a napraforgó – felé fordul. Hiába van sok olaja Oroszországnak, tovább rontotta a mezőgazdasági költségszerkezetet, hogy az év második felére 45%-kal drágult az üzemanyag, amit próbáltak fékezni kormányzati beavatkozásokkal és exportkorlátozásokkal.
Összességében a „négynapos orosz munkahét” nem a termelékenység forradalmát, hanem a háborús leépülés leplezését jelzi. Az ipar civil ágaiban visszaeső megrendelések, a drága hitel és a szűkülő agrárjövedelmek spirálja különösen az agrárgépgyártást üti meg: a kombinált hatás gyárleállásokat, történelmi mélypontra eső kibocsátást és kényszerszabadságokat eredményez. Ha a gazdálkodók pénzáramlása nem áll helyre – olcsóbb finanszírozással, stabilabb üzemanyag- és inputpiaccal, kiszámíthatóbb exportfeltételekkel –, a rövidített hetek könnyen tartós kapacitás-leépülésbe és szerkezeti piaci részesedés-vesztésbe fordulhatnak át.
Agrárágazat Tudástár – Négynapos munkahét az orosz mezőgépiparban
A négynapos munkahét Oroszországban nem a termelékenység növelését, hanem a gazdasági visszaesés elfedését szolgálja. A mezőgépipar különösen érintett: a kombájn- és traktorértékesítés drasztikusan visszaesett, sok üzem fizetetlen kényszerszabadságot vezetett be. A magas, 17–18%-os kamatszint és a háborús költekezés miatt a gépfinanszírozás leállt, az agrárjövedelmek pedig csökkennek. A „rövidített munkahét” így a háborús gazdaság válságtünete, nem pedig modernizációs lépés.
