Nemcsak Magyarországon tették tönkre a takarmánynövények egy jó részét mikotoxinok, világszerte növekvő kockázatról számolnak be a jelentések.
A globális mikotoxinok növekedését tavaly 95 ország több mint 28 ezer mintája alapján állapították meg. A felmérés eredményei szerint a mikotoxinok tartós jelenléte továbbra is veszélyt jelent az állatok jólétére, a termelékenységre és a mezőgazdaság fenntarthatóságára, de közvetetten az emberre is. A két évvel ezelőtti helyzethez képest a tavalyi dsm-firmenich Mycotoxin felmérés eredményei arra a következtetésre jutottak, hogy mind a 6 fő mikotoxin (aflatoxint, zearalenont, vomitoxint, fumonizineket, T-2 mikotoxint és ochratoxin A) prevalenciája és pozitív ppb-értéke nőtt. A kockázat leginkább Közép-Európában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában nőtt 2023-hoz képest, nyilvánvalóan nem függetlenül az aktuális évjárati hatástól, ami viszont nem független a klímaválság begyűrűző, erősödő következményeitől. Érintett ugyanakkor Észak- és Közép-Amerika, Dél-Ázsia, Kína és Tajvan is.
A minták 70%-ban tapasztaltak társszennyeződést, egyetlen mikotoxin előfordulása csak a minták 20%-ban volt igazolható, így a minták mindössze 10%-a volt a kimutatási határ alatt.
Ugyanakkor vannak jó hírek is. A Nébih, illetve számos, növényvédelemmel foglalkozó vállalat mutatta be ősszel és télen stratégiáját a megelőzésre. Ennek fókuszában nem (csak) a gombásodás, hanem a rovarkártétel elleni védekezés áll. A rovarok okozta sérülések gyengítik, kitették, védtelenné teszik a növényt, a sérült részek felől terjedő gombafertőzés pedig a gombák anyagcseretermékei révén csökkentik a termés mennyiségét és minőségét.
