Bezárás

A mikrogranulátum-szórás technológiája és műszaki megoldásai

Írta: Agrárágazat-2022/11. lapszám cikke - 2022 november 24.

A mikrogranulátum-szórás vegyszeres növényvédelmi szórástechnikai eljárás, amelynél általában 150–1500 μm méretű szemcséket szórunk a talajra vagy a talajba. Nagyon fontos, hogy a szórás a lehető legnagyobb egyenletességgel történjen meg.

A mikrogranulátumok gyári készítésű szemcsékből állnak, a méreteloszlás tehát a szórásnál elvileg adottnak és ismertnek tekinthető, mégis nehézséget okozhat, ha a tárolás, kezelés során a méreteloszlás megváltozik, mivel a szemcsék összetapadhatnak, illetve súrlódás következtében aprózódhatnak. A gondos tárolás és kezelés megvalósítása tehát elengedhetetlen követelmény. A mikrogranulátumokat a kijuttatás után azonnal a talajba kell munkálni, megakadályozva a hatóanyagok idő előtti lebomlását.

A következőkben röviden ismertetjük a mikrogranulátum-szórás legfontosabb jellemzőit, előnyeit és hátrányait, valamint a célra alkalmas adapterek, illetve gépek, berendezések elvi felépítését és működését.

A mikrogranulátum-szórás legfontosabb jellemzői, előnyei és hátrányai

A mikrogranulátumokat jellemzően kártevők, esetenként gyomok elleni védekezésben használjuk. A mikrogranulátum-szórás szemcsézett növényvédő szerek kijuttatását jelenti. A kijuttatott mennyiség általában 10–60 kg/ha között változik, tehát a kis anyagfelhasználással járó növényvédelmi eljárások közé sorolható. Ennek következtében erre a műveletre a hagyományos kivitelű műtrágyaszóró gépek nem alkalmasak, kijuttatásukhoz speciális mikrogranulátum-szóró adapterekre, illetve gépekre, berendezésekre van szükség.

A kijuttatás során minden esetben síkszórást alkalmaznak. Ez ritkábban történik teljes felületre, elsősorban a készítmények magas ára miatt, a mikrogranulátumokat leggyakrabban sávosan szórják ki, közvetlenül a vetőmagok mellé, a vetéssel egy menetben. A szórás rendszerint a talajfelszínre történik, és a kijuttatást követően a szemcséket azonnal bemunkálják a talajba.

A permetezéshez viszonyítva a mikrogranulátumok alkalmazásának legfontosabb előnyei és hátrányai a következők:

Előnyök:
– nincs vízfelhasználás,
– minimális környezetszennyezési veszély,
– kisebb üzemeltetési költségek,
– tartósabb növényvédő hatás.

Hátrányok:
– szűkebb alkalmazási terület,
– pontatlanabb adagolás,
– drágább készítmények.

A mikrogranulátum-szórás adapterei és gépei

A mikrogranulátumok adagolása rendszerint mechanikusan, kijuttatásuk és talajon történő elosztásuk a gravitáció hatására (mechanikusan) vagy pneumatikusan (légárammal) történik. A mikrogranulátum-szóró adapterek és gépek alapvető feladata a mikrogranulátumok pontos adagolása, továbbá egyenletes kijuttatása és elosztása a talajon.

Az adapterekre és gépekre vonatkozóan előírt legfontosabb követelmények a következők:

– Az adapterek vagy gépek rendeltetésükből adódóan legyenek alkalmasak mikrogranulátumok szakszerű kijuttatására.
– A tartályok beöntőnyílásának átmérője legalább 200 mm legyen, hogy a feltöltés gyorsan, egyszerűen és biztonságosan végbemehessen.
– A tartályok teljes térfogata minimum 5%-kal legyen nagyobb, mint a névleges térfogatuk. A tartályok teljes kiürítése egy személy által elvégezhető legyen.
– A meghajtás úgy legyen kialakítva, hogy az adagolóberendezések fordulatszáma a névleges értéktől 10%-nál nagyobb mértékben ne térjen el.
– A tartályok ürítésének teljes ideje alatt a mikrogranulátumot pontosan kell adagolni, valamint egyenletesen kell kijuttatni és elosztani.
– Az adagoló beállítása egyértelmű és reprodukálható legyen. Azonos beállítás esetén az egyes adapterek adagolási teljesítménye az átlagtól legfeljebb 10%-kal térhet el, a fajlagos szórásmennyiség 10%-nál nagyobb mértékben nem változhat.
– A mikrogranulátumok morzsolódása vagy aprózódása nem fordulhat elő.
– Biztosítani kell, hogy az adagoló hajtásának kikapcsolása után a gépből granulátum ne juthasson ki.
– Az adaptert, illetve gépet csepegő vízzel (csapadékkal) és szennyeződéssel szemben meg kell védeni.
– Az adapterek vagy gépek a kezelőhelyről biztonságosan működtethetőek, ellenőrizhetőek és azonnal leállíthatóak legyenek. A szabályozóberendezéseknek könnyen kezelhetőeknek kell lenniük.
– Az adapterek, gépek könnyen és alaposan tisztíthatók legyenek.

A termelők számára a piacon megvásárolható mikrogranulátum-szórók teljes felület kezelésére vagy sávos szórásra lehetnek alkalmasak. Kivitelüket tekintve lehetnek vetőgépre szerelt adapterek vagy önálló gépek. Az önálló, teljes felületre szóró gépeket a magas költségek miatt a gyakorlatban ritkán alkalmazzák, ilyen esetben külön menetben kell a szemcséket a talajba forgatni. Ezért a kijuttatást leggyakrabban vetőgépre szerelt adapterekkel (1. kép), sávosan végzik el.

1. kép. Vetőgépre szerelt mikrogranulátum-szóró adapterek (forrás: interatzrt.hu/portfolio/mte-mte-isotronic-pneumatikus-pontoszto-teleszkopos-vazzal-kukorica-napraforgo)

Adagolóberendezések

Az adaptereken általában mechanikus, többnyire réses, réses forgótárcsás, tolóhengeres vagy csigás rendszerű adagolóberendezéseket használnak.

A réses adagolóberendezés (1. ábra) esetében a tartályba (1) töltött mikrogranulátumot a talajkerékről hajtott, szögletes tengelyre rögzített csillag alakú lazítókorong (2) tereli az adagolónyíláshoz. A nyílás hosszát, ezáltal az adagolt mennyiséget az adagolólemez (3) – rendszerint háromszög alakú – kivágásának a helyzete határozza meg.

1. ábra. Réses adagolóberendezés elvi felépítése és működése (forrás: Dimitrievits, Gy., Gulyás, Z., A növényvédelem gépesítése. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest)
1. tartály, 2. lazítókorong, 3. adagolólemez, 4. szabályozótárcsa, 5. csavarorsó

A réses forgótárcsás adagolóberendezéseknél forgótárcsa (1) mozgatja a mikrogranulátum-szemcséket az adagolórés (3) felé. A rés mérete és ezáltal a kiszórt növényvédő szer mennyisége a szabályozólap (2) helyzetének megváltoztatásával módosítható. A réses forgótárcsás adagolóberendezés működését és elvi felépítését a 2. ábra szemlélteti.

2. ábra. Réses forgótárcsás adagolóberendezés működése és elvi felépítése (forrás: Dimitrievits, Gy., Gulyás, Z., A növényvédelem gépesítése. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest) 1. forgótárcsa, 2. szabályozólap, 3. adagolórés

A tolóhengeres adagolóberendezés (3. ábra) tartályából (1) a hornyos adagolóhenger (2) továbbítja a növényvédőszer-szemcséket a szórócsőbe. A szemcsék továbbítását végző hornyok hossza és ezzel az egy fordulat során továbbított anyag mennyisége a hornyokba illeszkedő, belső fogazású szabályzóhenger (3) elmozdításával szabályozható.

3. ábra. Tolóhengeres adagolóberendezés működési elve és felépítése (forrás: Dimitrievits, Gy., Gulyás, Z., A növényvédelem gépesítése. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest) 1. tartály, 2. adagolóhenger, 3. szabályozóhenger

A csigás adagolóberendezés esetében az adagolórés mérete és ezzel a kiadagolt anyag mennyisége szabályozótárcsa és csavarorsó segítségével változtatható.

A különböző rendszerű mechanikus adagolóberendezések általános és közös tulajdonsága, hogy az adagolt mennyiség növelésével párhuzamosan nő az adagolás pontossága.

Tudni kell, hogy a jó minőségű munkához önmagában nem elegendő a mikrogranulátum-szemcsék pontos adagolása, a szemcséket egyenletesen ki is kell juttatni és el is kell osztani a célfelületen.

Szóró- és elosztórendszerek

A mikrogranulátum-szóró adapterek esetében a kijuttatás, illetve a talajon történő elosztás történhet mechanikusan (a gravitáció hatására) vagy pneumatikusan. A mechanikus (gravitációs) technikai megoldások vázlata a 4. ábrán látható.

4. ábra. Mechanikus (gravitációs) mikrogranulátum-szóró és -elosztó rendszerek vázlata (forrás: Dimitrievits, Gy., Gulyás, Z., A növényvédelem gépesítése. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest) 1. szekrényes, 2. repítőtárcsás, 3. bütykös kerekes, 4. csigás, 5. szalagos

A mechanikus szóró- és elosztórendszerek esetében az ejtőcsőből a mikrogranulátum-szemcsék a szórásszélességnek (általában 5–10 cm) megfelelően az általában széles halfarok vagy kúpos alakú elosztóba kerülnek. Ebben gyakran különböző kialakítású terelőelemek vannak elhelyezve, amelyek elősegítik a szemcsék egyenletes eloszlását a sávszélességen belül. A pneumatikus szóró- és elosztó rendszerek vázlata az 5. ábrán tekinthető meg.

5. ábra. Pneumatikus mikrogranulátum-szóró és -elosztó rendszerek vázlata (forrás: Dimitrievits, Gy., Gulyás, Z., A növényvédelem gépesítése. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest)6. elosztótömlős, 7. vezetővályús, 8. ventilátoros,9. ventilátoros elosztófejjel, 10. ventilátoros cellás tárcsával

Pneumatikus mikrogranulátum-szóró gépek

A pneumatikus rendszerű mikrogranulátum-szóró gépeken a tartályból (4) az adagolórésen (5) keresztül mechanikusan (a gravitáció útján) kiadagolt szemcséket radiálventilátor (7) által keltett, nagy sebességű légáram szállítja a főlégvezetékbe (3). Bordás csövön (gégecsövön) (2) és ütközőfejen (1) keresztül, légárammal jutnak el a szemcsék a mellékvezetékbe (10). Terelőlemez (9) segítségével végül a légáram ütközőlapon (8) teríti el a mikrogranulátumot, amely így kijuttatásra és elosztásra kerül a talajon (6. ábra).

6. ábra. Pneumatikus mikrogranulátum-szóró gépek elvi vázlata (forrás: Dimitrievits, Gy., Gulyás, Z., A növényvédelem gépesítése. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest) 1. ütközőfej, 2. bordás cső, 3. főlégvezeték, 4. tartály, 5. adagolórés,6. fojtószelep, 7. radiálventilátor, 8. ütközőlap, 9. terelőlemez, 10. mellékvezeték

Az ilyen rendszerű mikrogranulátum-szóró gépek általában a teljes felületre szórják ki a növényvédő szert. A keresztirányú szórásegyenletesség teljesülése nagymértékben attól függ, hogy a szemcséket sikerült-e azonos mennyiségben az egyes szóróelemekhez eljuttatni (pontosan és egyenletesen adagolni), és azok segítségével egyenletesen kerültek-e kiszórásra és elosztásra a célfelületen.

Az adapterek beállítása

A szemenkénti vetőgépekre szerelt mikrogranulátum-szóró adaptereket használat előtt gondosan be kell állítani. Ehhez a gyártó, illetve forgalmazó vállalat által biztosított kezelési utasításban rendszerint részletes leírás található. A kiindulási alap minden esetben a területre kiszórni kívánt mikrogranulátum mennyisége.

A mikrogranulátum-szórók adagolási teljesítménye és adagolási pontossága általában függ a fordulatszámtól is. A fordulatszám, illetve az adagolóberendezés beállítása után célszerű próbaszórást végezni. A szórócsövek végére rögzített zacskók segítségével egyszerűen fel lehet fogni a meghatározott hosszúságú próbaszakaszon (például: 50 m vagy 100 m) kiszórt mikrogranulátum-szemcséket. Az így kapott mennyiséget kell összevetni az alkalmazni kívánt fajlagos szórásmennyiséggel.

Ez a következő képlet alapján történhet:

ahol: q – a próbaszakaszra eső granulátum mennyisége (kg), B – a gép munkaszélessége (m), l – a próbaszakasz hossza (m), Q – a fajlagos szórásmennyiség (kg/ha).

Az egy adapterre vagy egy adagolóelemre vonatkozó kiszórandó mennyiséget úgy kapjuk meg, hogy a fenti képlet segítségével kiszámított q értéket elosztjuk az adapterek vagy az adagolóelemek számával.

Ezt az értéket összehasonlítva a ténylegesen felfogott mennyiségekkel, egyszerűen meghatározható a százalékos eltérés. A különbség az adagolóberendezés szakszerű beállításával kiküszöbölhető. Az egyes adagolóelemek közötti különbségek szintén megszüntethetők helyes beállítással.

Összegezve: a mikrogranulátum-szórás a szántóföldi növényvédelem egyik célszerű módszere, elsősorban a talajlakó kártevők elleni védekezésben. A szóróberendezések adagolási pontossága nemcsak a gép vagy adapter kivitelétől, hanem a mikrogranulátum jellemzőitől is nagymértékben függ. Az adapterek, illetve gépek szakszerű beállítása ezért az anyagtakarékos, eredményes védekezés alapvető feltétele.

Dr. Dimitrievits György okl. mezőgazdasági gépészmérnök
Jordán László okl. agrármérnök, növényvédelmi szakmérnök, ügyvezető, tanácsadó, J-Óbor Agro Kft.
Dr. Gulyás Zoltán okl. környezetgazdálkodási agrármérnök, növényvédelmi mérnökszakértő, Nébih MGEI FGO