A baktériumkészítmények szerepe a szárbontásban

A szántóföldön termesztett növénykultúrák betakarított termése a teljes növényi biomassza kevesebb, mint 50%-a. A fennmaradó nagyobb rész melléktermék, melynek jelentősebb része nem kerül vissza a talajba. A gabonafélék, ipari és takarmánynövények gyökér- és szármaradványa átlagosan a 8-10 tonnát is elérheti hektáronként.

A talajlakó baktériumok, sugárgombák, gombák enzimjeik segítségével bontják el a talajba került szerves anyagokat. Mivel a növénymaradványok különböző mennyiségben tartalmaznak cukrokat, fehérjéket, keményítőt, zsírokat, cellulózt, hemicellulózt és lignint, ezért a bontásuk sebessége és hatékonysága is változó.

 

szárbontás Phylazonit

 

Természetes viszonyok közt ez a folyamat akár években is mérhető…

A napraforgó- és kukoricaszár, melyekben nagyobb mennyiségben található a nehezen lebontható lignin, természetes viszonyok között 2-3 év alatt, mikroorganizmusok tevékenysége révén bontódik le a talajban. Ettől kissé eltérően, a repce és a kalászosok szára – amelyek kevesebbet tartalmaznak ebből a bonyolult kémiai összetételű szerves anyagból – néhány hónap alatt lebomlik.

 

Gyorsítható-e ez a folyamat?

Ahhoz, hogy a tarlón maradt szármaradványok megfelelő mértékben lebontásra kerüljenek, és a bennük található tápanyagokat (mikro-, mezo- és makrotápelemeket) a következő növénykultúra hasznosíthassa, célszerű és javasolt a tarlóbontó készítmény használata. A folyékony, cellulózbontásra szelektált, élő baktériumtörzseket tartalmazó készítmények segítségével biztosítani lehet a jelentős tápelem-tartalommal rendelkező szár- és gyökérmaradványok megfelelő mértékű lebontását. Ez hozzájárul a talajszerkezet javulásához. A szármaradványokban rejlő tápanyagforrások felhasználásával a kijutatott műtrágyák mennyiségét is jelentősen csökkenthetjük.

 

szárbontás Phylazonit

 

Phylazonit Tarlóbontó készítményben lévő baktériumtörzsek nem csak a tarló újrahasznosításával gazdagítják a talaj tápanyagkészletét. Ezen túlmentően segítenek a talajban már lekötődött tápanyagok feltárásában is. A könnyen, gyorsan lebomló növényi részek tenyészidőszakon belül visszakerülnek a tápanyagok körforgásába, a lassan lebomló szervesanyagok pedig a humuszképződés folyamatát segítik elő.

Phylazonit-technológia első lépése tehát a tarlóbontás, amellyel a talaj mint termesztőközeg állapotát is javítjuk. Ezáltal

  • könnyebb művelhetőséget,
  • jobb vízgazdálkodást,
  • aktívabb talajéletet,
  • magasabb mobilizált tápanyagszintet érünk el,
  • valamint általánosan tudjuk csökkenteni a gombák fertőzését, így ez az első lépés az egészséges élelmiszer-alapanyagok előállításához.

Lépjünk közösen a szemléletváltás útjára!
Fordulj bizalommal tanácsadóinkhoz!

 

szárbontás Phylazonit

 

 

Agrova Phylazonit

Kapcsolódó hírek