Jön a kötelező energiamonitoring a mezőgazdasági cégeknél is!

2021-től az 1/2020.(I. 16.) MEKH-rendeletben történt szabályozás szerint a mezőgazdasági gazdálkodó szervezetek is kötelesek villamos almérőket telepíteni az érintett gépészetekre, és azok mérési adatait megfelelő módon kezelni.

A rendelet arra a feladatra hívja fel a figyelmet, hogy milyen fontos az energiafelhasználásunk optimalizálása. Vállalati üzemeltetési területen is elvárás, hogy a cégek úgy növeljék hatékonyságukat, hogy ezzel párhuzamosan energiafelhasználásukat csökkentik. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a naprakész működési információk elérése és rögzítése, kimutatások készítése, amelyek alapján objektív és a vállalat számára előremutató döntések hozhatók.

 

 

Kiknek kötelező almérőket felszerelni?

Almérőket a szakreferens alkalmazására köteles gazdálkodó szervezeteknek kell felszerelniük, amennyiben rendelkeznek olyan berendezésekkel vagy berendezéscsoportokkal, amelyek teljesítménye meghaladja a rendeletben előírt szinteket, vagy amelyek társaságiadó-kedvezményt vesznek igénybe energiahatékonysági beruházáshoz vagy felújításhoz.

 

 

Milyen almérő felel meg az elvárásoknak a MEKH-rendelet szerint?

• Villamosenergia-mérés szükséges.
• Legalább „B” pontossági osztályba sorolt és a váltóáramú hatásos villamos energia mérésére szolgáló fogyasztásmérő.
• Legalább ¼ órás mérési adatok rögzítésére alkalmas.
• A mérőnek alkalmasnak kell lennie a mért adatok tárolására, vagy pedig alkalmasnak kell lennie tárolás céljából való továbbításra az adatgyűjtő rendszerbe.
• Egyes villamosenergia-fogyasztó készülékeket elkülönülten szükséges mérni.

 

 

Milyen határidőket kell betartani az almérők telepítése során?

Az almérős rendelet a jogszabályoknak való megfelelés megkönnyítése és a beruházások tervezhetősége érdekében lépcsőzetes bevezetést tartalmaz. Az almérőket a rendeletben meghatározott telepítési pontokra 2021. január 1-ig, illetve 2022. január 1-ig kell felszerelni (ebben van némi rugalmasság, az eredeti 2021. januári időpontok 2022 januárjára tolódtak).

 

Milyen következménye van annak, ha határidőre nem szerelik fel az almérőket az arra kötelezettek?

Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 21/C. § (4) bekezdése szerint a hivatal kétszázezer forinttól kétmillió forintig terjedő bírsággal sújtja azt az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetet, amely – az almérő felszerelését is előíró – 21/B. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget. A bírság ismételten kiszabható, az ismételt bírság legkisebb összege az előzőleg megállapított bírság 150%a, legmagasabb összege hárommillió forint lehet.

 

Hogyan csináld jól?

Lehetséges Energiahatékonysági TAO-kedvezmény igénybevétele?

Alapesetben nem vehető igénybe TAO-adókedvezmény, mert önmagában az almérő telepítése közvetlenül nem eredményez energiamegtakarítást. Viszont az EnergiaMonitoring-rendszerrel felszerelt almérés TAO-visszatérítésre jogosítja fel a gazdálkodó szervezetet.

 

 

Hogyan épül fel egy EnergiaMonitoring-rendszer?

Az EnergiaMonitoring-rendszer feladata a gépek/gépcsoportok feszültségének, áramfelvételének mérése, ezeknek az adatoknak a továbbítása egy központi rendszerbe, informatikai kommunikáción keresztül. Itt a központi rendszer az adatokat összegzi és elemzi, majd ebből az energiahatékonyság kialakításához szükséges információkat készít. Az adatokat egy megjelentési képernyőn megjeleníti, grafikusan ábrázolja, hogy az energetikai szakértő releváns cselekvési tervet dolgozhasson ki belőle.

Az energiamérések – jogszabályban meghatározott – validált mérőkkel történnek, a tág körben elérhetők almérő órák választéka természetesen az egyszerűbb kiviteltől a csúcstechnológiáig terjed. Akár másodpercenkénti mérésre is lehetőség van,0,1–1%-os hibahatár mellett. Az almérők telepítési kötelezettsége mellett (1/2020 MEKH-rendelet) a rendszer képviselője egy olyan eszközcsomagot telepít, amely nemcsak az almérők adatgyűjtését és adattovábbítását teszi lehetővé, hanem csatlakoztathatók rá további mérési vagy vezérlési pontok, így az adott gépcsoportokból hibajelek, vészleállások és nem megfelelő működési minták is kiolvashatók. Így egy kötelező mérés mellett további hasznos információk is kinyerhetők, amelyek a költségcsökkentésben és a profitnövekedésben segíthetik a vállalkozókat. Az energiamenedzsment-rendszerek alapvető funkciója tehát a mérésadatgyűjtés, kimutatások gyűjtése, valamint ezek hozzáférhetővé tétele a cégvezetők és döntéshozók számára. Alapesetben tehát a rendszer nem avatkozik bele a monitorozott folyamatokba, csupán adatokat gyűjt róluk, és elemzi.

 

 

Ipari szintű folyamat menedzsmentrendszer kiépítése a mezőgazdaságban is

A következő szintje a folyamatmenedzselésnek az, amikor a rendszer aktívan, emberi közbelépés nélkül, automatikusan képes beavatkozni a folyamatokba, tehát a mért és tárolt adatok alapján döntést hozni. Így a beállított optimális paraméterek és határértékek alapján a monitorozórendszer korrigálni tudja a gyártást/működést, ezzel energiát és nem utolsósorban költségeket takarít meg.

A bővített EnergiaMonitoring-rendszer komplex energetikai rendszerként vagy meglévő energetikai rendszerek összefogására, felügyeletére is használható. EMS-modulja lehetővé teszi a fogyasztások egyedi kontrollját, elemzését, riportozását. A különböző költséghelyek megjeleníthetők, ezenfelül üzemcsarnokokra, termekre, helyiségekre, de akár gépekre lebontva is lehetőség van a fogyasztásmérésre. Ez pedig a valós hatékonyságnövelést szolgálja, aminek az eredménye a gazdálkodó zsebében marad. (A szerző előző lapszámunkban megjelent cikkét itt olvashatják.)

 

Kövesdi József
Okosfarm