Támogatás az ukrán gabona miatt – Jöhet az örömtánc?

Nem pont úgy szavazták meg a gabonapiaci rendkívüli támogatást, ahogy azt elképzeltük. Minden tagállam megkapja. Emellett az importtilalom szeptemberi felfüggesztéséhez is ragaszkodik Brüsszel.

100 millió euró a keleti térségnek

Az már áprilisban eldőlt, hogy az öt, Ukrajnával határos, és ezért a háborús gabonakivitelt leginkább megszenvedő kelet-európai tagállam 100 millió eurós kártérítést kaphat Brüsszeltől a piaci zavarok enyhítésére. A döntés azonban csak mostanra konkretizálódott. Eszerint Bulgáriának 9,77 millió eurót, Magyarországnak 15,93 millió eurót, Lengyelországnak 39,33 millió eurót, Romániának 29,73 millió eurót, Szlovákiának pedig 5,24 millió eurót utalnak Brüsszelből.

A döntés megerősíti: a gabonabehozatali tilalmat a kedvezményezett országoknak szeptember 15-én fel kell számolniuk. (Lásd még: Most meg 12 tagállam nyafog a tranzitmegállapodás miatt.) Egy koordinációs bizottság azonban a szárazföldi szolidaritási folyosók jobb működéséért dolgozik.

A többi állam 330 millió eurót kap

Eközben az EB a kedvezőtlen időjárás, a magas termelési költségek, valamint a piaci zavarok okán 330 millió eurós támogatást különít el a többi 22 uniós ország számára a Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetésének terhére. Az éghajlati hatásokat leginkább elszenvedő Spanyolország 81 millió eurót, Olaszország 60,5 millió eurót kap, a franciák 53,1, a németek 35,7 millió eurót tudtak kiharcolni maguknak.

Mikor jön és kinek?

A rendkívüli támogatásokat 2023. december 31-ig teljesíti Brüsszel, emellett az október közepétől érkező támogatási előlegek mindenki számára 70 százalékra emelkednek a területalapú és 85 százalékra a kettes pillérből járó pénzek esetén. A rendkívüli uniós támogatást a tagállamok 200 százalékig kiegészíthetik nemzeti forrásból, amit hamarabb is kiutalhatnak. A pénzeket közvetlenül a gazdálkodók között kell szétosztani. A tagállamoknak be kell számolniuk a végrehajtás részleteiről, azaz arról, hogy milyen kritériumok alapján kiknek fizettek támogatást.

Szeptember 15. és cukor

Úgy tűnik, az EU komolyan veszi, hogy csak szeptember 15-ig érvényes egyes termények (búza, kukorica, repce, napraforgó) stoptilalma Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Bulgáriában.

Kevésbé ismert, hogy a kelet-európai országok importtilalmi kezdeményezésére válaszul Ukrajna is cukorkiviteli tilalmat rendelt el az EU-ba – ezzel leginkább Romániát bünteti. Lengyelország és Szlovákia nettó cukorexportőrök. Bulgária 2013 óta nem termel cukorrépát, az ország ellátására az osztrák Agrana rendezkedett be, a tavalyi évet megúszták egy mérsékelt kereskedelmi deficittel. Magyarország gyártását is Agrana uralja, 2022-ben még valamivel több pénz is érkezett hozzánk a cukor exportjából, mint amennyit költöttünk rá. Románia viszont hatszor több pénzt fordított a cukor importjára (503 millió dollár), mint amennyi az exportból befolyt, és az ukrán kivitel harmada rajtuk keresztül lépett be Európába. (Lásd még: 10 éve nem látott cukorárak, egy év kell a normalizálódáshoz.)

Idén mindegyik érintett tagállam növelte a cukorrépa területét, és maga Ukrajna is. Európa a viszont a jobb időjárás miatt mintegy félmillió tonnával kevesebb (2,5 millió tonna) nyers és finomított cukor behozatalára szorul a 2023/24-es gazdasági évben.