Nemcsak a kukorica szenvedte meg a hazai klímaváltozás eddigi következményeit, idén már a napraforgó is veszteséges lehet. Sok helyen már deszikkálás nélkül mentik a menthetőt, de hosszú távon sok termelő hagyhatja el az elsivatagosodó Alföldet.
Ezt már a 200 ezres felvásárlási ár sem hozza ki jövedelmezőre…
A magyarországi napraforgótermesztés kritikus ponthoz érkezett, különösen az Alföld gyengébb adottságú területein, ahol az aszály és a hőség már nemcsak a kukorica, hanem egyre inkább a napraforgó terméseredményeit is sújtja. Már augusztus elején előrevetítették a kutatók, hogy a 2025-ös év nem ígér átlag feletti hozamokat sem kukoricából, sem napraforgóból, különösen nem az ország déli és keleti megyéiben. A csapadékhiányos időjárás, az öntözött területek korlátozott aránya és az elöregedett vízgazdálkodási rendszerek együtt súlyos terméskieséseket okozhatnak – írtuk nemrég. A Homokhátságon és Békésben több gazda kénytelen belátni: hektáronként még az 1–1,5 tonnás hozam sem biztos, és ez már a jelenlegi, 200 ezer forintos felvásárlási ár mellett sem fedezi a termelési költségeket – írja a MezőHír. Emiatt sok helyen kármentő betakarítás kezdődik, deszikkálás nélkül, akár egy héttel a vártnál korábban. A szakemberek szerint szeptember közepére világosan látszik majd, milyen mértékben gyorsul az Alföld elsivatagosodása, és nem véletlen, hogy a termelők közül többen elhagyják a térséget.
1,5 méter víz hiányzik a talajokból
A klímaváltozással érkező száraz, forró nyarak trendje idén is súlyos csapadékhiánnyal érvényesül, az elmúlt három hónapban 20-140 milliméterrel kevesebb eső jött a szokásosnál. A HungaroMet szerint a talaj felső fél méteres rétegében a terület több mint felén a hasznosítható víztartalom nincs 25% sem, a mélyebb rétegek pedig június óta szárazak. Az átlaghőmérséklet 2-4 °C-kal haladta meg a sokéves átlagot, és a következő napokban is 35-40 °C-os maximumokra kell készülni. Ez tovább súlyosbítja a mezőgazdasági és a légköri aszályt, és az erős UV-sugárzás miatt ráadásul a zöldség- és gyümölcskultúrák napégése is komoly kockázat.
Tombol a klímaválság Kelet-Európában
Hasonló a helyzet Ukrajnában és Bulgáriában is. Ukrajnában az első betakarított napraforgótáblák alig 0,5-0,6 tonna/hektár termést adtak, és hazánk egyes homokos, csapadékhiányos térségeiben is hasonló számokat várnak. Az Alföld nagyobb részén ugyan ennél jobb, de legfeljebb 2 tonna körüli hektáronkénti hozamra van kilátás. Ez messze elmarad az optimális szinttől, és sok gazdaság jövedelmezőségét kérdőjelezi meg. Bulgáriában idén 67%-kal nőtt a napraforgó vetésterülete, de az így vetett 985 ezer hektáron az előrejelzések csak 1,8-2 millió tonnával számolnak. Az alacsony hozam oka ott is a hőstressz.
Elhagyják a gazdák a térséget
A következő hetek döntőek lesznek: a napraforgó betakarítása az Alföldön augusztus végén indul, és szeptember közepére pontos képet ad a hozamokról és az ország agrárklíma-kitettségéről. Ha a mostani trendek folytatódnak, egyre több gazda kényszerül arra, hogy elhagyja a legrosszabb adottságú térségeket, ami hosszabb távon a hazai napraforgó-termelés súlypontjának átrendeződését hozhatja – írja a MezőHír.
Agrárágazat Tudástár
Elsivatagosodás – Az elsivatagosodás a klímaváltozás egyik legsúlyosabb következménye, amelyet a csapadékhiány, a magas hőmérséklet és a nem megfelelő vízgazdálkodás együttesen idéz elő. Magyarországon leginkább az Alföldet fenyegeti, ahol a talajvíz mélyre süllyedt, és a hasznosítható víztartalom kritikus szint alá esett. Ez nemcsak a kukorica, hanem egyre inkább a napraforgó hozamait is veszélyezteti, sok helyen hektáronként 1–1,5 tonnára csökkentve a termést. Az elsivatagosodás miatt gazdák ezrei kényszerülhetnek a termelés felhagyására vagy áthelyezésére, ami hosszú távon a magyar agrárium szerkezetét is átalakíthatja.
