25 éve nem termett annyi burgonya Németországban, mint idén, és itthon is nőtt valamelyest a termőterület. Csakhogy a jövedelmezőség kiábrándító a mezőgazdaságban: nyár elején itthon, most a németeknél zuhant be a termelői ár.
A kettős hajtóerő sem hoz pénzt
Németországban negyedszázados csúcshoz közelít a burgonyatermelés: 2025-ben várhatóan 13,4 millió tonna krumplit takarítanak be, ami 5,3%-kal több a tavalyinál, és 17%-kal meghaladja az ötéves átlagot. A hajtóerő – írja a MezőHír – kettős: a vetésterület 6,7%-kal nőtt, elérve a 300 ezer hektárt, miközben a hozamok is kiugróak, hektáronként átlagosan 44 tonnával. Hasonló szintet utoljára 2000-ben láttunk. A bőséges kínálat viszont lenyomja az árakat: a 38. héten az étkezési burgonya termelői átlagára 14,9 euró volt mázsánként (azaz ~58 forint kilogrammonként), a tartományok között 10–24 euró/100 kg sávban szóródva. Bajorországban ennél is alacsonyabb, átlagosan 12,5 euró/100 kg (~49 Ft/kg) árat fizettek – ilyen gyenge szint utoljára 2021 őszén fordult elő. A bolti árak is engedtek: júliusban átlagosan ötödével voltak alacsonyabbak az előző évhez képest. A túlkínálat miatt egyre több étkezési és ipari burgonya kerül takarmányba vagy biogázüzemekbe, és a piaci elemzők a következő hetekre sem számítanak érdemi felpattanásra.
Számos oka van a hazai zsugorodásnak
Magyarországon ezzel párhuzamosan a termelési bázis zsugorodása a fő kép. Az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács szerint 2025-ben 300–400 hektáros vetésterület-bővülés történt, így az 5700–5800 (a KSH adatai szerint összesen 6400) hektár körül alakul. A hosszabb távú trend kedvezőtlen. Tíz éve még 450 ezer tonna felett volt a hazai kibocsátás, az utóbbi években viszont alig éri el a negyedmillió tonnát (2022: ~200 ezer tonna, 2023: ~210 ezer tonna, 2024: ~234 ezer tonna). A hozamok ugyan óvatosan kúsznak felfelé, de nem ellensúlyozzák a területvesztést: a tavalyi közel 26 tonna/hektár országos átlag az elmúlt öt évhez mérten kedvező, de 2011-ben és 2014-ben is 25,5 tonna felett arattak a gazdaságok. Ráadásul 2024-ben a szélsőséges időjárás minőségi problémákat okozott: több gazdaságnál a termés fele nem minősült étkezési burgonyának. Ebben számos ok közrejátszik – lásd interjúnkat a burgonyaszövetség elnökével!
Fegyelem, elemzés a kiút
Az árak itthon sem kárpótolják a termelőket. Nyár elején például a Budapesti Nagybani Piacon a tárolási burgonya átlagosan 275 Ft/kg, az újburgonya 305 Ft/kg termelői áron forgott – mindkettő 39%-kal alacsonyabb volt, mint tavaly olyankor. A magyar gazdák tehát gyakran nem jutnak jó árhoz: a visszaeső belföldi termőterület, a hektikusan javuló, de minőségi kockázatokkal terhelt hozamok és a külső (német, lengyel, francia) túlkínálati nyomás együtt tartja alacsonyan a felvásárlási árakat. A német 50–60 forintos kilogrammonkénti árszinthez közelítő magyar termelői árak mellett sok gazdaság csak szoros költségfegyelemmel, illetve termesztés-technológiai fejlesztésekkel, továbbá hatékony piacelemzéssel tud jövedelmező lenni elérni. A feldolgozás vagy alternatív értékesítés (chips-, hasábburgonya-, püréipar, illetve takarmány/biogáz) időszakos felpörgése enyhíthet ugyan a piaci sokkon, de a fő árképző tényező rövid távon az európai kínálati tömeg marad.
Agrárágazat Tudástár: burgonya termelői ár – A német mezőgazdaság 25 éves rekordburgonya-termést vár, 13,4 millió tonnát 44 t/ha átlaggal, ami drasztikusan lenyomta a termelői árakat (49–58 Ft/kg). Magyarországon a termőterület bővült, de a kibocsátás hosszú távon zsugorodik, a hazai árak 39%-kal maradtak el a tavalyitól.
