Figyelem, változik a nitrátérzékeny területek szabályozása

Méghozzá július 30-tól módosultak a nitrátérzékeny területeken betartandó Helyes mezőgazdasági gyakorlat (HMgY) előírásai a mezőgazdaságban.

Betakarítás után

Az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet módosítása több ponton is könnyítést, illetve pontosítást hoz a gazdálkodók számára. A friss szabályozás egyértelműsíti, hogy betakarítást követően, a szármaradványok lebomlásának elősegítése céljából nitrogéntartalmú műtrágya akkor is kijuttatható, ha a következő növény vetésére csak tavasszal kerül sor. Ezzel a módosítás elismeri a szárbontás és a pentozán hatás kivédésének szakmai jelentőségét, még akkor is, ha hosszabb vetésváltási periódus áll fenn.

Emelkedő nitrogéndózis-határok kilenc kultúrában

A rendeletmódosítás a korszerű, nagy terméspotenciállal rendelkező fajták tápanyagigényére is reagál. A HUN-REN ATK Talajtani Kutatóintézetének többéves szántóföldi és kisparcellás kísérletei alapján kilenc fő szántóföldi növény – őszi búza, kukorica, cirok, napraforgó, repce, cukorrépa, tavaszi és őszi árpa, valamint silókukorica – esetében lehetőség nyílik a kijuttatható nitrogén hatóanyag-dózis növelésére. A vizsgálatok szerint ezek a dózisemelések nem jelentenek veszélyt a felszíni és felszín alatti vizek minőségére.

Csökkenő adminisztratív terhek

A módosítás egyik fontos eleme az adminisztrációs könnyítés – jelentette a Nébih. A nitrátjelentéshez kapcsolódó nyilvántartást a termelők immár kizárólag a Nébih elektronikus gazdálkodási napló (eGN) rendszerén keresztül vezetik. Ennek eredményeként megszűnik a papíralapú adattárolási kötelezettség, így a gazdálkodóknak nem kell a dokumentumokat öt éven át fizikailag is megőrizniük.

(Forrás: Nébih)