Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közös előrejelzése szerint az állati eredetű élelmiszerek globális termelése – beleértve a halászatot is – 14%-kal nő a következő évtizedben. A kereslet főként a közepes jövedelmű országokban emelkedik, de a legnagyobb fogyasztás továbbra is a fejlett régiókban marad.
Növekvő fogyasztás és kereslet
A hús, a tejtermékek és a hal iránti kereslet 2034-ig várhatóan 14%-kal nő. A legnagyobb ütemű növekedés a közepes jövedelmű országokban várható, ahol a népesség és az életszínvonal is egyaránt emelkedik. A fogyasztás bővülését fele részben a népességnövekedés, fele részben pedig az egy főre jutó fogyasztás növekedése hajtja. Az alacsony jövedelmű régiókban az egy főre jutó fogyasztás nem változik számottevően, de a teljes fogyasztás a népességgyarapodás révén így is nő.
Termelésnövekedés technológiával
A kibocsátásbővülés egyik legfontosabb motorja a termelékenység javulása: egyre több húst állítanak elő egy állatból, miközben nő az egy hektárra eső kibocsátás is. Ebben szerepet játszik a genetikai előrehaladás, a fejlett tartástechnológia, valamint a takarmányozás optimalizálása. A takarmányköltségek csökkenése, illetve a 2025-re prognosztizált rekord gabonatermés szintén hozzájárulhat a jövőbeli hatékonysághoz.
Regionális eltolódások a termelésben
A növekedés motorjai egyértelműen a feltörekvő régiók: az ázsiai–csendes-óceáni térség, Afrika és Dél-Ázsia. Ezekben az országokban várhatóan nő az állattenyésztés mezőgazdasági termelésen belüli aránya, míg a fejlett országokban csökkenő súlyra lehet számítani. A baromfihús különösen dinamikusan fejlődő szegmens, mivel olcsón előállítható, és gyors választ ad a növekvő keresletre.
A szállítási igény is nő
A következő évtizedben a fogyasztott kalóriák 22%-a már importból származik majd. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszer-előállítás és -fogyasztás közötti távolság nő, ami az ellátási láncok nemzetközi összehangolását és az együttműködés erősítését teszi szükségessé.
Környezeti szempontok: kevesebb kibocsátás kilogrammonként
Az állattenyésztésből származó globális üvegházhatású gázkibocsátás 6%-kal nőhet, ami elmarad a termelés bővülésének ütemétől. A fajlagos emisszió tehát csökken. A szakértők szerint, ha a jelenleg elérhető alacsony kibocsátású technológiákat széles körben alkalmaznák, akár 15%-os termelékenységnövekedés mellett is elérhető lenne 7%-os kibocsátáscsökkentés.
