Egy német sertéstelepen megemelkedett az állatok elhullása. Az állattartó megfigyelése szerint ezt megelőzte, hogy a malacok színe elvesztette a természetes rózsaszín árnyalatát, világosodott, illetve fekete ürüléket talált a trágyában, ami belső vérzésre utalt.
Hirtelen megnövekedett az elhullás
A telepen és az állatokban nem találtak semmilyen kórokozót. A vizsgálat megállapította, hogy a kiváltó ok a rossz etetési technológia volt, amitől gyomorfekélyt kaptak az állatok.
A 2500 malacot nevelő telepen több évig nem volt gond, a hízóállomány jól fejlődött, a leadások rendben, megfelelő egészséggel és súlyban történtek. Antibiotikumot csak kivételes esetekben és többnyire csak egyedi betegségek esetén alkalmaztak.
Az utóbbi időben megemelkedett az elhullás, az állatok rosszul fejlődtek, a színük „sápadt” volt, az állomány egy része fekete bélsárt ürített. Amikor a veszteség meghaladta a 10 százalékot, kivizsgálták az esetet.
Emésztőszervi fertőzés vagy gyomorfekély?
A legárulkodóbb jel a fekete széklet volt, ami arra utal, hogy vér van a gyomorban vagy a vékonybélben. Ez emésztőszervi fertőzésre vagy gyomorfekélyre utal. A szakemberek először a Lawsonia intracellularis a proliferatív enteropathia (PE) kórokozójára gondoltak. A sertésekben általában ileitisnek nevezik ezt az emésztőszervi fertőző betegséget, tünetei: hasmenés, gyenge növekedési mutatók és esetenként hirtelen elhullás.
Az elhullott állatok közül párat vizsgálatra küldtek. A boncolás során megállapították, hogy a sertések gyomra telített volt vérrel. A gyomor nyelőcsőtáji részén, a nyálkahártyán különböző méretű és határú kerekded vagy ovális alakú kimaródásokat, illetve fekélyes részeket találtak.
A sertés bármely életszakaszában alakulhat ki gyomorfekély
A sertések gyomorfekélye közel 100 éve ismert, igaz az első orvosi leírás az 1950-es évek elejéről származik. Az állatok kedvezőtlen tartási- és takarmányozási körülményei esetén gyakori az előfordulása, jelentős gazdasági veszteséget is okozhat az állattartóknál.
Az elmúlt években megfigyelték, hogy a sertésállományoknál a gyomornyálkahártya elváltozásai jelentősen mértékben megnövekedett. Alapvetően minden korcsoportot érinthet a gyomorfekély (beleértve a szopós malacokat is).
A sertéseknél a gyomorfekélyek kialakulásában a helytelen etetési és/vagy tartást technológiának van nagy szerepe. Amennyiben a takarmány szemcsemérete túl kicsi, a gyomortartalom híg lesz. Ennek a következménye, hogy a gyomor bemeneti területén a nyálkahártya túlzott savasodása miatt irritáció lép fel, ami végül gyomorfekélyhez vezethet.
Jelen esetben az állattartó gyorsan tért át a malactakarmányról (indító) a megszokott standard takarmányozásra. A következő turnusban már fokozatosan váltott a takarmányozási fázisok között, és az állatok normálisan fejlődtek, a gyomorfekély tünetei nem jelentkeztek.
Forrás: agrarheute
