Európa még mindig a legnagyobb ökotermék-fogyasztó az USA után, és hazánk tavaly felzárkózott az öko területnagysági rangsor 25. helyére. A bio és öko termékek piaca a jelek szerint válságálló, a legtöbb országban nő a fogyasztás, sőt, maga a tevékenység alkalmasint kiemelkedően jövedelmező.
Világszerte növekedés, hazánk felzárkózik
Az ökogazdálkodás globális fejlődéséről szóló legfrissebb statisztikai adatok szerint világszerte az öko terület közel 99 millió hektárra bővült, míg Európa továbbra is az öko termékek második legnagyobb piaca az Egyesült Államok után, 46,5 milliárd eurós forgalmával. Magyarország az öko területek világrangsorának 25. helyén szerepel bő 320 hektárral – hangzott el az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) szervezésében lezajlott minapi konferencián.
Az Európai Unió ökológiai művelésű területei is stabilan tovább növekedtek 2023-ban, elérve a 17,7 millió hektárt, ami a teljes mezőgazdasági terület 11%-a. Spanyolország átvette a vezető szerepet Franciaországtól a legnagyobb öko területméret tekintetében, 3 millió hektárral, a bio tanúsított feldolgozók számában szintén Olaszország, az importőrök tekintetében Németország vezet. Globálisan az Egyesült Államok 59 milliárd eurós piaca után az Európai Unió a második legnagyobb egységes biotermék piac a világon, 46,5 milliárd eurós éves forgalommal. 2023-ban az európai piac mutatta a legerősebb növekedést az öko termékek forgalmát tekintve a világon. Az Európai Unió piaca a 2022-es, többtényezős megtorpanás (orosz háború, emelkedő energiaárak, növekvő megélhetési költségek és infláció) után 2023-ban 3%-kal növekedett. A biotermékek iránti kereslet megújulását jelzi, mely várhatóan 2024-ben is folytatódik.
Az elmúlt évtizedben (2014-2023) a bio élelmiszerek kiskereskedelmi forgalmának értéke és a fejenkénti költés mértéke is megduplázódott. Egyes bioélelmiszer-termékek piaci részesedése kiemelkedően magas (bio tojás, zöldségek és gyümölcsök).
Biztató kezdeményezések
Magyarországon 2023-ban a 320 ezer hektáron csaknem 6 ezer termelő gazdálkodott minősített ökológiai rendszerben, ezzel a mezőgazdasági területeink 6,4%-a volt ökológiai művelésben. Az országok világrangsorában a 25. legnagyobb öko területtel és a 33. legmagasabb öko részaránnyal rendelkezünk, bekerülve így a globális mezőny első negyedébe. – A régió legtöbb országában nőtt az öko művelésű területek részaránya, a területalapú támogatások mellett kiemelt hangsúlyt kap az ökológiai élelmiszer-előállítás és a belföldi piacok fejlesztése. A fogyasztói edukációval párhuzamosan több biztató kezdeményezést is láttunk a biotermékek felhasználási arányának növelésére a közétkeztetésben. A szakpolitikai jó gyakorlatok és eredmények megosztása mellett a szekció célja a nemzetközi közönség figyelmének ráirányítása a régióra, ami az export kereskedelem fellendítését is szolgálja – összegezte Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője, az IFOAM Organics Europe alelnöke.
Mennyire jövedelmező?
Az ÖMKi tavaly jelentette be, hogy új agrárgazdasági kutatást indít: először mérik fel országosan, reprezentatív kutatással az ökológiai gazdálkodás ágazati jövedelmezőségét. Akik önkéntes adatközléssel segítik a kutatás eredményességét, visszacsatolásként hasznos képet kaphatnak saját üzemi működésükről. Értékelhetik gazdasági teljesítményüket, felismerhetik erősségeiket és a fejlesztendő területeket, reprezentatív adatokkal tudják majd összevetni gazdaságuk ágazati teljesítőképességét. A hiánypótló kutatás az ökológiai növénytermesztésre vagy állattartásra átállni szándékozó gazdáknak is hasznos támpontokat adhat a jövőben.
Az ágazat jövedelmezősége a terület- és fogyasztásnövekedést látva aligha kérdéses. A konkrét példák pedig meggyőzőek, ösztönzőek és hasznosak. Januárban például a Talajmegújító Gazdák Egyesületének (TMG) REAG konferenciáján a hazai ökológiai kertészet egyik ismert alakja, Őry Barnabás vállalkozása kapcsán azt ismertette, hogyan lehet már egy 1000-200 négyzetméteres kertben impozáns jövedelmet produkálni néhány év alatt, alacsony befektetési költség mellett. Előadásából az is kiderült, a hiteles öko zöldségtermesztést keresleti piac jellemzi: nagyobb a vásárlói igény, mint az így termelt árumennyiség. (Interjúnkat az előadóval lásd az Agrárágazat áprilisi számában!)
A német piac is növekszik
Nemrég a Biofach ipari szakkiállításon is figyelemre méltó információk hangzottak el a német piacról. Németországban körülbelül minden hetedik gazdaság biogazdálkodást folytat, tavaly az ö területek aránya 0,4%-kal nőtt, és a forgalmazás erőteljesebben bővült, mint korábban: 5%-kal. S ez már nem az áremelkedések, hanem a mennyiségi növekedésből eredt. Noha az orosz háború, a klímaválságos időjárás, az energiaárak mind a mezőgazdaságra, mind a lakossági fogyasztásra kedvezőtlenül hatnak, a fogyasztók ragaszkodnak a bióhoz. Olyannyira, hogy a német mezőgazdaság most arra törekszik, a növekvő öko importot belföldi áruval váltsa fel.
