A repce Európa egyik legfontosabb olajnövénye. Magas hozamot, stabil keresletet és értékes melléktermékeket biztosít. Csak sajnos majdnem ugyanúgy érzékeny az aszályra és a hőségre, ráadásul nagy a műtrágya- és növényvédőszer-igénye, mint egyes kapásnövények. A klímaváltozás és a növekvő inputköltségek miatt egyre több gazdálkodó keresi a vetésforgó diverzifikálásának lehetőségeit, amelyek ellenállóbbá tehetik a termesztést. A Knowing Climate EU-projekt ennek keretében vizsgálja a repce alternatíváit.
Szójabab – nitrogénmegkötő előnyökkel
A szójabab a gümőbaktériumok révén nitrogént köt meg, ezáltal javítja a talaj termékenységét, mély gyökerei pedig annak szerkezetét. Bár virágzás idején érzékeny az aszályra, a rendszeres csapadék biztosítása mellett jó hozamokat adhat. A globális felmelegedés miatt a hűvösebb régiók – itthon például Dél-Bács, de főként Somogy, Baranya, Győr-Moson-Sopron megye – is alkalmasak a termesztésére. Előnye továbbá, hogy alacsony inputanyag-igényű, Európában éhes keresleti piaca van, és az EU-s támogatással általában alacsony (1,5 t/ha) hozamnál is már jövedelmező.
Napraforgó – szárazságtűrő, de fajtahiányos
A napraforgó mély gyökérrendszere révén hatékonyan használja a vizet, és jobban bírja a hőséget és a nyári szárazságot, mint a repce. Könnyen gondozható, homokos talajokon is termeszthető. Kihívást jelent azonban a regionálisan adaptált fajták hiánya és a feldolgozóipari infrastruktúra szűkössége.
Kender – talajbarát és ökológiai előnyökkel
A kender mély karógyökerei javítják a talaj szerkezetét, sűrű lombkoronája elnyomja a gyomokat. Kevés inputot igényel, ezért ideális ökológiai gazdálkodásban és talajregenerációban. Magjából omega-3 zsírsavakban gazdag olaj sajtolható, a visszamaradó pogácsa pedig értékes fehérjetakarmány. Terjedését egyes országokban jogi és más adminisztratív szabályok korlátozzák. Nálunk sajnos az utóbbi évtizedekben leépült/megszűnt a feldolgozóipar jelentős része, így egyelőre szűk, bár jövedelmező az értékesítési lehetőség.
Camelina – alacsony ráfordítással, rövid tenyészidővel
A camelina (más néven sárgarepce vagy magvas gomborka) jól alkalmazkodik a hideghez, aszályhoz és gyenge talajokhoz. Rövid, 100–120 napos tenyészideje miatt másodvetésként is kiváló. Agrotechnológiai előnyei közt van a kevés növényvédőszer-igény, alacsony inputköltség. Továbbá ez is jó elővetemény gabonák és hüvelyesek számára. Egyes fajtáira jellemző a magas (35–45%) olajtartalom, ami ráadásul omega-3 zsírsavakban gazdag olaj, emellett a sajtolás után visszamaradó pogácsa fehérjedús takarmány. Fontos az is, hogy mézelő növény, kedvező a beporzóknak, és házikerti és dísznövényként is eladható.
Agrárágazat Tudástár
Camelina – más néven sárgarepce vagy magvas gomborka; rendkívül ellenálló olajnövény, amely rövid tenyészidejével, alacsony inputigényével és magas omega-3 zsírsavtartalmú olajával ideális alternatíva lehet a repce helyett. A sajtolás után visszamaradó pogácsa fehérjedús takarmányként hasznosítható, miközben mézelő növényként a beporzókat is segíti.
