Olajosmag- és növényiolaj-külkereskedelmünk év végi helyzetképe

Agrár-külkereskedelmünk továbbra is jelentős többleteket mutat. A 10 havi agrár-külkereskedelemi helyzetkép szerint a külkereskedelmi forgalom összességben 29%-os bővülést produkált. Ezen belül az export 24, az import pedig 36%-kal nőtt. Az év végére várható, újabb rekordnak ígérkező kiviteli teljesítmény többlete azonban nem az exportmennyiség bővülésének, hanem alapvetően az elszabaduló világpiaci élelmiszeráraknak tulajdonítható, amihez az olajosmag-export és étolajkivitel, illetve -behozatal is jelentős többletekkel járult hozzá.

Mint ismeretes, a 2022. évi súlyos aszály a szántóföldi kultúrák zömét rosszul érintette. Nemcsak a kukorica szenvedte meg a drámai csapadékhiányt, hanem az olajos növények zöme is drasztikus terméscsökkenéssel reagált a hőhullámokkal tarkított tartós szárazságra. Az aszály jószerivel kettéosztotta az országot. Míg a Dunántúlon viszonylag elviselhetőbb éghajlati körülmények között fejlődhettek a szántóföldi kultúrák, addig a Dunától keletre, kiváltképp a Nagyalföldön, annak is leginkább a déli régiójában drámai csapadékhiány pusztította a termést. Majd egymillió hektáron nem vagy csak a töredéke termett az előző évi termésmennyiségnek. Az aszálykár anyagi következményeiről ugyan ma még megoszlanak a vélemények, de az aszállyal kevésbé érintett búzából is mintegy 20%-kal termett kevesebb, a kukorica esetében pedig az előző évi termésmennyiségnek alig a 36,7%-át tudták a gazdák betakarítani, így összességében mindössze 2,4 millió tonna kukorica került a magtárakba, ami nem fedezi az ország éves gabonaszükségletét. Napraforgóból is bő egyharmaddal termett kevesebb az előző évi szintnél, de a repcetermés csökkenése is megközelített a 40%-ot. Ehhez képest a szójabab üde színfoltnak tűnhet, hiszen ennél a kultúránál a terméscsökkenés még a 20%-ot sem érte el.

A termelési eredmények még ilyen éghajlati anomáliák közepette sem függetlenek a termőterület alakulásától, méreteitől. A NAK a repcéről ilyen megbontású adatokat nem közölt. Ezzel szemben a 2022-es év alakulásáról és az aszály okozta pusztításról a 2023-as vetési szándékok megvalósulása kapcsán meglehetősen ellentmondásos értékelést adott. Az utóbbi öt év átlagához képest viszont a 2022-es termésmennyiség 51,2%-on áll, tehát alig több mint a felét adja az ötévi átlagnak. Ez a keserű termelési tapasztalat csapódik le a 2023-as repce-termőterületi vetési szándékokban. A NAK helyzetjelentésében mindössze 186 132 hektárról szólnak az összesített vetési szándékjelentések, amiből 97%-os realizálás mellett 181 298 hektárt vetettek el ténylegesen a repcekultúra „kemény magját” képező gazdaságok. A 2022-es esztendőben történtek tehát igencsak befolyásolták a 2023-as repceterület alakulását. A vártnál lényegesen alacsonyabb 2022-es termésátlag az egekbe szökő műtrágyaárak mellett és a jövőbeli védekezési lehetőségek elégtelen színvonala vezetett a repce vetésterületének drasztikus csökkenéséhez (2019-ben a repceterület még meghaladta a 300 ezer hektárt).

Mi okozhatta a repcemagexportunk német piaci térvesztését?

Mi állhat a Németországba irányuló repceexportunk csökkenésének a hátterében? Reális opciónak tűnne, ha a dízelbotránnyal magyaráznánk a német importigény csökkenését. A képlet azonban nem ilyen egyszerű. A német repcetermés ugyanis az utóbbi években jó színvonalon állandósult. Ezzel szemben a magyar kínálat, elsősorban a száraz telek, a csapadékszegény, aszályos tavaszok és az évről évre csökkenő vetésterület következményeként negatív spirálba került. Az utóbbi három évben mintegy 300 ezer tonnával csökkent a magyar repceproduktum, azaz 1 millió tonnáról közel 700 ezer tonnára esett vissza a betakarított mennyiség. Nemcsak az aszály, hanem fokozódó növényvédelmi problémák is meghúzódhatnak a gyengébb termésátlagok mögött. Az EU Brüsszeli Bizottsága ugyanis tiltólistára helyezett jó néhány hatékony rovarölő szert. A helyettesítő növényvédő szerek viszont amellett, hogy megdrágítják a termelést és növelik a termelési költségeket, gyengébb hatásfokuk következtében rontják a védekezés eredményességét is.

Repceexportunk fő piaci struktúrájában Németország, Ausztria, Románia, Csehország, Horvátország, Hollandia, Lengyelország, Szlovákia vitte eleddig a prímet.

Jóllehet a német piacra menő repceexportunk az utóbbi években csökkent, de ennek a piacvesztésnek a hátterében nem a piac felvevőképességének a gyengülése, hanem sokkal inkább a magyar kínálat elégtelensége húzódik meg. Németország ugyanis 2019 és 2021 között az EU-n belüli piacokra ebben a három évben 371,8, 221,1 és 463,7 ezer tonna repcét még exportált is.

A betakarított terület méretének alakulása is tanulságokkal szolgál! Látva ugyanis a NAK-jelentésben jelzett 181 ezer hektáros 2023. évi vetésterületet, bizton állítható, hogy a német piacot célzó kínálatunk 2023-ban tovább csökken.

Olajosmag-exportunk alakulása

Az 01–10. havi külkereskedelmi adatokból arra következtethetünk, hogy az összevont olajosmag-exportunk a szerénynek nem mondható (24%-os) általános exportbővülés ütemét jócskán meghaladja. Mindamellett, hogy az exportmennyiség a szintenmaradás-közeli állapotot mutatja, az exportárbevétel ennél a termékkörnél közel 30%-kal nőtt. A 2021. évi 492,1 millió eurós 1–10. havi kiviteli érték 2022 októberének végére, 147 millió euróval bővülve, közel 640 millió euróra emelkedett. Olajosmag-exportunk fő piacának 2022. 01–10. havában is Németország bizonyult, ahova az időarányos kivitelünk 32%-a került. A németeket az osztrák piac követte, 26%-os piaci részaránnyal, így e két frekventált olajosmag-felvevő piacunk az időarányos olajosmag-kivitelünk majd 60%-át kötötte le. A részletekről a vonatkozó táblázatból informálódhatunk. Áttekintve az exportpiaci körképet a legjelentősebb növekmény, 73%-kal a német piachoz kötődik.

A németeket a horvát piac bő másfélszeres bővülése, majd a cseh piac 39%-os növekedése, valamint az osztrák és a holland piac mintegy 30%-os növekménye követi. Visszaesés csak a román és az olasz piacot jellemezte, de ez a zsugorodás a lendületesen fejlődő említett piacaink értékéből és pozitív hozadékából semmi sem vont le.

Olajosmag-importunk főbb jellemzői

Olajosmag-importunk figyelemre méltó nagyságrendet ért el. A behozott mennyiség közel 90%-kal nőtt, miközben az importérték megduplázódott. Összevetve az export- és importértékeket, arra a megállapításra juthatunk, hogy olajosmag-külkereskedelem tekintetében a 2022-es év 01–10. havában ebben a termékkörben nettó importőrökké váltunk. Az importforrások adatait elemezve nemcsak aszály sújtotta mezőgazdaságunk szomorú helyzetét tükröző következtetésekre, hanem a szomszédságunkban zajló háború negatív következményeit is mutató felismerésre is juthatunk. Míg a szójababimportunk 76,5%-kal, a repceimportunk pedig 51,8%-kal bővült, addig a napraforgómag-behozatalunk az előző évi szinthez képest bőven megháromszorozódott. Ez utóbbi termék kapcsán érdemes rátekinteni az importforrások szerkezetére (lásd a vonatkozó táblázat adatait).

A megduplázódó olajosmag-importon belül a teljes import 84%-át az ukrajnai import képezi, mégpedig oly módon, hogy az előző év azonos időszakához képest mért behozatal 13,5-szeresére duzzadt. Emellett közel megháromszorozódó import jellemezte az olasz piaci olajosmag-importot, és megduplázódó mennyiség fémjelezte a szlovák és a holland behozatalt is.

Szója, repce, napraforgó

Maradva az exportfolyamatok értékelésénél érdemes a részletekbe is némiképp elmerülve kitérni a szójabab, a repce- és a napraforgómag exportpiaci helyzetének alakulására. A szójababexportunkból származó árbevétel közel 60%-kal bővült a két időpont között, miközben az exportmennyiség „csupán” 29%-kal nőtt. A legjelentősebb szójababvásárlónknak 2022-ben is Ausztria bizonyult a maga 42%-os piaci részarányával. Az összességében kivitt 99,4 ezer tonna szójababból 39,3 ezer tonnát az osztrákok vásárolták fel. Az osztrákokat a németek követték 19%-os piaci részaránnyal. A harmadik legjelentősebb piacot a csehek, a negyediket a románok, az ötödiket pedig az olaszok adták. Az első öt legjelentősebb vásárlónk uralta az időarányos szójababexportunk 87%-át.

A repcemagexportunk a már jelzett drasztikus terméscsökkenés következtében inkább szinten maradt, mint bővült, amit a 100,6-es index fémjelez. A repce világpiaci árának megugrása következtében az exportárbevétel 94 millió eurós többletet mutatva mintegy 43%-kal nőtt, a 2021. évi időarányos exportként jegyzett 219,8 millió eurós bázisszinthez képest a 2022-es 01–10. havi árbevétel 313,9 millió euróra bővült.

A repceexportunk fő piacát most is a német piac adta, ahonnan a kiviteli érték 45%-a származott, és ahová a 412,5 ezer tonnás exportmennyiség közel 44%-a került. A németek mögött a második legjelentősebb repcefelvevő piacunknak Ausztria bizonyult, ahova az export 33%-a került. Így a német és az osztrák piac uralta a repceexportunk közel 80%-át. Számottevő piacnak mondható e tekintetben még a cseh, a holland, a román és a horvát is. A napraforgó-állomány is kárvallottjává vált a tavalyi évi aszálynak, hiszen a termésmennyiség, szemben az előző évi 1,7 millió tonnás nagyságrenddel, még az 1,1 millió tonnát is alig érte el. Ennek következtében az exportmennyiség közel 20%-kal csökkent, miközben az exportárbevétel 15,7%-kal bővülve 171,7 millió euróról 198,6 millió euróra nőtt.

A napraforgómag-exportunk 15,7%-os növekménye alapvetően a három legjelentősebb exportpiacunk keresletének bővülésén nyugszik. A német, a cseh és az osztrák piac igényelte ugyanis az időarányos export közel felét, pontosabban 49,7%-át. A német piaci exportunk megháromszorozódása, valamint a cseh és osztrák kivitelünk 40% fölötti bővülése adta a gerincét a napraforgó exportbővülésének.

Bár a kiemelt három legjelentősebb olajosmag-termékünkhöz nem fogható tételt képviselnek az egyéb olajosmag-termékek, de növekedési erély tekintetében mégis szót érdemelnek, hiszen az exportjuk 480 ezer euróról 2,1 millió euróra emelkedve több mint négyszeres bővülést mutat.

Feldolgozott termékek külkereskedelmének alakulása

Az állati és növényi zsír, olajtermékek exportjából 645,7 ezer tonnás bázisról 672,5 ezer tonnára bővülő exportmennyiség mellett 658,5-ről 1017,3 millió euróra növekvő export származott, ami 54%-os exportbővülést takar. Ezzel szemben az import ugyan 78,7%-os emelkedést mutat, de összességében 305,8 millió euróról 546,6 millió euróra bővülve az exporthoz képest csak annak alig több mint a felét (53,7%-át) teszi ki. Némi részlettel is szolgálva az exportunk összetételében meghatározó feldolgozott termékek kivitelének alakulásáról a vonatkozó táblázat ad támpontot. Jóllehet a 2022. évi napraforgótermés is magán viselte az aszály jegyeit, a napraforgóolaj-kivitel még az összevont növényiolaj-exportunk 54%-os növekedési erélyén is túltett, hiszen a január és október közötti tíz hónapban a napraforgóolaj-export 64,4%-kal bővült. Ugyancsak jelentős, mintegy 43,5%-os piacbővülés zajlott a szójaolaj piacán is. Ezzel szemben a repceolajexport alig 9%-kal bővült.

Összegezve az elmondottakat megállapítható, hogy az olajosmag-export és a növényi olaj és zsír termékek kivitele dinamikusan, mintegy 44%-kal bővült a 2022. januártól októberig tartó 10 hónapban.

Összeállította: Szabó Jenő