fbpx

Az esőztető öntözés jobb is lehet, mint az eső!

Írta: Agrárágazat-2022/12. lapszám cikke - 2022 december 03.

Az öntözés az utóbbi néhány évben folyamatos, növekvő mértékben bővül. Uniós forrásokra alapozva egyre több öntözőtelep épül, és közben a meglévők rekonstrukciója is ütemesen zajlik.

A napokban készült el az Öntözési Mintafarm Program esőztető öntözőtelepe Mezőhegyesen, ahol a legmodernebb technológiával felszerelt lineárok és körforgók mintegy 5200 ha-on adnak lehetőséget kiváló minőségű esőztető öntözésre. A Mezőhegyesi Ménesbirtok és Tangazdaság évi mintegy 2450 ha-os hibridkukorica-termesztési felületén elengedhetetlen a jól szervezett esőztető öntözés és az azt szervező-kiszolgáló modern öntözésirányítás.

Sokszor felmerül a kérdés, különösen öntözésben még nem járatos partnereknél, hogy milyen öntözési módot, milyen technológiát, kijuttatási eszközt válasszanak egy adott táblára? Van-e az esőztető öntözésnek létjogosultsága, helye a víztakarékos, akár földfelszíni, akár föld alatti csepegtető megoldások mellett?

Ha csak a víztakarékosság szempontjából vizsgáljuk a kérdést, könnyen a mikroöntözés mellé tehetnénk le voksunkat. De lássunk néhány gondolatot, mik lehetnek a legfontosabb szempontjaink, amik alapján megfontolhatjuk, hogyan is öntözzünk!

Sok szempontot kell valamennyi öntözési módnál figyelembe vennünk!

Fizikai adottságok

Például a tábla alakja, mérete, domborzati adottságai. Továbbá a vízbeszerzés lehetősége mellett gondolni kell a talaj adottságaira, a kiöntözött víz hasznosulására is, hiszen nem mindegy, hogy laza, a vizet könnyen befogadó, humuszos talajon öntözünk, vagy éppen agyagos, kötött területen végezzük a vízpótlást.

A kiöntözés körülményei – ezekkel jelentősen befolyásolhatjuk a víz hasznosulását!

Éjszaka vagy a reggeli, késő délutáni órákban végzett öntözésnél jelentősen csökken a párolgásból eredő vízveszteség az esőztető kijuttatási módoknál. A jól megválasztott aktív szórófejek közepes cseppméretű fúvókáival az öntözés jobb is lehet, mint az eső!

Az önjáró esőztető center pivotokkal megválaszthatjuk a vízadagot és a kijuttatás időpontját, a szórófejválasztással a cseppméretet, és talajkímélő módon öntözhetünk. Többszöri, kisebb vízadag alkalmazásával elkerülhető a nem kívánt megfolyás és a talajtömörödés is.

A vízpótló öntözés vízadagja 15–40 mm lehet, a kultúrától és a kijuttatás módjától függően

Az sem mindegy milyen céllal öntözünk!

Kelesztő öntözésnél célunk a teljes tábla mielőbbi, egyöntetű, 8–12 mm-es vízadaggal történő beöntözése annak érdekében, hogy a talaj felső, magágykészítéssel is kiszárított rétegét legalább a vetésmélység alá biztonsággal átnedvesítsük.

Vízpótló öntözésről akkor beszélünk, ha a talaj vízkészletének akár vetés előtti feltöltését végezzük, vagy már a kikelt, fejlődő növényállomány által felhasznált és természetes csapadékkal nem pótolt vízkészletet töltjük vissza. Vízadagja a kijuttatás módjától és sok-sok más szakmai megfontolástól függően 15–40 mm között lehet. Az egyik legfontosabb szempont a talaj túltelítettségének elkerülése, hiszen a túlöntözés éppen úgy termésdepresszióhoz vezet, mint a felvehető nedvesség hiánya.

Párolgási veszteség? Akár hasznosulhat is!

Bár az esőztető öntözésnél sokszor hátrányként értékeljük az akár 20%-ot is elérő párolgási veszteséget, vannak növények, ahol ez a veszteség a jó termés egyik alapfeltétele is lehet. Gondoljunk csak a kukoricavetőmag-termesztésre, ahol a megtermékenyülés elengedhetetlen feltétele a párás mikroklíma, a légköri nedvesség jelenléte. Korántsem véletlen az a törekvés a legnagyobb vetőmag-előállító cégek részéről, hogy termeltetéseiket szinte kizárólag csak esőztető öntözéssel lefedett táblákra helyezik ki, és főként lineárral vagy center pivotokkal berendezett területre. Ennek jól megfontolt oka a termékenyüléshez szükséges párás mikroklíma létrehozásának lehetősége a kritikus napokban. A lineárok és körforgók képesek csak arra, hogy a táblát folyamatosan öntözve sokszor, akár naponta kis adagokat kijuttatva mind a talajnedvesség pótlásáról, mind a párás mikrokörnyezet biztosításáról gondoskodjanak. Ezzel megoldható az apa- és anyavonalak egyenletes fejlődése, az ún. „összevirágzás” kézben tartása is. Egy másik szempont lehet a légköri aszály elleni folyamatos védekezés, hiszen a kijuttatott vízadagból elpárolgó rész éppen a párolgás révén hűtő hatást fejt ki a növényre és annak környezetére.

Öntözésvezérlés, precíziós szaktanácsadás

Az éghajlatváltozás, globális felmelegedés hatására egyre gyakoribbá válnak az extrém vízhiányos, légköri aszállyal terhelt és jelentős talajnedvesség-deficittel induló termelési, öntözési ciklusok. A korszerű öntözésnek ma már megkerülhetetlen velejárója és igénye a talajnedvesség-mérésen, időjárási adatokon, a talaj és a termesztett növény sajátosságain alapuló öntözéstervezés, -támogatás. Az öntözési igény nem az aszály beálltával, hanem talaj megfelelő nedvességtartalomra való feltöltésével kezdődik!

Sokszor hátrányként értékeljük az akár 20%-ot is elérő párolgási veszteséget, de vannak növények, ahol ez a veszteség a jó termés egyik alapfeltétele is lehet

Jó példa erre a 2022-ben elszenvedett rendkívüli aszály az alföldi területeken

Azt előre fontos leszögeznünk, hogy az aszályos időszak nem 2022-ben kezdődött! 2021 végére mintegy 150–200 mm csapadék hiányzott az éves szokásos csapadékösszegből. 2022-ben csak azok az öntözős gazdaságok tudtak megfelelő terméseredményt elérni, akik ezt felismerve még a forró nyár beállta előtt elkezdték a táblák feltöltő célú öntözését, és nedvességmegőrző talajművelési technológiákat alkalmaztak. Gyakran hallhattunk idén olyan vélekedéseket, hogy csődöt mondott az öntözés, mert kiöntözve a szokásos akár évi 150–200 mm vízpótlást a termelés folyamán, mégis jelentős lett a termésdepresszió, vagy extrém esetben nem is hozott csövet a kukorica. Ezek a gazdák saját, öntözési költségekkel is növelt kárukon tapasztalták meg, hogy az öntözésre nemcsak a termés mentésének eszközeként, de a komplex termesztési folyamat egyik, egyre inkább nélkülözhetetlen elemeként kell, hogy tekintsünk.

Megéri szakszerűen öntözni!

A termelési költségek növekedésével a táblákra „kihelyezett” érték már nem enged az öntözésben sem pillanatnyi benyomásokra alapozott döntéseket. Egyre nagyobb jelentőséggel bír az öntözési szaktanácsadás, ami komplex talajvizsgálat, talajnedvesség-mérés, az időjárási és csapadékadatok figyelése révén egy adott táblán a termeszteni kívánt növény igényeihez igazodóan adja meg az aktuális vízkijuttatási igényt. A termelési célt – terméshozam, minőség – sohasem szem elől tévesztve, de a víz- és energiahatékonyságra mindig figyelmet fordítva akár 20% öntözésiköltség-megtakarítás is elérhető az öntözési szaktanácsadással támogatott termelésben.

Szendi Jenő
KITE Zrt.