Agrárország vagyunk: hazánk területének 45 százaléka szántó

Az ország területének közel 55 százaléka mezőgazdasági terület, ez 5 millió 81 ezer hektárt jelent, a szántóterület 32 ezer hektárral nőtt egy év alatt – írja a június 1-jei adatok alapján, a vetésterületet összesítő jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az ország területének 45 százaléka szántó

Ez a mezőgazdasági területen belül 82 százalékot tesz ki, a többi 15 százaléka gyepként hasznosult, majdnem 3 százalék szőlő és gyümölcsös, a fólia és üvegház alatti növénytermesztés területe körülbelül 2 ezer hektár, a konyhakert aránya nem mutatható ki a 0,06%-os részesedésével.

A vetésszerkezet legnagyobb részét az olajos magvú növények mellett a gabonafélék teszik ki, arányuk az utóbbi 3 évben még nőtt is, míg az ipari növényeké és a takarmánynövényeké csökkent, akárcsak a zöldségféléké, amelyek között a csemegekukorica és a zöldborsó vetésterülete a legnagyobb, a harmadik helyen az édeskömény áll. Termőterület alapján a gyümölcsök kategóriájában a sorrend: alma, meggy, dió és bodza.

A művelési ágak aránya az elmúlt 10 évben nem módosult jelentősen

A változás főképp a kiöregedett szőlők és a nem művelt konyhakertekkel, valamint a felhagyott vagy feltört gyepterületekkel magyarázható.

A termőhelyi adottságokhoz igazodva az Alföldön összpontosul a mezőgazdasági terület, ezen belül az ökológiai művelés 5,8 százalékot, vagyis 293,6 ezer hektárt érint. Ennek 61 százaléka rét és legelő, 31 százaléka szántóföld.

A biogazdálkodás alatt álló területek többsége gyep

2021-ben Magyarországon 5129-en foglalkoztak biogazdálkodással, az átállási (10%) és az ökológiai terület (90%) együttes nagysága megközelítette a 294 ezer hektárt, ami a mezőgazdasági terület 5,8%-a.

A legnagyobb organikus művelésű területei erős korrelációt mutatnak az adott megye teljes mezőgazdasági területének nagyságával. Mind a mezőgazdasági terület, mind az ökoterület az Alföldön a legkiterjedtebb. A legnagyobb bioművelésű terület Hajdú-Bihar megyében található (40 486 hektár), ezt követi Bács-Kiskun (37 092 hektár) és Békés megye (27 668 hektár). A legkisebb organikus területtel Vas megye rendelkezik (2 624 hektár).

Először 2016-ban, majd 2019-ben vett lendületet a biogazdálkodásba bevont területek nagyságának növekedése, amely 2019 óta lassan csökkenő tendenciát mutat.

A mezőgazdasági témájú statisztikai tükör teljes anyaga (grafikonokkal) elérhető a KSH honlapján.

Forrás: KSH