Miközben etetjük az állatot, miközben halad a traktor, a kombájn vagy a permetezőgép a táblán, amikor üzemel a gazdaság napelem-rendszere – ilyenkor csinálunk valami más fontosat is. Nem gondolunk bele, pedig a gépeink által termelt adat iszonyú nagy érték, ugyanakkor komoly veszélyforrás is. Az EU előremutató adatvédelmi/adatkezelési szabályozása pénzt és védelmet is biztosít a gazdaságoknak.
Munka közben dől az adat
A fejőgép ismeri a tehenészet teljesítményét. Az etetőgép tudja az állatok fogyasztását. Az okosfarm-rendszerbe integrált érzékelők ismerik már az egyes állatok aktuális állapotát is. A kombájn, a traktor „memóriája”, géptelemetriája, a hozamtérkép ismeri a tábla talajjellemzőket, tápanyag-szolgáltató adottságát. A napelem-rendszer „tudja”, mikor mennyi áramot fogyasztunk, az időjárás-megfigyelő eszköz jegyzi, milyen a klíma a térségben. A precíziós technológia és a mesterséges intelligencia kooperációja révén ezek az adatok bőségesen alkalmasak arra, hogy jelentős pénzt termeljenek a gazdaságnak – hiszen a tudás pénz. Ugyanakkor alkalmasak arra is, hogy illetéktelen kézbe jutva versenyelőnyt biztosítsanak a konkurenciának.
Hogyan lesz forint az adatból?
Az adatok ma már kézzelfogható üzleti értéket képviselnek. Pénzre válthatók egyrészt közvetlenül: a gazdaság licencelheti a nyers vagy feldolgozott adatkészleteit szoftvercégeknek, input-gyártóknak, biztosítóknak. Aki megveszi, ezért átalánydíjat, felhasználásonkénti díjat vagy bevétel-megosztást fizet. Pénzzé válnak közvetetten is: a változó dózisú kijuttatás, a precíz öntözés és a szenzorokra épülő döntéstámogatás 5–20% input-megtakarítást és 2–8% hozamjavulást hozhat. Az előrejelzésen alapuló (prediktív) karbantartás pedig kevesebb meghibásodást és alacsonyabb biztosítási, szervizdíjakat eredményez.
A hitelesen mért és dokumentált termelési adatok prémiumot adhatnak az értékesítésnél (származás, minőség, lánc), a szénmegkötési és talajszén-programokban pedig MRV (mérés-jelentés-hitelesítés) alapon kreditek és új kifizetések érhetők el.
Integrációban még többet ér
Aki több gazdasággal együtt „adat-szövetkezetben” lép fel, nagyobb alkuerővel tárgyalhat licencárakról és feltételekről. Még az energiaoldalon is érték a telemetria: napelemes és akkumulátoros üzemadatokra támaszkodva a gazdaság részt vehet rugalmassági programokban, optimalizálhatja a betáplálást és csökkentheti a villanyszámlát.
De vigyázni kell: hátrány is származhat belőle
Mindez azonban csak akkor fenntartható, ha az adatvédelem és az adatbiztonság elég erős. A nem kellően védett hozam- és inputidősorokból visszafejthető egy gazdaság technológiája, költségszintje, fajtahasználata. Márpedig ez közvetlen versenyhátrányt okozhat, sőt lehetőséget adhat beszállítóknak az árdiszkriminációra, ha látják a fogyasztási mintákat és a likviditási ciklusokat.
A hálózatba kötött gépek és rendszerek kiberkockázatot is jelentenek: egy beavatkozás leállást, túladagolást vagy adat-manipulációt idézhet elő, a zsarolóprogram pedig napokra megbéníthatja a műveleteket. A géptelemetriából személyes jellegű információk (munkarend, teljesítmény) is levezethetők, ami – GDPR-szempontból – bírságkockázatot és reputációs kárt hordoz.
Veszély a „lock-in” is: ha a gyártó által szabott feltételek nem biztosítanak letöltést és hordozhatóságot, a gazdaság kiszolgáltatottá válik. A geotagelt (helyadatokkal ellátott, azaz GPS-koordinátákkal címkézett időbeli) adatsorokból például kikövetkeztethető a betakarítás és a raktárkészlet. Ez növelheti a lopás és csalás kockázatát; a hibás vagy szándékosan „mérgezett” szenzoradat pedig rossz döntést és hozamvesztést okozhat.
Mi a teendő a védelemért?
A gyakorlatban három dologra kell figyelni: a papírokra, a technikára és a működésre.
Papírok: a szerződésben legyen leírva, hogy az adatok a gazdaság tulajdonában vannak. Pontosan határozzák meg, mire és meddig használhatók fel, és hogy másnak csak írásos engedéllyel adhatók tovább. Legyen jog ellenőrizni a felhasználást, és kilépéskor kötelező legyen az adatok átadása nyílt, könnyen átvihető formátumban (és szabványos csatlakozón keresztül).
Technika: alap a titkosítás (a tárolt és az úton lévő adatoknál is), a jogosultságok szerepkörökhöz kötése, a kétlépcsős belépés, a részletes naplózás, a hálózatok elkülönítése és a rendszeres, leválasztott (offline) biztonsági mentés. Az érzékeny, versenyt érintő adatokat érdemes „elmosni”: ne legyen bennük pontos hely- és időadat, vagy legyenek személytelenítve, hogy elemzésre jók, visszaélésre viszont kevésbé alkalmasak legyenek.
Működés: kell egy incidenskezelési terv (mi a teendő baj esetén), tiszta felelősségi körök, rendszeres gyakorlatok, és nagyobb üzemeknél kiberbiztosítás. Érdemes más gazdaságokkal adat-szövetkezetbe tömörülni: így egységes feltételekkel, jobb áron és közös szabványokkal lehet megállapodni a szolgáltatókkal.
Az uniós adatkeret nem csupán véd, hanem piacot is teremt. A brüsszeli Európai Bizottság előrejelzése szerint a szélesebb hozzáférés és az egységesebb adatszabványok jelentős gazdasági többletet generálhatnak. A gazdaság szintjén mindez akkor fordul át tartós előnnyé, ha a gazdálkodó tudatosan árazza az adatait, kimondja és érvényesíti a tulajdonjogot, ugyanakkor szigorú technikai és szerződéses kontrollal csökkenti a kitettséget. Így válik az adat valódi eszközzé: egyszerre javítja a jövedelmezőséget és mérsékli a kockázatokat.
Agrárágazat Tudástár
Lock-in hatás
A lock-in („bezártság”) az a helyzet, amikor egy gazdaság vagy felhasználó túlságosan függővé válik egy gyártótól vagy szolgáltatótól, mert az adatok, rendszerek vagy eszközök nem hordozhatók át más platformokra. A mezőgazdaságban ez azt jelenti, hogy a gépgyártó által gyűjtött adatok nem tölthetők le szabadon, vagy csak korlátozott formátumban érhetők el. Ez kiszolgáltatottságot okozhat a gazdálkodónak, drágább szolgáltatásokat, kevesebb döntési szabadságot és versenyhátrányt eredményezhet.
