A tápárak robbanása felhajtotta a vágócsirke árát is

A magyar baromfiágazat az elmúlt években példátlan áralakulást tapasztalt. A vágócsirke termelői ára és a csirkehús fogyasztói ára egyaránt drasztikusan megemelkedett 2017 és 2025 között, párhuzamosan a brojlertáp árának ugrásszerű növekedésével. Az AKI PÁIR adatai szerint a költségoldali nyomás és a piaci kereslet–kínálat együttesen alakították ki a jelenlegi, tartósan magas árszinteket.

A főbb ártrendek 2017 és 2025 között

A vágócsirke termelői ára 2017 és 2020 között lassan, fokozatosan emelkedett, majd 2021–2022-ben meredeken felfelé indult. A 2023-as évben tetőzött, ezt követően enyhe mérséklődés történt, de 2025-re a korábbi évekhez képest még mindig jóval magasabb szinten maradt. Az egész csirke értékesítési ára szorosan követte a termelői ár mozgását, enyhén alacsonyabb szinten, de hasonló pályát futva.

A brojlertáp árának alakulása azonban ennél is drámaibb képet mutatott: 2021–2022-ben extrém mértékben megugrott, 2023-ban tetőzött, majd visszaesett ugyan, de 2025-re még mindig körülbelül kétszerese lett a 2017-es áraknak.

Négy ok, amiért szárnyalnak az árak

1. Költség–ár kapcsolat: A brojlercsirke előállítási költségeinek 60–70%-át a takarmány adja. A tápárak drágulása ezért közvetlenül emeli a termelők önköltségét. A vágócsirke árának trendje szinte teljesen együtt mozog a brojlertáp árával, ami egyértelműen mutatja, hogy a tápdrágulás húzta magával a csirkehús árát.

2. Árrés és jövedelmezőség: Amikor a brojlertáp ára 2022–2023-ban tetőzött, a vágócsirke ára is követte, így a termelők képesek voltak költségeiket érvényesíteni az árakban. 2024-ben a tápárak mérséklődtek, de a vágócsirke ára továbbra is magasan maradt, ami javította a termelők jövedelmezőségét. Ez tipikus példája a „ragadó áraknak”: a költségcsökkenést nem követte le a termékár.

3. Kereslet–kínálat hatás: A csirkehús alapvető élelmiszer, kereslete rugalmatlan. Ez lehetővé teszi a termelők számára, hogy költségnövekedésüket részben a fogyasztókra hárítsák. 2025 első felében a baromfivágás összességében 4,5%-kal csökkent, a vágócsirke mennyisége viszont 7%-kal nőtt, ami szintén hozzájárult az árak magas szinten maradásához.

4. Nemzetközi hatások: A világpiacon is általános drágulás zajlott a baromfiágazatban, ami tovább erősítette a magyarországi áremelkedést. A nemzetközi árak beépülése a hazai kereskedelmi láncokon keresztül felhajtotta a termelői és fogyasztói árakat egyaránt.

A 2025-ös árnövekedés okai

A brojlertápok árának jelentős növekedése – például az indítótáp ára áprilisra 29,5%-kal lett magasabb, a nevelőtáp is drágult – révén is az AKI PÁIR szerint a vágócsirke termelői ára 2025 első tíz hónapjában 4,2%-kal haladta meg az előző évit. A csökkentett baromfivágás és az élénk kereslet ugyancsak szűkítette a kínálatot és húzta az árakat. A nemzetközi árak emelkedése is nyomást gyakorolt a hazai piacra. Összességében tehát a vágócsirke hazai árának emelkedése 2025-ben döntően a brojlertáp drágulásának következménye volt, amit a termelési költségek növekedése és a kereslet–kínálat változása tovább erősített. A termelők részben képesek voltak a költségnövekedést a fogyasztókra áthárítani, ami magas árakat és mérséklődő, de stabil nyereséget eredményezett az ágazatban.

Agrárágazat Tudástár: Termelői ár
A „termelői ár” azt jelenti, hogy az adott mezőgazdasági terméket mennyiért vásárolják fel közvetlenül a termelőtől (például gazdától, állattartótól), mielőtt az feldolgozón vagy kereskedelmi láncon keresztül a fogyasztóhoz kerül. Ez az ár nem tartalmazza a kereskedelmi árrést, a szállítási, csomagolási és marketingköltségeket – tehát a terméknek a „kapun kilépő” értékét mutatja. A termelői ár alakulása fontos mutatója annak, hogyan változik a mezőgazdasági ágazatok jövedelmezősége és versenyképessége, valamint a fogyasztói árak egyik alapja.