Üzlet lehet nekünk a globálisan csökkenő sertésmennyiség

Az elmúlt egy évben új helyzet rajzolódott ki a globális mezőgazdasági sertésszektorban, ami két csatornán lehetőség a piacokat kereső hazai sertéstartásnak is.

Feszesebb kínálati piac

A globális sertésiparban a takarmányköltségek enyhülése és a termelékenység javulása több térségben erősíti a kínálatot, ugyanakkor a nagy szereplők közül Kína kifejezetten visszafogja a kocaállományt, ami világszinten feszesebb középtávú kínálatot vetít előre. A Rabobank legutóbbi negyedéves összefoglalói szerint a kereskedelem 2025-ben nagyjából a 2024-es szinten maradhat (vagy enyhén nőhet), a piacokat viszont továbbra is a geopolitikai kockázatok és az állategészségügyi helyzet (ASF, PRRS, PED) formálják. A kereskedelmi átrendeződés nyertesei jelenleg Brazília és – részben – az EU szereplői.

Már megint Kína…

A fordulat középpontjában Kína áll: a hatóságok 1 millió tenyészkoca kivezetését célzó programmal reagálnak a túlkínálatra és az alacsony árakra (a készpénzes élősertésár 2024-hez képest kétszámjegyűen esett). A kocaszám ~40,4 millióról ~39,4 millió körülire mérséklődhet, a termelési kapacitás fékezése pedig a következő év(ek)ben hat a globális kínálatra és a kereskedelmi igényekre.

A régiók állategészségügyi kockázatai továbbra is jelentősek: Vietnámban az ASF fellángolása idején az árak meredeken estek a pánikeladások miatt, míg a Fülöp-szigeteken a kínálatszűke emelte a sertésárakat; a két példa jól mutatja, mennyire kínálatvezérelt maradt az árazás, és hogy a betegséghelyzet javulása csak lassan, ingadozásokkal megy végbe.

Mit jelent ez Magyarországnak?

A hazai állomány 2024 végére nőtt: a KSH szerint 2024. december 1-jén ~2,8–2,9 millió sertés volt az országban, 7,5% körüli éves bővüléssel; az anyakocák száma ~173 ezer, szintén kétszámjegyű növekedéssel. A vágások 2024-ben közel 4,9 millió darabot értek el (+6,8% év/év). Ezek a mutatók stabilizálódó, óvatosan bővülő hazai kínálatra utalnak.

Ha a globális trend – különösen Kína kocaszám-csökkentése és a betegségkockázatok miatti kínálati hullámzás – tartós, akkor a magyar (és tágabban közép-európai) szereplők két csatornán találhatnak új piacot vagy bővülő keresletet. Az egyik az EU-n belüli rések: a belső piacon az egységes minőségű, megbízható eredetű nyers- és félkésztermékek iránti igény nőhet, miközben egyes tagállamok állománya még nem állt teljesen helyre a 2020–2023-as ASF-hullámok után. A másik a harmadik országok piacai. A globális kereskedelem szinten maradása mellett termék- és piaci szegmentáció (pl. prémium vágóalapanyag, specifikus darabolások, belsőségek, fagyasztott készítmények) kínálhat belépési pontot akkor, ha a nagy exportőrök (Brazília, USA, Spanyolország) átmenetileg más relációkba csoportosítják kapacitásaikat.

Három kulcsfontosságú feltétel

Az alábbi kibontakozás feltétele három tényező köré szűkíthető a hazai ágazatban.

Költségfegyelem és hatékonyság: a takarmányköltség-előnyből (ha van) minél többet kell „átmenteni” a feldolgozásba és a kereskedelmi láncba.

Biosecurity és állategészségügy: a PRRS/ASF-mentesítés, a telepi járványvédelem és a nyomonkövetés közvetlen piaci prémiumot jelent sok vevőnél.

Piaci pozicionálás: célzott vágóhídi specifikációk, rövid logisztika az EU-n belül, illetve rugalmas csomagolási-szállítási opciók harmadik országokba – ezekkel lehet gyorsan reagálni a kínálati „lyukakra”.

Összkép: miközben a Rabobank 2025-re/2026-ra a globális kocaállomány csökkentését és a kereskedelem hullámzó, de összességében stabil szintjét vetíti előre, Magyarország növekvő bázisról indul. Ha a hazai állományt és vágókapacitást következetesen erősítjük, a minőségi és egészségügyi előnyöket tudatosan piacra visszük, akkor a nemzetközi kínálat esetleges szűkülése idején új értékesítési csatornák nyílhatnak meg.

Agrárágazat Tudástár: Sertésállomány – A globális kocaállomány csökkenése – különösen Kínában – feszesebb kínálatot és új exportlehetőségeket teremthet a magyar sertéságazatnak, amely növekvő állományról indulhat.