Nagy hír: sertéspestis-ellenálló sertések génszerkesztéssel

Brit és német kutatók olyan sertéseket fejlesztettek ki, amelyek teljes védettséget mutattak a klasszikus sertéspestis (CSF) ellen. Ez óriási hír az európai mezőgazdaságnak, amely évek óta keményen küzd a járvánnyal.

Nem betegedtek meg

A munka a skóciai Edinburghi Egyetem Roslin Intézetében zajlott, az Egyesült Királyság Állat- és Növényegészségügyi Ügynökségével (APHA) és a Lübecki Egyetemmel együttműködésben. A csapat a CRISPR/Cas9 génszerkesztést alkalmazta a DNAJC14 nevű sertésfehérjét kódoló gén célzott módosítására – ez a fehérje kulcsszereplője a pestivírusok (köztük a CSF-vírus) sejten belüli replikációjának. A szerkesztett állatok felnőtt korban, kontrollált fertőzéses kísérletben nem betegedtek meg, míg a kontrollcsoport tipikus tüneteket mutatott. Az eredményeket a Roslin közleménye és a szakirodalom is ismertette.

Nem járt hátránnyal

A kutatók először sejttenyészetben igazolták, hogy a DNAJC14 egyetlen aminosavának megváltoztatása megakadályozza a vírus saját fehérjéinek feldolgozását, így blokkolja a szaporodást. Ezt követően a pontos szerkesztést sertésembriókban hajtották végre; a béranyákból született malacok egészségesen fejlődtek, majd felnőttkori CSF-expozícióban is rezisztensek maradtak. A publikáció szerint a génmódosítás nem járt észlelhető jóléti vagy termelési hátránnyal, ugyanakkor a kereskedelmi bevezetés előtt további, nagyobb esetszámú vizsgálatok szükségesek.

Európában még mindig kérdéses a technó

A fejlesztés külön ág a génszerkesztett, PRRS-rezisztens sertésekhez képest, amelyek technológiáját 2025 áprilisában az USA Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) jóváhagyta a Genus PIC számára – fontos mérföldkő a haszonállat-génszerkesztések elfogadásában. Ez a szabályozási precedens javíthatja a CSF-rezisztens vonalak jövőbeli engedélyezési esélyeit is, bár Európában a társadalmi és jogi elfogadottság továbbra is kérdés.

A génszerkesztés segíti a biobiztonságot

Miért fontos? A CSF számos térségben (Európán kívül) endémiás, időről időre súlyos kitöréseket okoz; 2025-ben például Japánban és Indonéziában is jelentős járványokat jegyeztek fel. Nemrég arról írtunk, hogy Horvátországban sem sikerül megfékezni az afrikai sertéspestis terjedését. Nagy a nyomás a német és lengyel mezőgazdaságban is, hiszen a járvány komoly fenyegetés az ott erős sertéságazatra nézve. Ugyancsak veszélyezteti a balti és a magyar mezőgazdaságot is. A génszerkesztett rezisztencia kiegészítheti a biobiztonsági rendszabályokat és az oltási stratégiákat ott, ahol az engedélyezés és az ellátási lánc feltételei adottak. A Roslin és partnerei jelezték: vizsgálják, hogy hasonló mechanizmusok szarvasmarhában és juhban is alkalmazhatók-e más pestivírusok ellen. Financial Times

Hol tart most a technológia? A CSF-rezisztens sertés jelenleg kísérleti fázisban van; a kutatók szerint nagy létszámú, több generációra kiterjedő, termelési és jóléti mutatókat vizsgáló kísérletek kellenek a kereskedelmi hasznosítás előtt. Közben a PRRS-rezisztens vonalak amerikai jóváhagyása (és latin-amerikai pozitív elbírálások) azt mutatják, hogy piaci bevezetés elvben lehetséges, ha a biztonságosság és hatásosság bizonyított.

Agrárágazat Tudástár

Sertéspestis-ellenálló sertések – Brit és német kutatók a Roslin Intézet vezetésével génszerkesztéssel (CRISPR/Cas9) olyan sertéseket hoztak létre, amelyek teljes védettséget mutattak a klasszikus sertéspestissel (CSF) szemben. A DNAJC14 gén célzott módosítása megakadályozta a vírus szaporodását, a kísérleti állatok nem betegedtek meg, és nem tapasztaltak termelési hátrányt sem. Bár a technológia Európában még kísérleti fázisban van, áttörést jelenthet a biobiztonságban és a járványok elleni védekezésben.