A kajszibarack gyakran jelentkező betegségei

A mezőgazdasági ágazaton belül nagy múltja van a kajszibarack-termesztésnek, napjainkban azonban gazdasági jelentősége rohamosan csökken. Ennek oka, hogy a régi, megbecsült fajtáink – mint a magyar kajszi és a rózsabarack, melyek zamatukkal és illatukkal kedveltették meg magukat, és váltak jó alapanyagává lekvárjainknak és pálinkáinknak – nem felelnek már meg maradéktalanul a mai vásárlói igényeknek. A frisspiaci termelésre sem a legjobbak, ezenfelül a tárolhatóság szempontjából sem versenyképesek az újabb fajtákkal szemben.

A piacon elérhető új fajták már jobban lefedik a vásárlói igényeket, azonban ezek a környezeti behatásokra érzékenyebben reagálnak, így termelési szempontból nehezebb biztosítani a kívánt termésmennyiséget. Az újabb fajták hazai elterjedésével nem csak új termesztési lehetőségek nyíltak meg a termelők számára. A külföldről érkező – esetleg nem kellően vagy megfelelően ellenőrzött – szaporítóanyagokkal a magyar termelés számára ismeretlen új kórokozók, kártevők jelentek meg, melyek ellen még nem feltétlenül áll rendelkezésre jól bevált védekezési módszer. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az elmúlt évek időjárása a korán virágzó fajták esetében szinte évente, de a későbbieknél is gyakran okoz problémát.

 

Hogyan védhetjük meg kajsziültetvényeinket a betolakodó károsítóktól?

Ennek megválaszolására fontos megismernünk, hogy mi ellen kell védekeznünk. Kajszikultúrában egyre nagyobb kárral jelentkezik a csonthéjasok európai sárgulása, az European stone fruit yellows phytoplasma (ESFY). Az ESFY a csonthéjas növények fitoplazma okozta betegsége, amely magában foglalja az európai egyéb gyümölcsfajokat károsító fitoplazmákat is, ilyen például az alma-proliferáció és a körte fitoplazmás leromlása. A fitoplazma okozta betegségek komoly terméskiesést, a termő fák élettartamának nagymértékű csökkenését, idő előtti elhalását és a termésminőség romlását hozzák magukkal. Hazai viszonyok között is egyre nagyobb területeken jelenik meg a betegség. Országosan átlagosan a kajsziültetvények több mint 5%-ában okozhat az ESFY állománypusztulást, de ez ültetvényszinten a kultúra 20-25%-ának megfertőződését is jelentheti! Az elmúlt években volt példa arra is, hogy ültetvényszinten a betegség az állomány közel 50%-át betegítette meg.

 

Csonthéjasok európai sárgulása
Csonthéjasok európai sárgulása (fotó: Lepres Luca)

Fitoplazma okozta tőhiány
Fitoplazma okozta tőhiány (fotó: Lepres Luca)

 

Mi is az a fitoplazma?

Igen kicsi, egysejtű élőlények közössége, melyek több hasonló tulajdonsággal is rendelkeznek a baktériumokkal, azonban van, amiben mégis különböznek tőlük. A beteg növényeken kezdetben sárgulás, majd torzulás és sejtburjánzás figyelhető meg. A fitoplazmák felismerését megelőzően minden hasonló tünet kialakulását okozó betegséget vírusok számlájára írtak, egészen 1967ig, amikor is japán kutatók izolálták egy beteg növény szöveteiből a kórokozót. Ezt követően sikerült igazolni, hogy a korábban megállapított tünetegyüttes okozója egy teljesen önálló kórokozócsoport, amely 1994-ben a fitoplazma nevet kapta. Az European stone fruit yellows phytoplasma mára már Európa-szerte a csonthéjasok egyik legnagyobb jelentőséggel bíró betegsége, ugyanis számos ország kajszibarack-termelésében okoz problémát. A fitoplazma tünetei az avatatlan szem számára könnyen összetéveszthetők a gutaütéssel, ami – mint tudjuk – kórokozó-együttes (Pseudomonas syringae pv. syringae baktérium, Cytospora cicnta gomba) fertőzésének és abiotikus tényezők behatásának – mint a hideghatás – következménye, és a kajszibarackfák idő előtti hirtelen pusztulását okozzák. Tudásunk növekedésével feltételezhető, hogy a korábban gutaütés károsításnak hitt növénypusztulások nagy többségénél az ESFY tehető felelőssé, és a gutaütést okozó kórokozó-együttesnek kisebb a jelentősége hazai viszonyok között.

 

 Cacopsylla pruni egyedek
Cacopsylla pruni egyedek (fotó: Lepres Luca)

 

A fitoplazma a háncsszövetben életképes, a telet a fák föld feletti és fás részeiben is átvészelheti. Tavasszal indul be a kórokozó terjedése a beteg növényben. A betegség viszonylag lassan terjed, pár mm-t képes megtenni naponta. Fiatal ültetvények esetében a tünetek megjelenésére nagyjából a 3–4. évben lehet számítani, melyek a fák egészén jelentkeznek, de fajtától függően eltérően is alakulhatnak. A kórokozó jelenlétét jelzi a virágok torzulása, illetve a normális 5 sziromlevél helyett 6, de akár 8 db is kialakulhat. Idővel a levelek kanalasodnak, sodródnak, sárgulnak. Az is megesik, hogy inkább haragoszölddé, törékennyé válnak. A fertőzés következtében a kajszibarackfák ágai leszáradnak, ami főleg az idősebb egyedekre jellemző, de bizonyos esetekben az egész lomb hirtelen hervadása, pusztulása is bekövetkezhet. A kórokozó elpusztítja a háncsszövetet, így megszűnik a vízellátás, ez okozza a gutaütéshez hasonló tüneteket. Fontos, hogy az ESFY-fertőzés nem okoz a gutaütésnél előforduló mézgaképződést. Bizonyos esetekben, a tél folyamán – vegetációs időn kívül – is növekedésnek indulhatnak a hajtások. Ennek okán romlik az egyedek fagytűrése is. Egyes tünetek kialakulását abiotikus stressz, valamint a tápanyaghiány is egyaránt okozhatja.

 

Sztigminás levéllyukacsosodás gyümölcstünete
Sztigminás levéllyukacsosodás gyümölcstünete (forrás: agro.bayer.co.hu)

 

Ha egy növény már fitoplazmával fertőzött, úgy a kezelése nem lehetséges, a betegség következtében a károsodott egyedek 60–80%-os valószínűséggel idő előtt elpusztulnak. Így egyedüli védekezési lehetőség a fertőzés megakadályozása. Ültetvényekbe legkönnyebben beteg szaporítóanyaggal tud bejutni a kórokozó, de nagyobb távolságok megtételére is képes. Ezek az egyedek általában tünetmentesek, és csak hordozzák a betegséget. Így lesznek fontos szereplők a betegség terjesztésére alkalmas vektorszervezetek, melyek a már beteg, de esetleg tüneteket nem mutató növényről juttatják át a fitoplazmát az egészséges növényekre. Ezt úgy tudjuk elkerülni, ha ellenőrzött körülmények közül származó, és kórokozómentes szaporítóanyag megválasztása mellett döntünk.

A csonthéjasok európai sárgulás fitoplazmáját a Cacopsylla pruni, a szilvalevélbolha terjeszti bizonyítottan, ennek ellenére nem szabad kizárni más levélbolhák és kabócák szerepét sem vektorként. A Cacopsylla pruni perzisztensen terjeszti a betegséget. A fertőzött növényt szívogatva a kórokozó bejut a vektor szervezetébe, ahol felszaporodik, és elterjed. Fertőzőképességét élete végéig megőrzi. A levélbolhák ellen alkalmazott, menetrend szerinti, széles hatássprektumú készítményekkel történő védekezés hosszú távon nem célravezető, a kezeléseket előrejelzésre alapozva célszerű végezni.

 

Sztigminás levéllyukacsosodás tünete
Sztigminás levéllyukacsosodás tünete (forrás: agro.bayer.co.hu)

 

Az elmúlt években szintén gyakran előforduló betegség a sztigminás levéllyukacsosodás (Stigmina carpophila), amely – ahogy a neve is mutatja – jellemzően a leveleken okoz tüneteket, azonban erős fertőzés esetén a gyümölcsön is okozhat elváltozásokat, ezzel egyértelműen rontja a termény piaci értékét. A betegség a hűvös, csapadékos időt kedveli. Tavasszal, ha a körülmények megfelelőek számára, súlyos fertőzés alakulhat ki. Kezdetben néhány mm átmérőjű, apró, világos foltok alakulnak ki a leveleken, melyek sötét színnel határoltak. Ezek a korong alakú, elhalt részek hamar kihullanak a levéllemezből, lyukakat hagyva maguk után. Járványszerű megjelenésével jelentős lombveszteséget tud okozni a csonthéjas gyümölcseinknek. Mint már korábban említettük, igazi problémát a termések felületén kialakuló domború, barnásvöröses, 1–2 mm átmérőjű kitüremkedések okozzák. Késői fertőzés esetén ez ugyan csak esztétikai elváltozás, mert a kajszi héját eltávolítva még ízletes és fogyasztható maga a gyümölcs, mégis rontja a piacképességét. Ha a betegség a még növekedésben levő zöld termést támadja meg, akkor a kialakuló foltoknál elhal a héj, majd ezek mentén, ahogy a barack tovább fejlődik, szétreped. A nyílt seb a gyümölcs felületén további betegségek számára enged utat.

 

 PPV levéltünete
PPV levéltünete (forrás: phys.org)

PPV magtünete
PPV magtünete (forrás: thegrower.org)

 

Mivel a kórokozó fertőzött és lehullott lombleveleken és ágrészeken vészeli át a téli időszakot, így védekezés céljából érdemes a foltos, beteg ágrészeket lemetszeni, és a leveleket is eltávolítani, esetleg talajba forgatni. A fa felületén fennmaradt kórokozó ellen hatékonyan lehet őszi, tél elejei lemosókezeléssel védekezni, melyben a réz fog segítségünkre lenni. Csapadékos időjárás esetén, ha 15 °C körül alakul a hőmérséklet, és a vegetációs idő már elkezdődött, réztartalmú készítmény már nem alkalmazható, ilyenkor használhatunk a kultúrában engedélyezett gombaölő szereket.

Csonthéjas gyümölcseink szintén gyakran, házikertekben is előforduló betegsége a kajszihimlő/szilvahimlő (Plum pox virus). Gazdanövénye a kajszin kívül az őszibarack és a szilva. A vírus a gyümölcsön, leveleken és a magon is okoz tüneteket. A lomblevelek erezete kivilágosodhat, a levéllemezen halvány színű foltok, hosszanti csíkok fedezhetők fel, amelyek jellegzetes gyűrű alakzatot vesznek fel. A betegség a gyümölcs héján általában szintén gyűrű alakú foltokat okoz, melyek idővel bebarnulhatnak, és bemélyedhetnek a gyümölcs húsába. A termés kevésbé lesz ízes, mézgás csomók alakulhatnak ki benne. A jellegzetes gyűrűs foltok a barackmagokon is jól láthatók. A fent említett tünetek mellett a fák élettartama is rohamosan csökkenni fog, gyengül a termőképességük, idő előtt elpusztulnak.

Vírus okozta betegségről lévén szó, a már kialakult fertőzés ellen védekezni nem tudunk, így a kialakulását kell megakadályozni! Negatív tőszelekciót kell alkalmazni, a már fertőzött fákat fel kell számolni. A betegség vegetatív úton történő terjesztése igen hangsúlyos. Ügyelni kell a vírusmentes szaporítóanyag vásárlására, illetve arra, hogy tünetes növényeket ne szaporítsunk! A kórokozó átvitele történhet metszés útján is, így célszerű a metszőollót, ágvágót minden fát követően fertőtleníteni. A betegség terjesztésében közreműködhetnek még vektorszervezetek is (pl. levéltetvek), így az ellenük való védekezés is hatásos megoldás.

 

Kálmán Anna Léda
növényorvos

 

agrár betegség ESFY fertőzés fitoplazma gutaütés kajszi kajszibarack kajszihimlő kár károsító kórokozó levéllyukacsosodás mezőgazdaság rózsabarack sárgulás szaporítóanyag sztigminás vírus
..