A kajszibarack gyakran jelentkező betegségei

A mezőgazdasági ágazaton belül nagy múltja van a kajszibarack-termesztésnek, napjainkban azonban gazdasági jelentősége rohamosan csökken. Ennek oka, hogy a régi, megbecsült fajtáink – mint a magyar kajszi és a rózsabarack, melyek zamatukkal és illatukkal kedveltették meg magukat, és váltak jó alapanyagává lekvárjainknak és pálinkáinknak – nem felelnek már meg maradéktalanul a mai vásárlói igényeknek. A frisspiaci termelésre sem a legjobbak, ezenfelül a tárolhatóság szempontjából sem versenyképesek az újabb fajtákkal szemben.

A piacon elérhető új fajták már jobban lefedik a vásárlói igényeket, azonban ezek a környezeti behatásokra érzékenyebben reagálnak, így termelési szempontból nehezebb biztosítani a kívánt termésmennyiséget. Az újabb fajták hazai elterjedésével nem csak új termesztési lehetőségek nyíltak meg a termelők számára. A külföldről érkező – esetleg nem kellően vagy megfelelően ellenőrzött – szaporítóanyagokkal a magyar termelés számára ismeretlen új kórokozók, kártevők jelentek meg, melyek ellen még nem feltétlenül áll rendelkezésre jól bevált védekezési módszer. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az elmúlt évek időjárása a korán virágzó fajták esetében szinte évente, de a későbbieknél is gyakran okoz problémát.

 

Hogyan védhetjük meg kajsziültetvényeinket a betolakodó károsítóktól?

Ennek megválaszolására fontos megismernünk, hogy mi ellen kell védekeznünk. Kajszikultúrában egyre nagyobb kárral jelentkezik a csonthéjasok európai sárgulása, az European stone fruit yellows phytoplasma (ESFY). Az ESFY a csonthéjas növények fitoplazma okozta betegsége, amely magában foglalja az európai egyéb gyümölcsfajokat károsító fitoplazmákat is, ilyen például az alma-proliferáció és a körte fitoplazmás leromlása. A fitoplazma okozta betegségek komoly terméskiesést, a termő fák élettartamának nagymértékű csökkenését, idő előtti elhalását és a termésminőség romlását hozzák magukkal. Hazai viszonyok között is egyre nagyobb területeken jelenik meg a betegség. Országosan átlagosan a kajsziültetvények több mint 5%-ában okozhat az ESFY állománypusztulást, de ez ültetvényszinten a kultúra 20-25%-ának megfertőződését is jelentheti! Az elmúlt években volt példa arra is, hogy ültetvényszinten a betegség az állomány közel 50%-át betegítette meg.

 

Csonthéjasok európai sárgulása
Csonthéjasok európai sárgulása (fotó: Lepres Luca)

Fitoplazma okozta tőhiány
Fitoplazma okozta tőhiány (fotó: Lepres Luca)

 

Mi is az a fitoplazma?

Igen kicsi, egysejtű élőlények közössége, melyek több hasonló tulajdonsággal is rendelkeznek a baktériumokkal, azonban van, amiben mégis különböznek tőlük. A beteg növényeken kezdetben sárgulás, majd torzulás és sejtburjánzás figyelhető meg. A fitoplazmák felismerését megelőzően minden hasonló tünet kialakulását okozó betegséget vírusok számlájára írtak, egészen 1967ig, amikor is japán kutatók izolálták egy beteg növény szöveteiből a kórokozót. Ezt követően sikerült igazolni, hogy a korábban megállapított tünetegyüttes okozója egy teljesen önálló kórokozócsoport, amely 1994-ben a fitoplazma nevet kapta. Az European stone fruit yellows phytoplasma mára már Európa-szerte a csonthéjasok egyik legnagyobb jelentőséggel bíró betegsége, ugyanis számos ország kajszibarack-termelésében okoz problémát. A fitoplazma tünetei az avatatlan szem számára könnyen összetéveszthetők a gutaütéssel, ami – mint tudjuk – kórokozó-együttes (Pseudomonas syringae pv. syringae baktérium, Cytospora cicnta gomba) fertőzésének és abiotikus tényezők behatásának – mint a hideghatás – következménye, és a kajszibarackfák idő előtti hirtelen pusztulását okozzák. Tudásunk növekedésével feltételezhető, hogy a korábban gutaütés károsításnak hitt növénypusztulások nagy többségénél az ESFY tehető felelőssé, és a gutaütést okozó kórokozó-együttesnek kisebb a jelentősége hazai viszonyok között.

 

 Cacopsylla pruni egyedek
Cacopsylla pruni egyedek (fotó: Lepres Luca)

 

A fitoplazma a háncsszövetben életképes, a telet a fák föld feletti és fás részeiben is átvészelheti. Tavasszal indul be a kórokozó terjedése a beteg növényben. A betegség viszonylag lassan terjed, pár mm-t képes megtenni naponta. Fiatal ültetvények esetében a tünetek megjelenésére nagyjából a 3–4. évben lehet számítani, melyek a fák egészén jelentkeznek, de fajtától függően eltérően is alakulhatnak. A kórokozó jelenlétét jelzi a virágok torzulása, illetve a normális 5 sziromlevél helyett 6, de akár 8 db is kialakulhat. Idővel a levelek kanalasodnak, sodródnak, sárgulnak. Az is megesik, hogy inkább haragoszölddé, törékennyé válnak. A fertőzés következtében a kajszibarackfák ágai leszáradnak, ami főleg az idősebb egyedekre jellemző, de bizonyos esetekben az egész lomb hirtelen hervadása, pusztulása is bekövetkezhet. A kórokozó elpusztítja a háncsszövetet, így megszűnik a vízellátás, ez okozza a gutaütéshez hasonló tüneteket. Fontos, hogy az ESFY-fertőzés nem okoz a gutaütésnél előforduló mézgaképződést. Bizonyos esetekben, a tél folyamán – vegetációs időn kívül – is növekedésnek indulhatnak a hajtások. Ennek okán romlik az egyedek fagytűrése is. Egyes tünetek kialakulását abiotikus stressz, valamint a tápanyaghiány is egyaránt okozhatja.

 

Sztigminás levéllyukacsosodás gyümölcstünete
Sztigminás levéllyukacsosodás gyümölcstünete (forrás: agro.bayer.co.hu)

 

Ha egy növény már fitoplazmával fertőzött, úgy a kezelése nem lehetséges, a betegség következtében a károsodott egyedek 60–80%-os valószínűséggel idő előtt elpusztulnak. Így egyedüli védekezési lehetőség a fertőzés megakadályozása. Ültetvényekbe legkönnyebben beteg szaporítóanyaggal tud bejutni a kórokozó, de nagyobb távolságok megtételére is képes. Ezek az egyedek általában tünetmentesek, és csak hordozzák a betegséget. Így lesznek fontos szereplők a betegség terjesztésére alkalmas vektorszervezetek, melyek a már beteg, de esetleg tüneteket nem mutató növényről juttatják át a fitoplazmát az egészséges növényekre. Ezt úgy tudjuk elkerülni, ha ellenőrzött körülmények közül származó, és kórokozómentes szaporítóanyag megválasztása mellett döntünk.

A csonthéjasok európai sárgulás fitoplazmáját a Cacopsylla pruni, a szilvalevélbolha terjeszti bizonyítottan, ennek ellenére nem szabad kizárni más levélbolhák és kabócák szerepét sem vektorként. A Cacopsylla pruni perzisztensen terjeszti a betegséget. A fertőzött növényt szívogatva a kórokozó bejut a vektor szervezetébe, ahol felszaporodik, és elterjed. Fertőzőképességét élete végéig megőrzi. A levélbolhák ellen alkalmazott, menetrend szerinti, széles hatássprektumú készítményekkel történő védekezés hosszú távon nem célravezető, a kezeléseket előrejelzésre alapozva célszerű végezni.

 

Sztigminás levéllyukacsosodás tünete
Sztigminás levéllyukacsosodás tünete (forrás: agro.bayer.co.hu)

 

Az elmúlt években szintén gyakran előforduló betegség a sztigminás levéllyukacsosodás (Stigmina carpophila), amely – ahogy a neve is mutatja – jellemzően a leveleken okoz tüneteket, azonban erős fertőzés esetén a gyümölcsön is okozhat elváltozásokat, ezzel egyértelműen rontja a termény piaci értékét. A betegség a hűvös, csapadékos időt kedveli. Tavasszal, ha a körülmények megfelelőek számára, súlyos fertőzés alakulhat ki. Kezdetben néhány mm átmérőjű, apró, világos foltok alakulnak ki a leveleken, melyek sötét színnel határoltak. Ezek a korong alakú, elhalt részek hamar kihullanak a levéllemezből, lyukakat hagyva maguk után. Járványszerű megjelenésével jelentős lombveszteséget tud okozni a csonthéjas gyümölcseinknek. Mint már korábban említettük, igazi problémát a termések felületén kialakuló domború, barnásvöröses, 1–2 mm átmérőjű kitüremkedések okozzák. Késői fertőzés esetén ez ugyan csak esztétikai elváltozás, mert a kajszi héját eltávolítva még ízletes és fogyasztható maga a gyümölcs, mégis rontja a piacképességét. Ha a betegség a még növekedésben levő zöld termést támadja meg, akkor a kialakuló foltoknál elhal a héj, majd ezek mentén, ahogy a barack tovább fejlődik, szétreped. A nyílt seb a gyümölcs felületén további betegségek számára enged utat.

 

 PPV levéltünete
PPV levéltünete (forrás: phys.org)

PPV magtünete
PPV magtünete (forrás: thegrower.org)

 

Mivel a kórokozó fertőzött és lehullott lombleveleken és ágrészeken vészeli át a téli időszakot, így védekezés céljából érdemes a foltos, beteg ágrészeket lemetszeni, és a leveleket is eltávolítani, esetleg talajba forgatni. A fa felületén fennmaradt kórokozó ellen hatékonyan lehet őszi, tél elejei lemosókezeléssel védekezni, melyben a réz fog segítségünkre lenni. Csapadékos időjárás esetén, ha 15 °C körül alakul a hőmérséklet, és a vegetációs idő már elkezdődött, réztartalmú készítmény már nem alkalmazható, ilyenkor használhatunk a kultúrában engedélyezett gombaölő szereket.

Csonthéjas gyümölcseink szintén gyakran, házikertekben is előforduló betegsége a kajszihimlő/szilvahimlő (Plum pox virus). Gazdanövénye a kajszin kívül az őszibarack és a szilva. A vírus a gyümölcsön, leveleken és a magon is okoz tüneteket. A lomblevelek erezete kivilágosodhat, a levéllemezen halvány színű foltok, hosszanti csíkok fedezhetők fel, amelyek jellegzetes gyűrű alakzatot vesznek fel. A betegség a gyümölcs héján általában szintén gyűrű alakú foltokat okoz, melyek idővel bebarnulhatnak, és bemélyedhetnek a gyümölcs húsába. A termés kevésbé lesz ízes, mézgás csomók alakulhatnak ki benne. A jellegzetes gyűrűs foltok a barackmagokon is jól láthatók. A fent említett tünetek mellett a fák élettartama is rohamosan csökkenni fog, gyengül a termőképességük, idő előtt elpusztulnak.

Vírus okozta betegségről lévén szó, a már kialakult fertőzés ellen védekezni nem tudunk, így a kialakulását kell megakadályozni! Negatív tőszelekciót kell alkalmazni, a már fertőzött fákat fel kell számolni. A betegség vegetatív úton történő terjesztése igen hangsúlyos. Ügyelni kell a vírusmentes szaporítóanyag vásárlására, illetve arra, hogy tünetes növényeket ne szaporítsunk! A kórokozó átvitele történhet metszés útján is, így célszerű a metszőollót, ágvágót minden fát követően fertőtleníteni. A betegség terjesztésében közreműködhetnek még vektorszervezetek is (pl. levéltetvek), így az ellenük való védekezés is hatásos megoldás.

 

Kálmán Anna Léda
növényorvos

 


Kapcsolódó hírek