„Lehet ezt másképp? Szakma a színfalak előtt és mögött” címmel tartotta hagyományos évindító online szakmai fórumát az FMC-Agro Kft. csapata. A klímaváltozás kapcsán olyan kérdéseket feszegetett a rendezvény, mint, hogy van-e jövője a kukoricatermesztésnek Magyarországon, hogyan lehetne ismét 3 tonna fölé vinni a napraforgó átlagtermését, illetve hogy nehezebb feltételeket teremtenek-e a gazdálkodóknak a növekvő kalászosterületek.
Hol csúszott el a 2024-es kukoricaszezon?
A kukoricát nem gondoltuk korábban beteges növénynek, de a 2022-es fuzárium-, majd a 2024-es aflatoxin-fertőzés ezt megcáfolja – kezdte a legaktuálisabb témát feldolgozó előadását Dr. Körösi Katalin, a MATE egyetemi docense, a Kukorica Kör Egyesület szakmai és operatív igazgatója. Előadásában a fertőzés hajlamosító tényezőit foglalta össze, de a biotikus és abiotikus tényezők összefoglalása után a védekezés esélyeit és lehetőségeit is megtudták az online résztvevők.
A kukoricatermesztők körében a tavalyi nyár közepéig – bár nem számítottak csúcstermésre –- még optimisták voltak a gazdák. Azonban a június végén, július elején beköszönő rendkívül száraz idő miatt már egyértelművé vált, hogy nincs kiút, sőt, már nemcsak a növényeken, de a talajon is maradandó károkat fog okozni az aszály.
A klímaváltozás tünetei, azaz a csapadékeloszlási szélsőségek, az extrém UV-sugárzás, a megnövekedett hőségnapok száma mellett a szél, a nem megfelelő tápanyag-utánpótlás (vagy gyengült tápanyag-felvételi képesség), egy-egy esetleges jégverés vagy homokverés, madár-, vad- és rovarkár is tovább súlyosbíthatta a helyzetet. Ezek a biotikus és abiotikus tényezők mind odavezettek, hogy gyengült, diszpozíciós állapotba került a kukorica – foglalta össze dr. Körösi Katalin, hangsúlyozva, hogy a talajállapot romlásával egy esetleges biológiai védekezés esetén még az antagonisták sem tudtak jól működni. Épp ezért válik egyre fontosabbá azoknak a termelési tényezőknek az okszerű befolyásolása és összehangolása, mint a helyes agrotechnológia megválasztása, annak jó időzítése és a megfelelő növényvédelmi beavatkozások elvégzése. Egy-egy ilyen szélsőséges év is bizonyíték arra, hogy a teljes termesztéstechnológiát egységében kell figyelni és alkalmazni.
Ugyanakkor a tudományt, a szakmai információt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, jelen esetben a kórokozót is szükséges ismernünk, így azt is tudnunk kell, hogy az Aspergillus a növényi maradványokon tud áttelelni, itt alakulnak ki a termőképletei is. Bár a szántásnak már több negatív következménye is ismert, növénykórtani szempontból mégis van létjogosultsága, ugyanis mindenképp fontos lenne, hogy talaj borítsa a fertőzött növénymaradványokat. Azt az előadó sem állította, hogy az Aspergillus gombakórokozó ezzel elpusztul, de a szaporodás ivaros folyamata így a talaj alatt megy végbe, ahonnan már ezek nem tudnak kijutni, így a fertőzés folyamata átmenetileg mégis megszakad.
A tavalyi év nemcsak a magas hőmérsékletre és csapadékhiányra volt példa, hanem a gyapottok-bagolylepke és a kukoricamoly okozta erős rovarkártétel elleni védekezés szükségességére is. A rovarkárosítók ugyanis utat nyitottak a növény belsejébe, így károsításuk nyomán a sebzett növényeken az Aspergillus és a Fusárium is nagyobb eséllyel jelenhetett meg az állományban.
Mit tudunk tenni? Az integrált szemléletet szem előtt tartva a genetikai védelem lenne az egyik megoldás, de komplett rezisztens fajta még nem áll a termelők rendelkezésére. Az agrotechnikai védelem is sokat segít, gyakran jelentősen visszaszorítja a fertőzés lehetőségét, de nehéz vetésváltást úgy meghatározni, hogy a polifág kórokozónak ne maradjon gazdanövénye – jelezte a kivételeket dr. Körösi Katalin. A biológiai védekezésünk sikere, a mikroorganizmusok életben maradása erősen függ a talajunk állapotától, a kémiai védekezés pedig gyakran költséges vagy más okból kivitelezhetetlen.
A helyzetünket tovább súlyosbítja, hogy bár az európai fertőzöttségi térkép szerint hazánk területén jelenleg az fuzárium okozta mikotoxin-fertőzöttség tüneteivel találkozunk leginkább, míg tőlünk délebbi régiókban az Aspergillus okozta mikotoxinokkal. A klímaváltozás kapcsán viszont azzal kell számolnunk, hogy a közeljövőben a Kárpát-medencében is egyre gyakoribb lesz az Aspergillus megjelenése.
Termelői tapasztalatok a színfalak mögött
A rendezvény fő témája a kukorica volt, de a termelőket emellett a napraforgó és a kalászosok termesztése során felmerült problémák is érdekelték. Ízelítő az online konferencia szünetében elhangzott termelői kérdésekből és válaszokból:
- A színfalak mögött a fentiekben részletezett előadáshoz kapcsolódóan természetesen szóba került a már jól ismert rovarölő szer, a Coragen® 20 SC használatának előnye, amivel visszaszorítható a rovarrágások nyomán megtelepedő gombafertőzések és mikotoxinok megtelepedése. A védekezést segítő Arc monitoringrendszer használata sem volt már ismeretlen a termelő partnerek számára, segítségével ugyanis könnyen eldönthető, hogy mikor védekezzenek egy esetleges molykártétel ellen. Természetesen, ha a rajzásmegfigyelésben, fertőzöttség mértékének megállapításában vagy a védekezésben személyes megerősítésre vagy tanácsra van szükségük, az FMC-Agro munkatársai személyesen is felkeresik őket, megoldva egy-egy sarkalatos problémát.
- Ládi András növénytermesztési és növényvédelmi ágazatvezető a jászkiséri Agroszöv Zrt.-nél. A korábbi években megtapasztalt primer- és szekunder napraforgóperonoszpóra-fertőzés miatt már a preventív védekezés mellett tette le a voksát, 2024-ben a Priori® Gold gombaölő szert használva. A jászkiséri gazdaságban a gyomosodási viszonyok miatt Express™-toleráns napraforgó hibrideket termesztenek, kikerülve a szerbtövis, a mezei aszat elhúzódó gyomkeléseit. Az eredeti Express™ gyomirtási technológia használata sokkal jobb és biztonságosabb megoldás – vallja az ágazatvezető –, mint olcsó generikus tribeuron-metil kockáztatása kombinálva egy esetleges generikus egyszikűirtóval, mely után aggódhat az ilyet használó termelő a terméskiesésért, a torzult növényért vagy az alacsony olajtartalomért.
- Pogonyi Attila növényvédelmi szakmérnök, a Nyakas Farm agronómusa a stresszoldók használatáról osztotta meg tapasztalatait a többi termelővel és az FMC-Agro munkatársaival. A RhizoMagic™ növénykondicionáló szert sikeresen tudta alkalmazni már jégverés után kukoricában, de napraforgóban is a gyomirtó okozta stressz orvoslására.
- Csige István, a Zea-93 Kft. ügyvezetője egy jól bevált kalászos gyomirtó miatt aggódva tette fel a kérdést: miért akarják a fejlesztők a Granstar® SuperStar-t, ezt a széles hatásspektrumú kalászosgyomirtó szert lecserélni, mikor a termelők hosszú ideje elégedettek voltak vele. A kapott válasz mindenkit megnyugtatott: a tavaszi munkadömping és hirtelen esőzések idején a termelők munkáját segíteni fogja a gyorsabb felszívódású, esőállóbb Granstar® SuperStar LQM®, amit kijuttatás után egy órával akár 60 mm eső is érhet, a hatása már garantált. Ráadásul az új csomag ugyanúgy 4 hektáros kiszerelésben lesz elérhető, kijuttatásának rugalmassága is megmarad a zászlóslevél fejlődéséig, ráadásul még nedvesítőszer hozzáadása sem szükséges az alkalmazásához.
- Mint minden szakmai előadás szünetében, most is érdeklődtek a gazdálkodók az árról. Vad Attila debreceni termelő is elismerte az FMC kukoricagyomirtók sikerét, de a költséget magasnak találta, ezt az FMC-Agro munkatársainak is jelezte. A válasz nemcsak az árat, de a technológiában rejlő lehetőségeket is összefoglalta, ahol egy általános posztemergens kezelés vagy egy agrotechnikai beavatkozás is megoldja a gyomproblémát, ott a Diniro® gyomirtó szer önmagában is tökéletes védelmet nyújt. Ugyanez a helyzet akkor is, ha nincs elhúzódó gyomkelés, akkor is elegendő egy költséghatékonyabb megoldás, ráadásul 2025-ben ennek a termékcsaládnak az árát csökkentette is az FMC-Agro – hallhattuk az online konferencia szünetében.
- Ugyanennél a témánál maradva Németh Gyula, a Kapostáj Zrt. termelési igazgatója a kakaslábfű elleni védekezés lehetőségére kérdezett rá. A válaszból kiderült, hogy itt már ki kell egészíteni a védekezést egy kombinációs partnerrel, ezesetben célszerű a Diniro® Nico gyomirtó csomagot választania. Ezt követően az eredeti kérdés is megválaszolásra került: amennyiben tartamhatással rendelkező gyomirtó szerre van szükségünk, akkor kell a komplex hatású gyomirtó szereket választani, így pl. az 1 l/ha Successor® TX-tartalmú Diniro® Plust, terbutilazin-mentes technológia esetén a Diniro® Eco Flex gyomirtó szert, évelő gyomok, valamint mezei acat, fenyércirok, csattanó maszlag, libatop, selyemmályva vagy szerbtövis elleni védekezéshez pedig a prémiumkategóriás Diniro® Gold vagy a terbutilazin-mentes Diniro® Flex gyomirtó szert.
Aki lemaradt az évindító szakmai fórumról, a felvétel visszanézhető az FMC-Agro youtube csatornáján és weboldalán is.
