Jobbak a szántóföldi gazdák kilátásai, mint tavaly ilyenkor

Nem a termésmennyiség, hanem az optimális ráfordítás-bevétel arány a döntő a szántóföldi növénytermesztésben is, hazánk pedig nem a mennyiségi, hanem a minőségi áru előállításával maradhat versenyben – hangzott el az AGROmashEXPO-n tartott ágazati kerekasztal-beszélgetésen.

Prémium termék, precízió, sokszínűbb vetésszerkezet

A rendezvényen Feldman Zsolt (államtitkár, Agrárminisztérium) úgy fogalmazott, hogy a gabonatermelők kilátásai jobbak, mint tavaly, az előző évvel ellentétben ugyanis megfelelő hozamokkal számolva akár némi eredményt is elérhetnek egyes kultúrák esetén, ha nem változnak lényegesen a körülmények. (Az agrárvállalkozások optimistább jövőképét nagyban befolyásolja, hogy arra számítanak, megindul az Európai Uniótól várható beruházási, fejlesztési támogatások folyósítása – a szerk.). Ugyanakkor továbbra is a külső körülmények határozzák meg a mezőgazdasági termelők gazdasági környezetét, és egyelőre az oroszok Ukrajna elleni háborúja miatt változóak az exporthoz szükséges logisztikai körülmények is. Az államtitkár az elmúlt évek tapasztalatai alapján a hagyományos növénytermesztés területén a precíziós gazdálkodásban, az inputanyagok hatékony felhasználásában látja a fő megoldást. A prémium termékek piaca biztosabb, a nagy országok tömegtermékeivel sokkal nehezebb versenyezni nemzetközi szinten. Csökkentheti a magyar mezőgazdaság kiszolgáltatottságát alternatív szántóföldi kultúrák beépítése a gazdálkodásba, illetve a gabona- és olajosnövények mellett szóját, mákot, lucernát, vagy szántóföldi zöldségeket termeszteni.

Nem a legtöbb a legnyereségesebb

Az eseményen részt vevő agrárvállalati vezetők szintén a gyorsan változó körülményeket emelték ki a kihívások közül. Kovács Gyula (ügyvezető, FMC-Agro) szerint mindenki abban bízik, hogy nem lesz rosszabb éve az agráriumnak, mint tavaly, az inputanyagok drágulása legalábbis megállt. Párkányi Gábor (ügyvezető, Mertcontrol) egyetértett Feldman Zsolttal abban, hogy csak a legjobb minőségű termésnek van tere a nemzetközi piacokon, mennyiségi versenyben Magyarországnak alig van esélye világszinten. Umenhoffer Péter (vezető, Mikro-Vital) is úgy véli, nem a termésmennyiség maximalizálása hanem az adottságok kihasználása, a ráfordítások optimalizálása a legfontosabb. Vajda Péter (ügyvezető, Phylazonit) szerint a termelőknek a költségeiket kell leszorítaniuk, csak ebben van mozgásterük, az értékesítési árak alakulásába nem szólhatnak bele. Megerősítette: nem feltétlen a legnagyobb termésmennyiség elérése a cél, ha ezzel nem jár együtt arányos többlet nyereség.

(forrás: AM)