A járvány harmadával vetette vissza a magyar marhapiacot

A magyar mezőgazdaságban idén, a járvány sújtotta hazai szarvasmarha-ágazat 2025-ben rendkívül hullámzó évet él át: egyszerre tapasztalható jelentős növekedés a vágási volumenben és drámai visszaesés az élőmarha-exportban.

Adatok – és ami mögöttük van

A felszínen ez a kettősség ellentmondásosnak tűnhet, ám az adatok és a tavaszi száj- és körömfájás-járvány lefolyása világosan kirajzolják az összefüggést. Az Agrárközgazdasági Intézet friss jelentése szerint 2025 első kilenc hónapjában a szarvasmarha-vágás élősúlyban számolva 29 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Ez önmagában kiemelkedő növekedés, de különösen figyelemre méltó, hogy az összes vágáson belül a tehenek vágása 7,7 százalékkal, az üszőké pedig csaknem 20 százalékkal emelkedett.

Eközben a külkereskedelmi adatok egészen más képet mutatnak. A KSH adatait idéző AKI szerint Magyarország élőmarha-exportja volumennel számolva 35,5 százalékkal esett vissza – ez közel 49 ezer tonnányi kiesést jelent –, az export értéke pedig 18,7 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. A legfontosabb célpiacok – Izrael, Horvátország, Lengyelország, Olaszország, Ausztria – egyaránt kevesebb magyar élő állatot fogadtak. Ezzel párhuzamosan az import is nagymértékben csökkent: 55,5 százalékkal kevesebb élőmarha érkezett az országba, mint 2024-ben. A vágómarhaárak ugyanakkor emelkedtek: a fiatal bika 2074 forint, a vágóüsző 1415 forint, a vágótehén 1472 forint volt kilogrammonként hasított meleg súlyra vetítve az év 1–44. hetében.

Tankönyvszerű hatás

A látszólag egymásnak ellentmondó folyamatok kulcsa a tavaszi száj- és körömfájás-járvány. A 2025 márciusában Magyarországon – és részben Szlovákiában – igazolt FMD-kitörés miatt azonnali mozgáskorlátozások, védőzónák, exporttilalmak és hatósági ellenőrzések léptek életbe. A brit állategészségügyi szolgálat hivatalos közleménye is rögzítette, hogy több állatkategória esetében átmeneti exporttilalom lépett életbe a magyarországi szállítmányokra. A korlátozások több héten át fennálltak, ami alapjaiban írta át az élőállat-kereskedelem szokásos ritmusát és piaci viszonyait. Bár nincs olyan dokumentum, ami közvetlenül kimondja, hogy a magyar élőmarha-export első kilenc hónapjának csökkenése az FMD következménye”, a kronológia és a kereskedelmi adatok alakulása szinte tankönyvszerűen igazolja a hatást.

A járvány kitörése után ugyanis hirtelen beszűkültek a külpiaci lehetőségek, így a gazdálkodók – a szállítási korlátozások miatt – nem tudtak annyi élő állatot értékesíteni külföldre, mint a korábbi években. Ez magyarázza, hogy az export 35,5 százalékkal visszaesett. A kieső exportalternatívák miatt a belföldi vágóhidak felé terelődött az állatmozgás, ami jelentős többletvágáshoz vezetett: a 29 százalékos vágásszint-emelkedés részben kényszerű reakció volt a járványügyi korlátozásokra. A jelenség tehát egyértelműen összefügg: ahol korábban külpiac volt a fő csatorna, ott most a hazai vágás vált elsődlegessé.

Fordulóév?

A 2025-ös év tehát fordulópontnak tekinthető a hazai szarvasmarha-ágazatban. A járványügyi korlátozások nemcsak a külpiaci aktivitást vetették vissza, hanem átmenetileg átalakították az állatmozgások belső szerkezetét is. A helyzet ugyan stabilizálódni látszik, de az exportpiacok visszaszerzése időigényes folyamat lehet, hiszen az élőállat-kereskedelemben a bizalom újraépítése lassan megy végbe. A vágómarhaárak emelkedése ugyan pillanatnyi stabilitást biztosít a hazai piacon, de a hosszabb távú kilátások szorosan függnek attól, milyen ütemben áll helyre a nemzetközi kereskedelem és milyen mértékben sikerül megőrizni a hazai állomány stabilitását.

Agrárágazat Tudástár: Száj- és körömfájás (FMD) – A 2025-ös tavaszi FMD-kitörés miatt bevezetett exporttilalmak és mozgáskorlátozások jelentősen visszavetették a magyar élőmarha-kivitel volumenét, miközben a külpiacok kiesése a hazai vágások számottevő emelkedéséhez vezetett.