Napraforgó és szója – második kör

Folytatódtak a májusi, NÖVÉNYSZEMLÉK, a szakmai továbbképzések: Kardoskúton napraforgó szakmai nap keretében, Hobolon pedig szójás területen történt a talaj és növényvizsgálat.

 

A nagy biológiai aktivitás nyomai szembetűnőek voltak

A Kardoskúti Zrt. agronómusai, Lehoczki András és Dajcs György fogadta a csoportot a napraforgó szakmai napon.

Egy munkagép segítségével gyorsan elkészítettük a mintaszelvényt, aminek bővített talajvizsgálatát helyben, alig 4-5 perc alatt végezte el a Csernozjom Kft. talajszkennere. A mezőségi talajokra jellemző, nagy biológiai aktivitás nyomai szembetűnőek voltak: a művelési szint alatt a humuszos réteg fokozatosan keveredett az alsó szint löszös talajával, illetve a gilisztajáratokban az állatok ürüléke, a mélyebb szinteken a növények hajszálgyökerei, a talajfúróval mélyebbről kiemelt talaj állatjáratai mind erről tanúskodtak.

Tanulságos volt a napraforgó betegségeiről tartott előadás, amelyben Dr. Varga Zsolt, a Valcum Agro szakembere, részletesen és a gyakorlat szemszögéből ismertette a napraforgó kórtani problémáit. Kitért a biológiai védekezési lehetőségekre is, de felhívta a figyelmet arra, hogy az ajánlott 5 éves vetésforgó szűkítése még ezeknek az új eszközöknek a használatával sem ajánlott.

 

A napraforgó fejlettségi állapota

Az állomány jelen pillanatban 5-6 leveles (élettanilag a minimum 4 cm hosszúságú leveleket számoljuk). Hamarosan (4-5 levélpáros állapotban) megtörténik a tányérkezdemény differenciálódása, és véglegesedik a napraforgó leveleinek a potenciális száma. A napraforgó termése forrás oldalról korlátozott, azaz a levelek fotoszintetikus teljesítménye alapvetően határozza meg a léha szemek számát és a kaszatok beltartalmát, ezer szem tömegét.

 

A talajnedvességi viszonyok nem mindig teremtenek kedvező körülményeket a vizsgált területen

Hobolon Baranyi Attila röviden bemutatta a Pap és Papp Kft. gazdaságát, és kiemelt néhány lényeges technológiai elemet a szója termesztése kapcsán.

Ezt követően a talajszelvény rövid leírása következett – természetesen szójás „szemüvegen” keresztül. A talajszkennelés eredményei megerősítették a területről készült friss talajvizsgálati adatokat, illetve jelezték a felső szint szerves anyag- és agyag tartalmának ismeretében, hogy ezen a táblán a talajnedvességi viszonyok nem mindig teremtenek kedvező körülményeket a szója számára.

A Pro-Feed Kft. növényélettani ismertetőjéből kiderült, hogy a növény gyökerén képződő nitrogénkötő gümők felülete négyszer több gázt képes felvenni, mint a gyökér. A szója nitrogén szükségletét pedig szinte teljes egészében képes a gümőiben élő baktériumok segítségével fedezni. Ehhez a talaj megfelelő állapota (pH, sótartalom, levegőzöttség), és a szója zavartalan „működése” szükséges.

Az AGRO.bio talajbiológiai előadásában a szimbionta életmódot folytató baktériumok mellett szó volt az asszociatív módon a gyökér közvetlen közelében (rizoszféra), és a szabadon élő nitrogénkötőkről. Ez utóbbiaknak jelentős szerep jut a betakarítás után hátramaradó növényi maradványok hatékony lebontásában.

A NÖVÉNYSZEMLÉK sorozatával a jövő héten két újabb helyszínen találkozhatnak az érdeklődők:

• május 24-én Kocs (kukorica és cukorrépa);
• május 25-én Karcag (cirok és a kutató intézet egyéb növényei).

A részletes program és a részvételi feltételek a www.regionalisszakmaiforum.hu oldalon megtalálhatók.

 

 

Az AGRO.bio, a Pro-Feed és a Valcum-Agro közös standot állít a NAK Szántóföldi Napokon TALAJ- ÉS NÖVÉNYSZEMLE címen, a két nap folyamán, óránként újabb növénnyel a fókuszban tartanak mikroparcella bemutatót.

Forrás: Közös sajtóközlemény