Senki sem maradhat ki a mezőgazdasági támogatásokból

Írta: Barna Ferenc - 2022 május 24.

A mezőgazdaságban minden dolgos kézre szükség van, senki nem maradhat ki a támogatásból, még azok sem, akiknek nincsen önrészük – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszterjelölt az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtti meghallgatásán.

A mezőgazdasági terület, tavasz, munkagépek
Tavaszi munka a földeken (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)

A legfontosabb kihívás az orosz-ukrán háborúból eredő élelmiszerpiaci válság

„Kihívásokkal teli időszak után és előtt vagyunk, erőnket megfeszítve oldjuk meg ezeket” – fogalmazott Nagy István, aki szerint a következő időszakban a magyar agrárium legfontosabb kihívása az orosz-ukrán háborúból eredő globális élelmiszerpiaci válság hatásainak leküzdése lesz.

Nagy István kiemelte, hogy a kormány célja a magyar élelmiszerek arányának emelése a fogyasztásban és a kiskereskedelemben. Ennek megfelelően jelentősen bővült a tárca portfóliója, az egész magyar élelmiszeripar és a kereskedelem is ide került, ezzel a teljes élelmiszer-előállítás.

A háború globálisan éhezési válságot okozhat

Magyarország szerencsés helyzetben van, mert bőven megtermeli a szükséges élelmiszert, több mint 20 millió ember ellátására képes. Ugyanakkor a gabonakiviteli bejelentési kötelezettség az ország ellátásának védelmét szolgálja, hogy ezt a világban kieső mennyiség ne veszélyeztesse – mutatott rá az intézkedés fontosságára Nagy István.

Rámutatott, hogy a háború kiváltotta energiaár-növekedés nehezíti a termelést, amivel foglalkozni kell, mert befolyásolja a magyar agrárium társadalmi megítélését is.

A tárca előtt álló kihívások között említette, hogy a háború következtében kieső termékeket hogyan tudják pótolni.

Támogatások a méretkülönbségek miatti versenyhátrány kiküszöböléséhez

Fontosnak nevezte a termelői együttműködések erősítését, ezért minden támogatást megadnak majd a méretkülönbségek miatti versenyhátrány kiküszöböléséhez. A tárca is felelős azért, hogy egészséges ételek kerülhessenek a magyar fogyasztók asztalára, és célnak nevezte, hogy a mezőgazdasági termelés fenntartható és környezetbarát legyen.

Az öntözött területek nagyságát ki kell terjeszteni, fel kell gyorsítani az ütemet az éghajlatváltozás miatt és az ivóvízbázis védelme érdekében. Több mint 120 ezer hektár területre kértek és kaptak vízügyi létesítési engedélyt az öntözési szabályozás bevezetése óta.

Öntözőberendezés
A klímaváltozás hatásaira választ kell adni, de nem szóban (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)

A vidékfejlesztési programban 1500 milliárd forintos kerettel hirdettek meg pályázatokat

„A mezőgazdaságban minden dolgos kézre szükség van, senki nem maradhat ki a támogatásból, még azok sem, akiknek nincsen önrészük” – hangsúlyozta.

A feladatok közé sorolta, hogy a megújuló vidék – megújuló agrárium keretében megerősítsék a magyar mezőgazdaságot, a program technológiai modernizációt tesz lehetővé. Célnak nevezte a generációváltás támogatását, a természeti erőforrások megőrzését, az innovációt, a vidéki infrastruktúra megújítását.

Első feladat az Európai Bizottsággal a stratégiai terv. Terveik szerint 2023 január elsejétől már az új rend szerint működhet a gazdatársadalom, az ágazatnak 4265 milliárd forint áll rendelkezésre, amelynek nagyságát történelmi léptékűnek nevezte, mert háromszorosa a korábbi hétéves ciklus forrásainak.

Meghatározónak nevezte a vidékfejlesztési támogatásokban az élelmiszeripari vállalkozások támogatását, az egy hektárra vetített termelékenység növelését és a digitális átállás támogatását.

Az állattartó telepek állategészségügyi nívójának emeléséről is beszélni kell. Ezt a százmilliárdos károkat okozó a madárinfluenzával indokolta. Júniustól bevezetik a méhészetek állatjóléti támogatását, ez 7,5 euró támogatást jelent erre az évre időarányosan, méhcsaládonként.

Forrás: MTI
Összeállította: Barna Ferenc