„Szegény” fehérjenövény két éve rendületlenül bizonyítja, hogy kiérdemli a figyelmet, és meghálálja a kapott bizalmat. A szomszédos országok már mind előttünk vannak ebben is – ideje, hogy hazánkban is többet állítsunk elő, ugyanis hatalmas piaca és számos „pénztárcás” előnye van a fehérjenövénynek.
Nem jött be a számítás
Minden emberi számítás szerint a szója vetőterületének tavaly növekednie kellett volna. Egyrészt azért, mert ez a fehérjenövény még a 2022-es aszályban is nyereséges volt, jobban bírta a szárazságot és jobban teljesített, mint a tavaszi kapásnövények. Másrészt a szója nem igényel drága N-műtrágyát, nem vagy ritkán kell szárítani, erős gyökeres és N-megkötő gümői révén kiváló hatást nyújt a következő kultúrának, és ami a legfontosabb: olyan sok kell belőle az európai piacra, hogy bármennyit termelünk, nincs annyi, amit nem lehetne eladni jó áron. Ennek ellenére még tavaly, a drága műtrágyák idején is csökkent a vetésterülete, pedig tavaly már jelentős, akár hektáronként bő 200 ezer forintos hasznot hajthatott a termesztőinek.
Szomszédaink turbófokozatban növelik a szója-előállítást
A vetőmag-forgalmazásban sokan úgy vélik, ideje lenne a váltásnak, a termőterület-növekedésnek, mert Magyarország egyre inkább lemarad a szomszédaitól. Ukrajna például az utóbbi 2 évben összesen csaknem 40 százalékkal növelte mára már bő 1 millió hektáros szója-termőterületét, Ausztriában és Horvátországban a magyarnál 5-ször, 4-szer nagyobb arányosan ez a méret. Igaz, hogy Európában évente 30 millió tonna a szójaalapanyag-igény, amit ma lehetetlen helyi termésből kielégíteni – az európai össz termés 3, Ukrajnával együtt 10 millió körül van. Ám a termelés egyre nő, mert hazánkat kivéve mindenütt növelik a szója-előállítás mennyiségét. Így minél később követi konkurenseit Magyarország, annál később épülnek ki kereskedelmi-feldolgozási lánckapcsolatai is.
Idén több lesz
Ezért ígéretes az az információ, amit szójavetőmag-forgalmazói körökből szereztünk: a becslések szerint a tavaly 58 ezer hektárt akár 30 százalékkal is meghaladhatja az idei vetésterület. Ez több lenne, mint a 2015-ös nagyságrend, azaz történelmi fordulatot jelentene.
(A témával foglalkozik laptársunk, a MezőHír április száma is – a szerk.)
