Mindenütt nő a szója-vetésterület, még sincs veszekedés

Nálunk van a rekorder-cím, de a környező országokban a fokozatos és állandó szója-területnövekedés komoly versenyt feltételez a szegmensben. Szójából még sincs akkora marakodás a közép-európai/európai piacokon, mint a gabonákból – miért?

Rekord-kihívások

Mint nemrég összegeztük, Magyarország alighanem világrekorder lesz az egyik évről a másikra megvalósuló szójavetésterület-növekedés szempontjából. Míg tavaly 58, addig idén 112 ezer hektáron vetették a fehérjenövényt, amire nemigen akad példa. A hatalmas és ugrásszerű növekedés fel is adja a leckét a lelkiismeretes vetőmag-forgalmazóknak és integrátoroknak, hiszen fontos lenne elkerülni a 2015-ös fiaskót, és tartóssá tenni a szója iránti bizalmat. Ez már csak azért is fontos, mert ezzel a 110 ezer körüli hektárral a hazai fehérjenövény-importnak immár durván a felét hazai alapanyagból (nem amerikai GMO-s szójából) tudnánk kielégíteni.

A környező országokban a szója-vetésterület növekedése

…nem olyan új, mint nekünk. Az osztrákok évek óta erőteljesen mennek előre ebben a szegmensben. Ott már a biotermesztésű, N-pótlás nélkül előállított növény jelenti az előremutató irányt – igaz, közben a vetésterület is nő: idén 6,5 százalékkal. Ezzel is csak 3. a listán idén, mert utánunk az ukránok jönnek, akik 7,4 százalékkal nagyobb területen vetik idén. Az Ukroliyaprom előrejelzése szerint ennyivel nő a várható termés is: 7,5 százalékkal 4,7-ről 5,1 millió tonnára, míg a terület majdnem 2 millió hektárra. Igaz, a 2,3 tonnás átlagtermés még durván fél tonnával alacsonyabb a magyarnál. Az ukránok egyébként az utóbbi két évben összesen 40%-kal növelték a szójaterületeket. Emögött a kényszer is hajtóerő volt: orosz pusztítás miatt a drága N-műtrágya nélkül termeszthető, kevesebb szárítást, logisztikai terhet jelentő, stabil piaccal rendelkező és nem utolsósorban jövedelmező növényként vették nagyobbra a szóját.

Mindeközben egyébként idén Szlovákiában szűk 3, Romániában 2, Szerbiában 4,3, Horvátországban 5,7 nő a vetésterület.

Telhetetlen az európai piac

S hogy ebből várhatóan eztán sem lesz feszültség (Kelet-)Európa gazdaságai között, annak az az oka, hogy még ez a megnövelt terület is nagyon kevés. Kevés ahhoz mérten, hogy a kontinens fehérjenövény-igénye eléri a 35 millió tonnát. Ebből az EU tagállamai 3,5, Ukrajna 5-6 millió tonnát állít elő, vagyis a 10 százalékot sem. Más szóval, az európai piacon nincs „belföldi” szója, amit ne lehetne eladni.