A baromfitakarmányozás történetileg mindig erősen épített a magas fehérjetartalmú összetevőkre, amelyek a növekedés, a termelékenység és az egészség zálogai. A szójadara ebben hosszú ideje az aranystandard: kiváló aminosav-profilja, könnyű emészthetősége és széles körű elérhetősége miatt a kereskedelmi baromfitápok 20–30 százalékát teszi ki világszerte. Gabonákkal – főként kukoricával és búzával – kombinálva költséghatékony és tápértékben teljes adagokat biztosít, így nélkülözhetetlen a brojlercsirkék, tojótyúkok és tenyészállományok számára.
Sebezhető az európai ellátás
Azonban a globális ellátási lánc sebezhetősége egyre inkább felszínre kerül. Brazília, az Egyesült Államok és Argentína dominálja a szójatermelést és -exportot, ami Európa esetében nagymértékű importfüggőséget jelent. Az árakra és a hozzáférésre a kereskedelmi vámok, a geopolitikai feszültségek és az éghajlati szélsőségek – aszályok, árvizek, logisztikai zavarok – mind jelentős hatással vannak. Új kihívás az EU erdőirtásról szóló rendelete (EUDR), amely 2025 végétől kötelezi az importőröket annak igazolására, hogy a szóját nem frissen irtott területen termelték. (A Nébih a napokban hirdette meg, hogy újabb képzési időpontokat hirdetett meg az EU Bizottság az EUDR szereplők részére. A képzési időpontok gyorsan betelnek, ezért javasolt mielőbb jelentkezni a jelenleg rendelkezésre álló öt időpont valamelyikére – részletek ezen a linken olvashatók!) Ez fenntarthatósági szempontból előrelépést jelent, ám rövid távon drágább és tanúsított forrásokra való átállást követel meg a takarmányipartól.
Nem véletlen, hogy az Európai Unió jelentős mértékben támogatja a fehérjenövény-, így a szójatermesztést. Hazánkban ez a támogatás nélkülözhetetlen és egyben méltányos hozzájárulás a gazdák jövedelmezőségéhez.
Mit hozhat az enzimtechnológia?
A kockázatok mérséklése érdekében egyre nagyobb figyelmet kapnak az alternatív növényi fehérjék. A repceliszt mérsékelt fehérjetartalma mellett gazdag metioninban, a napraforgóliszt kedvező aminosavösszetételt kínál, de alacsony lizinje kiegészítést igényel. A borsó- és lóbabfehérje jó lizinprofilja mellett alacsonyabb metionintartalommal bír, feldolgozás nélkül pedig antinutritív anyagokat hordozhat. Ezek a források önmagukban nem érik el a szójadara értékét, de okos takarmányformulációval és kiegészítő technológiákkal fontos szerepet kaphatnak.
Különösen nagy előrelépést hozhat az enzimtechnológia. Az exogén enzimek fokozzák a tápanyagok emészthetőségét, és lehetővé teszik az alternatív alapanyagok jobb hasznosítását. A mikrobiális fermentációval előállított enzimkomplexek többféle hatóanyagot kombinálnak, így szélesebb körben képesek javítani a növényi alapú összetevők hasznosulását, miközben csökkentik a környezetterhelést és a költségeket.
Itthon döntő a szója
Magyarországon a baromfitápok alapját továbbra is a kukorica biztosítja energiahordozóként, de a fehérjeellátás sarokköve a szójadara és a fullfat szója marad. Ezeket kiegészítheti a napraforgó- és repcedara, a DDGS, valamint a vitamin- és aminosav-kiegészítők. Kísérleti jelleggel már megjelent a rovarfehérje is, de széles körű felhasználása még a jövő zenéje. Összességében a szója a legfontosabb és legstabilabb fehérjeforrás a baromfi takarmányozásában, és érdemes a fenntarthatósági és ellátási kockázatok miatt kiegészítő alternatívákkal körülvenni.
Agrárágazat Tudástár: Enzimtechnológia – olyan exogén enzimek alkalmazása a takarmányiparban, amelyek fokozzák a tápanyagok emészthetőségét és lehetővé teszik az alternatív fehérjeforrások jobb hasznosítását. A mikrobiális fermentációval előállított enzimkomplexek több hatóanyagot kombinálva egyszerre javítják a növényi alapú összetevők emészthetőségét, csökkentve a költségeket és a környezetterhelést.
