fbpx
▼Hirdetés

▼Hirdetés

Napi 300 ezer tonna – ha ez komoly, meglódulnak a szójaárak

Írta: Kohout Zoltán - 2025 november 21.

Manapság nem tudni, mit lehet komolyan venni az USA kormányzata részéről, de ha ezúttal nem blöffölnek, akkor év végéig 12 millió tonna (!) szója megy Kínába. Ez alighanem felforgatja a mezőgazdasági piacokat.

1 milliót mond Kína, 12 milliót az USA

A kínai piac újra nagy bejelentést tett: COFCO Group állami mezőgazdasági kereskedő vállalat november 17-én csaknem 20 szállítmány amerikai szójababot foglalt le decemberi és januári szállításra az USA csendes-óceáni és Mexikói-öböl menti kikötőiből. Ezzel a vállalásával Kína – egyes források szerint – közel 1 millió tonna amerikai szóját vásárolt be, ami az első nagy volumenű tranzakció a két ország vezetői találkozója óta.

Az amerikai adatok szerint az USA mezőgazdasági minisztériuma nyilvánosságra hozta: Kína állítólag ígéretet tett arra, hogy 2025 végéig 12 millió tonna amerikai szójababot vásárol, majd a következő években évente 25 millió tonna lesz a cél. Bár Kína még nem jelentette be hivatalosan az összes kötelezettségvállalást, a szója-vámok mérséklése és három amerikai exportőr importtilalmának feloldása már elmozdulásként értelmezhető. Más kérdés, hogy idén így is hatalmasat buktak az USA farmerek, lásd ezt a cikkünket: Katasztrófa: 20-30 évvel visszaveti a gazdákat a vámháború.

szója USA Kína zászló
Fotó: Shutterstock

Piaci következmények

Ez a mennyiség megmozdíthatja a globális szójapiacokat.

A kínai kereslet bővülése közvetlen nyomást gyakorolhat az USA-ból exportálható szójamennyiségre, és indirekt hatással a világpiacra is – különösen azokban az országokban, amelyek jellemzően amerikai szójára épülnek.

Másrészt a világkereskedelemben Brazília és Argentína szójabab-kínálata korábban már diverzifikációs céllal emelkedett, de most az USA-ból történő exportélesítéssel új egyensúly alakulhat ki.

Harmadrészt az árak emelkedésében a készletek fékeződése és a növekvő kereslet együtt játszik szerepet. Például Argentínában azonnali kikötői ár 424 dollár/tonna lett, Brazíliában 436 dollár/tonna, míg az USA–Kína tranzakció hírére a chicagói jegyzések a 401-416 dollár/tonna sávba kerültek.

Hazai hatások

Magyarországon a szója termelők szempontjából ez a fejlemény lehetőség és figyelmeztetés egyszerre. Az exportorientált takarmányipar és a hazai termelés költségei szempontjából a világpiaci áremelkedés költség- és jövedelemoldalon egyaránt éreztetheti hatását. A hazai ár ugyanis – írja az AKI PÁIR minapi jelentése – november első hetében az áfa és szállítási költség nélküli termelői szinten 153,9 ezer forint/tonna volt: ez 11 %-kal elmarad az előző év azonos időszakától.

Mi következhet?

Az amerikai-kínai szójaügylet potenciálisan árfelhajtó tényező lehet a középtávú piacon. Főleg akkor, ha a kínai mennyiségek ténylegesen megérkeznek, és az amerikai készletekre komoly igény nehezedik. Ugyanakkor a hosszabb távú árakra a termelési kilátások, készletszintek és más globális szereplők aktivitása is hatással lesz. Magyar termelőként érdemes arra készülni, hogy a szója nem marad „olcsó fehérjenövény” örökké – a világpiaci változások már most kopogtatnak.


Agrárágazat Tudástár: USA–Kína szójaüzlet – akár 12 millió tonna keresletélénkülés mozgatja meg a globális piacot – A kínai importígéret komoly árnövelő tényező, amely középtávon a hazai termelői árakra is hatással lehet.